Sietnek a pénz miatt, ezért irtják a fákat

2016. augusztus 22., hétfő 20:39, frissítve: hétfő 21:38

Városliget, Kossuth tér, Orczy kert, Szigetvár – csupán néhány példa arra, ahogy a beruházások győzedelmeskednek a környezettel szemben. A jelek szerint egyszerűen parlagon hagyott, beépítetlen felületként látja a kormány városaink ezen részeit?

Folyamatossá váltak a tiltakozások a budapesti fák szüntelen kivágása miatt: az utóbbi időben a Városliget beépítése, az Orczy kertben zajló irtás és a római-parti mobilgáttal kapcsolatos természetkárosítás lehetősége borzolta leginkább a kedélyeket. A tiltakozók azt állítják, nem volt társadalmi egyeztetés a kivágások előtt. A korábbi, ugyancsak felháborodást keltő esetekből pedig az derül ki: az ellenkező véleményeket gyakran komolyabb megfontolás nélkül söprik le az asztalról. Így pedig egyre szűkebb lesz a zöldfelület környezetünkben.

Fák ezrei veszélyben

Képalá
Sok fa lehet veszélyben a Római-parton
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

A római-parti védmű miatt becslések szerint 1500 fa lehet veszélyben, a teljes beruházás költsége 15-20 milliárd forintra tehető. A Józsefváros szívében fekvő Orczy kertben is fairtással terjeszkedik a Ludovika Campus: Horváth József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) főtitkára azt mondta, az építkezés miatt 62, leromlott állapot miatt pedig 83 kivágást terveztek, ám – miután felülvizsgálatot tartottak a tiltakozások hatására – 34 fát megmenthetőnek találtak. Egy ideje hete Szigetváron is fakivágás miatt áll a bál, a vár felújítása során kezdett irtásba az önkormányzat. Berkecz Balázs főépítész szerint egy tucat fa esett áldozatul (a szigetvári vár kertjében 65 példány állt, a műemlékvédelmi hatóság 27-et vágat ki). A budapesti 1-es villamos vonalának meghosszabbításával pedig Óbudán több mint 170 fát tüntetnének el, a terv ellen demonstrálók szerint ráadásul egészségeseket.

Sokáig vitatott beruházás
A római-parti védmű összmagassága egyes helyeken elérheti a 4 métert – vannak érvek pró és kontra, amelyekre az ellenérdekelt fél teljesen süket. Minden egyes történésnél fáradhatatlanul össze kell foglalnunk az eseményeket. Az biztos, hogy egy sokáig vitatott beruházás első fázisa kezdődik meg hamarosan.

Három évvel ezelőtt a Kossuth tér felújítása miatt negyven-hatvan éves hársak tucatjait vágták ki a tiltakozások ellenére, de a 2017-es vizes-világbajnokság beruházása miatt a Dagály strand negyven-ötven éves platánjait sem kímélték.

A leghevesebb indulatokat azonban a városligeti múzeumnegyed tervezett felépítése váltotta ki. Bár a Városliget Zrt. műszaki igazgatója a Lokál napilapnak azt nyilatkozta: egyetlen egészséges fa sem esik áldozatul az építkezésnek, a ligetvédők szerint videójuk ennek ellenkezőjét bizonyítja. Nemrég pedig már a Vidámpark volt területén, a Biodóm leendő épületének helyén kezdték irtani a növényeket. A helyszínen tartózkodó tüntetőket arról tájékoztatták, hogy csak a beteg fákat vágják ki, ám erről dokumentumokat állítólag nem mutattak be.

A hatékonyabb fellépés érdekében júniusban a Ligetvédők és más budapesti nagyberuházásokat környezetvédelmi szempontból ellenző civil csoportok fogtak össze. Megállapodtak abban, hogy összehangolják riadóláncaikat és közös akciócsoportot hoznak létre, a megegyezést – melyet Lányi András író, ökopolitikus vetett fel – az egybegyűltek „közfelkiáltással” fogadták el.

Kommunikációs aránytalanság

Az ügyben megkerestük Lányi Andrást, aki úgy véli: a fakivágásokat gyakran azért nem előzi meg komolyabb egyeztetés, mert a kormány ezt egyszerűen nem tartja szükségesnek – erre példaként említette a városligeti törvényt, mely szerinte felfüggeszti „úgy az önkormányzat, mint a szakhatóságok illetékességét”. Ezután már magától értetődő, hogy a civil társadalom véleményére sem kíváncsiak – fűzte hozzá. Lányi szerint nehéz eredményeket elérni a tiltakozásokkal, ám – ha olyan beavatkozásokról van szó, melyek közérdeket sértenek – a spontán ellenállás természetes. Hozzátette: egyfajta szemléletváltásra lenne szükség, hogy „a zöldterületekben és a parkokban ne beépítetlen területet lássanak a politikusok, hanem a város szövetének különleges, értékes részét”.

Kitért arra is, hogy előfordultak már hasonló esetek, az ellenállás pedig hol sikeresnek, hol sikertelennek bizonyult. „Nagymaros és Visegrád között nem áll duzzasztógát keresztben a Dunán, pedig már építeni is elkezdték, amikor a tervet sikerült meghiúsítani. Nincsenek NATO-objektumok a Zengő tetején, és kiderült, hogy nem is hiányoznak. És vannak budapesti fás közterek, amelyeket nem vágtak tarra mélygarázs kedvéért, úgy, ahogy most a József Nádor térrel ezt megtették” – vélekedett.

A József nádor térről eltűntek a fák
A József nádor térről eltűntek a fák
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

Emellett megjegyezte: az ellenállás sikertelenségének egyik legfőbb magyarázata az, hogy „elképesztő az aránytalanság a pénzt és papírt nem sajnáló propaganda és a civilek lehetőségei közt”. „A budapestiek túlnyomó többsége ellenzi, hogy a Városligetbe újabb épületek kerüljenek, ezért kerülik a döntéshozók a nyilvános vitát, a népszavazásnak pedig még a gondolatától is rettegnek” – közölte. (Ez utóbbival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Városliget Zrt. felméréséből – szemben a Greenpeace megbízásából készült közvélemény-kutatással – az derült ki, a budapestiek többsége támogatja a liget felújítását. – a szerk.)

Kapuzárási pánik

Illés Zoltán, a Fidesz volt környezetvédelmi államtitkára a fakivágásokkal kapcsolatban azt mondta: egyfajta „kapuzárási pánikról” van szó. „Egyelőre csak 2018-ig szól a politikai felhatalmazás, és biztos, hogy eddig az időpontig az összes uniós pénzt megpróbálják lekötni különböző beruházásokra” – vélekedett. Hozzátette: mivel „erőltetett beruházásokat” próbálnak megvalósítani, fizikai értelemben térre van szükségük, ezért nekiesnek a zöldterületeknek. Ha kell, ehhez alakítják a törvényeket, megfélemlítik az embereket, és szakértői véleményeket íratnak.

„Baán László pedig úgy akar kakas lenni a szemétdombon, hogy neki nem két, hanem több múzeuma van, és derogál, ha ezek nem a Hősök tere közelében kapnak helyet” – fogalmazott a korábbi államtitkár.

Illés Zoltán egyébként úgy véli, a Városliget ügyében népszavazást kellett volna tartani, ám – szavai szerint – a budapestiek, akik az épületek létesítését alapvetően támogatják, 75-80 százalékban elutasították volna, hogy mindez a Városligetben valósuljon meg. Hozzáfűzte: azok az emberek, akik jelenleg hatalmat gyakorolnak, nem rendelkeznek szakmai háttérrel. „A New York-i Central Parkban vagy a londoni Hyde Parkban soha, semmilyen épületet nem létesítenének, még akkor sem, ha azok kulturális érdekeket szolgálnak. Ez városfejlesztési szempontból ökölszabály” – hangsúlyozta Illés. Úgy gondolja, hogy – míg magasabb szinteken ez a szakmaiatlanság nyilvánul meg – alacsonyabb körökben a félelem dominál: az, aki nem ért egyet, „minimum fekete bárány”.

Szétverték a környezetvédelmet?

A Fidesz korábban sok tekintetben kiállt a környezetvédelemért, ám a 2014-es választás után Orbán úgy döntött, a környezetvédelem felesleges és gátolja a fejlesztéseket – fogalmazott Illés. „Nemcsak a kormányzati szintről tűnt el a környezetvédelmi tárca, de már államtitkárság sincs. A háttérintézményeket – például az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget és a Nemzeti Környezetügyi Intézetet – szétverték, és a zöldmozgalmakat is megpróbálják félreállítani” – mondta, és hozzátette: a céljuk, hogy gátlástalanul, korlátok nélkül valósíthassák meg a százmilliárdos nagyságrendű projekteket.

„Ki kell menni az utcára és ellenállni a környezetvédelem-ellenes kormányzati döntésekkel szemben. Középtávon pedig egy új jobbközép kormányra van szükség, mely más erkölcsi, más szakmai és más érdekviszonyok alapján kormányoz” – közölte Illés.

A Gül Baba türbénél is kezdődik a fakivágás

Elkezdődött a Gül Baba türbe kétéves felújítás-átalakítása, a 444.hu pedig úgy tudja, nemsokára nagy léptékű fairtásra kerül sor a területen. A portál szerint a a környéken ki fognak vágni egy csomó sarjnövényként, vagyis spontán, magról meggyökeresedett fát, például a Gül Baba utcából a türbe alatt elvezető ösvény melletti üres telken. Ugyanígy berregni fog a láncfűrész a türbe alatti, a támfal és az ösvény alatti lejtőn felnőtt spontán kiserdőben is – teszik hozzá.

Az MNV a 444.hu megkeresésére közölte: a Gül Baba türbe és rózsakert felújítása az épület melletti magánterületen, illetve a terület környezetében található közterületi faállomány felújítását is szükségessé teszi. A tájépítészeti tervezés legfontosabb szempontja az értékes és egészséges fák, növények megvédése volt. Ezért a kivitelezési munkák alatt a legtöbb helyen kalodával védik meg a fákat, a növények egy részét pedig átültetik a II. kerület közparkjaiba.

A beteg, sérült vagy balesetveszélyes, illetve a beruházás végrehajtását elkerülhetetlenül akadályozó fák kivágására a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. fakivágási engedélyezési tervet készíttetett. A kivágandó fák helyére újak kerülnek, a több mint 130 darabból álló ültetvény jelentősen növeli a városrész igényes zöldfelületét – tette hozzá az MNV.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.