Megérkezett a válasz Orbán Viktor levelére Brüsszelből

MN

2017. szeptember 1., péntek 13:13, frissítve: péntek 14:55

Az Európai Bizottság kész megvizsgálni a magyar kormány azon kérését, hogy az Európai Unió fizesse ki Magyarország számára a határvédelmi költségek felét, az EU azonban továbbra sem finanszírozza határkerítések építését – az MTI beszámolója szerint ezt közölte pénteken Alexander Winterstein, a brüsszeli testület illetékes szóvivője.

Alexander Winterstein a bizottság szokásos napi sajtóértekezletén emlékeztetett arra, hogy az EU korábban már hozzájárult a magyarországi határvédelem költségeihez. Elmondta, hogy rövid határidőn belül meg fogják vizsgálni az említett kérelmet, és szükség esetén támogatást fognak nyújtani az országnak.

Újságírói kérdésre válaszolva az illetékes leszögezte, hogy az unió továbbra sem finanszírozza határkerítések építését, ez nem fog változni, a határvédelem egyéb költségeihez azonban számos esetben hozzájárult.

Winterstein ugyanakkor hangsúlyozta: az európai szolidaritás „kétirányú utca”, nem pedig egy „á la carte menü”, melyből az ember kiválaszthatja a számára hasznos részeket, mint a hozzájárulást a határvédelem költségeihez, miközben más elemeket elutasít, például az uniós menekültügyi kvótákat.

„Tudomásul vesszük, hogy a magyar kormány mostanra elismeri, hogy a szolidaritás fontos alapelve az Európai Uniónak” – fogalmazott.

Hvg.hu arról számolt be, hogy az Európai Bizottság által a portálnak küldött állásfoglalásban az szerepel: „a bizottság kész támogatni minden tagországot az EU külső határainak védelmében és a migráció kezelésében”.

Emellett felsorolják, hogy

  • 93,4 millió eurót bocsát Magyarország rendelkezésére a 2014–2020 közötti időszakban, emellett 6,7 millió eurót sürgősségi támogatásként,
  • az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a Frontex) 18 fős kontingenssel folyamatosan jelen van a magyar–szerb határon,
  • és 2015-ben Magyarország támogatást kért és kapott az EU polgári védelmi mechanizmusából.

A bizottság mindenesetre nem zárkózik el, bár megjegyzi: ha Magyarország most plusz forrást kér, az Európai Bizottság kész gyorsan megvizsgálni a kérelmet és segítséget nyújtani, és „ha a helyzet megkívánja, támogatni az EU külső határainak védelmét az EU jogszabályainak megfelelően”. Pont úgy, ahogy azt tesszük például Görögországban, Olaszországban, Bulgáriában és Spanyolországban, ahol a segítségünket kérték – áll a Hvg.hu cikke szerint az állásfoglalásban.

Orbán Viktor kormányfő csütörtökön levélben fordult Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez, és ebben azt kérte, hogy az EU fizesse ki Magyarország számára a határvédelem 883 millió eurós (270 milliárd forintos) költségének a felét.

Ezt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be sajtótájékoztatóján. Arra az újságírói felvetésre, hogy érdemes-e ilyen levelet írni, Lázár azt mondta: egyelőre az Európai Bizottság „levélre nem fizet”, de nincs olyan nap, hogy az uniós vezetők ne hoznák szóba, milyen fontos a szolidaritás kérdése. „Magyarország is kész közösséget vállalni a bajban lévő országokkal”, és például Olaszország esetében is megkezdődött a beígért összeg finanszírozása, így véleménye szerint nem fognak kettős mércét alkalmazni.

Pénteken a német kormány szóvivője közölte, Berlin üdvözli, hogy a magyar kormány fontos európai elvként ismeri el az uniós tagállamok közötti szolidaritást a migrációs válság ügyében. Steffen Seibert kérdésre válaszolva kiemelte, hogy az Európai Bizottságnak kell értékelnie a tagállamoktól érkező támogatási kérelmeket, és a brüsszeli testület már nyilatkozott is a határvédelmi költségekre vonatkozó magyar kéréssel kapcsolatban. Hozzátette: a magyar kormány az európai szolidaritásra hivatkozik, ami a német szövetségi kormány számára az Európai Unióban folytatott együttműködés „nagyon központi eleme”, különösen a „menekülés és migráció révén jelentkező kihívásokkal összefüggésben”. Ezért „üdvözöljük, hogy Magyarország szolidaritást követel, és ezzel fontos európai elvként ismeri el a szolidaritást” – jelentette ki. Azonban a szolidaritást „természetesen soha nem lehet szélsőségesen szelektív” módon kezelni, és az Európai Bizottság is arra utalt válaszában, hogy a szolidaritás „mindig két irányban járható utca” – húzta alá Steffen Seibert. (MTI)

A szerkesztő ajánlja

Tölgyesi Gábor

Meggyógyítani a törött szárnyú lelkeket – interjú Vásáry Tamással

A zongoraművész, karmester Cziffra Györgyről, a zenén túli jótékonysági koncertjéről és a kalandos hangversenyekről.

Lázár Fruzsina

Mennyit ér ma egy emberélet?

Ismeretségen vagy a jó szerencsén múlik az életben maradás, ha valaki gyors egészségügyi ellátásra szorul?

Vég Márton

Maffiamódszerekkel dolgozhattak Tiborcz Istvánék

Az ellenzék szerint az Elios csalásgyanús pályázatai az utolsó szöget jelenthetik az Orbán-rendszer koporsójába.

Szabó Zsolt

Félig üres korsó: egyelőre nem lesz csendes a bulinegyed

Érvénytelen lett a helyi népszavazás a bulinegyedről, az egész VII. kerületben 43 520 ember szavazhatott. Riport.