Még fél tucat volt ügynök ülhet a kormánypártban

2018. március 20., kedd 05:35, frissítve: kedd 13:01

Ízlés és gyomor kérdése volt, hogy a beszervezettek kívántak-e jelenteni családtagjaikról – mondta a Magyar Nemzet érdeklődésére Ungváry Krisztián történész, akit Szita Károlynak, Kaposvár fideszes polgármesterének az ügynökmúltjáról múlt szombaton megjelent cikkünk apropóján kérdeztünk. A Krakus Péter fedőnéven jelentő Szita Károly tevékenységébe betekintést engedő iratokból többek között kiderül: a titkos megbízatású ügynök a családtagjairól is jelentett.

– Az ügynökök nem kis része különböző feltételekhez kötötte az együttműködést. Ilyen feltételnek számított sokaknál, hogy a családtagjaikról nem írtak. Vagy csak olyasmiről informáltak, amiről maguk is azt gondolták, hogy az rendszerellenes. Vagyis az ügynökök és a tartótisztek között folyamatosak voltak a huzakodások. A jelentések szerint viszont Szita Károlynak nem voltak erkölcsi fenntartásai – magyarázta a történész, aki tanulmányokat és könyvet egyaránt írt a beszervezésekről. Hozzátette: lapunk alighanem azokhoz az iratokhoz jutott hozzá, amiket korábban maga is feldolgozott.

Az iratokból kiderül: Fenesi Lajos tartótiszt kifejezetten pozitívan írt ügynökéről. „Kifejtette, hogy [Krakus] örül annak, hogy segíteni tudja a munkánkat” – jegyezte meg egy alkalommal, de máskor is beszámolt róla, hogy „újólag kijelentette, megtisztelőnek tartja magára nézve a közöttünk kialakult kapcsolatot”.

Ennek apropóján a történész azt mondta, elképzelhető ugyan, hogy Szita Károly kiváló színészként eljátszotta a lelkesedést, de az anyagokban nincs nyoma annak, hogy kétely vetődne föl elhivatottságáról. Annál is kevésbé – érvelt a történész –, mert a beszervezési kísérletek fele kudarccal végződött, a kiszemeltek fele el sem jutott a beszervezési papír aláírásáig. Összességében pedig a célszemélyeknek csak negyede járt el az együttműködés szignálása után a tartótiszttel való találkozókra. – Szita Károlynak aligha volt ellenére az ügynöki munka. Magatartása sem törvényszerű, sem általános nem volt – jelentette ki Ungváry Krisztián.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Szerinte az ügy egyébként azért érdekes, mert egy politikai közszereplőről derül ki, hogy hazudik. Szita Károly ugyan korábban tagadta, hogy Krakus Péter ő volna – és ezt a szombaton megjelent cikk után sem ismerte el –, pedig a beszervezési irat, illetve az életrajzi adatai és a Krakus által adott információk között számtalan azonosság van. Ungváry Krisztián szerint vagy el kell ismernie, hogy azonos Krakussal, vagy vállalnia kellene az írásszakértői vizsgálatot, hiszen kézírásos jelentések is rendelkezésre állnak.

Az ügy ismételt napirendre kerülése viszont a történész szerint nem fogja átrendezni a társadalmat, még úgy sem, hogy a választási kampány erősít a hatásán. – Ennek oka, hogy a magyar politikusokba és a jogállamba vetett hit is rendkívül alacsony. Ezért ha kiderül valakiről, hogy korrupt vagy éppen ügynök volt, semmiféle különösebb reakciót nem vált ki az emberek többségéből. Egyszerűen azt gondolják, hogy minden politikus ilyen. Ugyan lehet, hogy így van, de ezen mindenképpen változtatni kellene, ha komolyan vesszük, hogy a nyugati demokráciákhoz szeretnénk felzárkózni – fogalmazott a történész. Mint mondta, meggyőződése, hogy erre meg is van az esély. Példaként a balti államokat említette, ahol rosszabb helyzetből kezdték meg a múlt feldolgozását az átlátható társadalom érdekében, mégis előrébb tartanak ebben is Magyarországnál. A történész Szabó István filmrendező esetére is emlékeztetett. – Bár ő kifejezetten rosszindulatú ügynök volt – többek között hallgatótársairól jelentett –, amikor ez kiderült, a liberális értelmiség mosdatta őt. Gyurcsány Ferenc akkori és Orbán Viktor mai kormányfő egyaránt szolidaritást vállalt vele – idézte föl a 2006-ban az Élet és Irodalomban megjelent leleplezés következményeit Ungváry Krisztián.

Felvetésünkre – miszerint vajon az ország miért nem került közelebb az ügynöklisták megismeréséhez az identitását a szocializmussal szemben megfogalmazó Fidesz harmadik kormányzati ciklusa alatt sem – a történész azt mondta, az ügynökkérdés alapjában egy zsarolási adatbank. – Ezzel közszereplőket lehet sakkban tartani. A jelenlegi Fidesz-frakcióban is legalább fél tucat olyan képviselő ül, akire terhelő adatok vannak. Ezt a politikai vezetés is tudja. A zsarolás alapja ugyanakkor ma már nem elsősorban az állambiztonsági múlt, hanem valamilyen gazdasági jellegű érdekeltség. Ezért tartom egyébként rossznak azt a megközelítést, miszerint a ügynöküggyel nem kell foglalkozni, mert az a múlt egy szelete, a korrupció pedig a jelen része. A kettő ugyanaz az eset – fogalmazott.

Szita Károlyt szóvivőjén keresztül kerestük, de kérdéseinkre nem válaszolt. A Hír TV-nek hétfőn azt mondta: világosan látszik, a mai magyar ellenzék a hatalomért és a pénzért mindenre képes.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.20.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.