Még hatástalan a kormány regisztrációs kampánya

Vég Márton

Vég Márton

2017. augusztus 12., szombat 10:39, frissítve: szombat 17:00

Bár már lassan egy hónapja tart a kormány regisztrációs kampánya a külhoni magyarok körében a 2018-as parlamenti választásra, egyelőre túlzás lenne azt állítani, hogy eredményes lenne a propaganda. Ugyanis a tavaly október 2-i népszavazásra is 332 ezer regisztrációs kérelem érkezett (közülük 60 ezren már túl későn adták be), a Nemzeti Választási Iroda (NVI) tegnapi adatai szerint pedig most 353 ezernél tart a számláló. Tehát tíz hónap alatt mindössze 20 ezer embert sikerült rávenni a regisztrációra. Két hete a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága 350 ezres számot közölt. Ebből közel 148 ezer regisztráció Romániából származik, majd Szerbia következik mintegy 40 ezerrel.

A kettős állampolgárságot tiltó országokból (Szlovákia, Ukrajna, Ausztria) egyelőre 20 ezren szeretnének jövőre részt venni a választáson, majd létszámban azok következnek, akiknek Magyarországon csak tartózkodási helyük van, lakcímük nincs. Németországból 3300-an, az Amerikai Egyesült Államokból 1500-an, Nagy-Brittaniából viszont még ezren sem regisztráltak. Érdekesség, hogy például Albániából, Amerikai Szamoából és Ruandából eddig 1-1 magyar állampolgár jelentkezett be, de a listán összesen 86 ország szerepel Nepáltól Izlandig. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok közül eddig 291 ezret vettek fel a névjegyzékbe.

Az NVI a korábbi tapasztalatai szerint arra számít, hogy az utolsó néhány héten jelentkeznek majd a legtöbben. A kormány úgy számol, hogy a ciklus végére meglesz az egymillió új magyar állampolgár (májusig 835 ezernél tartottak), közülük pedig mintegy félmillióan regisztrálhatnak majd a választásra. Ez persze nem azt jelenti, hogy ennyien el is küldik majd levélben a valamelyik párt listájára leadott szavazatukat. Ugyanis 2014-ben rendkívül alacsony volt a részvétel: a 192 ezer regisztrált közül mindössze 63 ezren szavaztak érvényesen, ennek 95 százaléka a Fideszre érkezett. Így nem meglepő, hogy a kormány, az NVI és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is elindította a regisztrációs kampányt Erdélyben. Orbán Viktor miniszterelnök már július közepén buzdító levelet írt a kettős állampolgároknak, amiben úgy fogalmazott: „Magyarországon sorsfordító döntéseket kell hoznunk. Arra kérem, ha még nem tette, regisztráljon”.

A kormányfő július végi tusványosi beszéde után pedig még aktívabb lett a kampány. Az RMDSZ külön honlapot is indított a kampány keretében, ahol internetes, postai, személyes és telefonos segítséget nyújtanak a regisztrációhoz. Arra is felhívják a figyelmet, hogy aki még nem magyar állampolgár, az legkésőbb augusztus végéig igényelje a honosítást, mert az eskütételre 3-5 hónapot kell várni. A Tőkés László által irányított Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdte a kampányt legkorábban, már márciusban mozgósításba fogtak.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Erdélyben több mint félmillió választókorú magyar állampolgár él, de 2014-ben csak 65 ezren szavaztak. A külhoni magyarok csak a pártlisták közül választhatnak, egyéni jelöltre nem voksolhatnak, így csak a 93 listás hely sorsát tudják befolyásolni. A legutóbbi országgyűlési választáson és a tavalyi referendumon is sok volt az érvénytelen szavazat. A levélben szavazó állampolgárnak egy nyilatkozatot is ki kell töltenie, hogy a hatóság ellenőrizni tudja, valóban szerepel-e a névjegyzékben.

Az NVI tapasztalata szerint néhány tipikus hiba volt: a szavazólapot és a nyilatkozatot ugyanabba a borítékba tették, ezért a titkosság sérülése miatt érvénytelen lett a szavazat. Sokan a szavazólapot nem tették a belső borítékba, vagy a nyilatkozatot nem írták alá. A regisztráció 10 évig aktív, tehát aki 2014-ben regisztrált, az 2018-ban és 2022-ben is automatikusan kapni fogja a választási csomagot az NVI-től. A magyar állam azonban nem féltétlenül értesül arról, hogy az illető esetleg elhunyt. Aki egyszer szavazott, annak meghosszabbodik az érvényesség.

Bár több ellenzéki párt, leginkább a Jobbik és a DK korábban azt kezdeményezte, hogy az erdélyi, kárpátaljai vagy délvidéki magyarokhoz hasonlóan a külföldön dolgozó magyarok is szavazhassanak levélben, a kormány nem tervezi a választási szabályok megváltoztatását.

A Jobbik nemrég a választójog szűkítését is kezdeményezte, konkrétan iskolázottsági korlátot vezetnének be.

A Liberálisok szerint viszont ez a javaslat a diktatúrákat idézi, éppen a fordítottját kellene tenni: a választójogi korhatárt 16 évre szállítanák le, megfelelő oktatással és tájékoztatással pedig meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az emberek felelős döntést hozhassanak a választásokon.

A DK pedig botránynak tartja, hogy azok is szavazati jogot kaphattak, akik soha nem éltek Magyarországon.

A Fidesz korábban kötelező regisztrációval korlátozta volna a választójogot, de Áder János köztársasági elnök aggályai után az Alkotmánybíróság végül megsemmisítette a kormánypárt tervét.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.