Meghagyják a hallgatói képviselők jogait

Csókás Adrienn

2015. április 24., péntek 06:59

Nemcsak a szakbezárások egy részétől, de a hallgatói képviselők jogainak csorbításától is visszalépett a szaktárca – tudta meg lapunk. Az államtitkárság több kérdésben is el akarta venni a diákság szenátusi szavazati jogát, de a HÖOK ezt nem fogadta el, így a jogkorlátozó passzust végül kiveszik a felsőoktatási törvénytervezetből. A HÖK-ös tisztviselők mandátumának korlátozását azonban maguk a hallgatók javasolták.

Az eredeti tervekkel ellentétben mégsem csorbítja a felsőoktatási államtitkárság a hallgatói jogokat – tudta meg lapunk Gulyás Tibortól, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökétől. Az Átlátszó Oktatás által nyilvánosságra hozott törvénymódosítási tervezet szerint a hallgatók delegáltjai továbbra is 20 és 25 százalék közötti létszámarányban lehetnek jelen az egyetemek fő döntéshozó testületében, ám szavazati joguk nem lenne teljes körű.

A képzési és kutatási feladatok meghatározásába, illetve gazdálkodó szervezet alapítását vagy részesedésszerzését érintő kérdésekbe nem szólhatnának bele a diákok. Gulyás kiemelte: a HÖOK nem fogadta el a Felsőoktatási Kerekasztalon, hogy a hallgatók szenátusi szavazati jogát bármilyen módon differenciálják, az erre vonatkozó passzus így kikerül a végleges törvényjavaslatból. Az elnök kitért arra is, hogy a hallgatói tisztviselők mandátumának korlátozását viszont indokoltnak tartják, sőt ők maguk javasolták, annyi eltéréssel, hogy eredetileg csak a vezető tisztviselőkre terjesztették volna ki. – A mandátumok ezentúl egységesen két évre szólnak, és egy tisztségviselőt csak egy alkalommal lehet majd újraválasztani – ismertette az újítást.

Összeférhetetlenségi szabályok

A tervezet emellett összeférhetetlenségi szabályokat is rögzít: nem lehet hallgatói önkormányzati tisztségviselő, aki valamely intézményi társaságban vezetői tisztségviselői feladatokat, netán felügyelőbizottsági tagságot vagy könyvvizsgálói feladatot lát el.
Hallgatókat érintő változás lesz az is, hogy a jövőben könnyebben elveszíthető az állami ösztöndíj: 15-ről 20-ra emelnék a félévenkénti kötelezően teljesítendő kreditek számát, ami ahhoz kell, hogy az illetőt ne sorolják át önköltséges finanszírozásba. A központilag előírt kreditek mellett bizonyos (intézményi jogkörben meghatározott) tanulmányi átlagot is el kell érni az ingyenes hely megtartásához.

Újdonság az úgynevezett mesteroktatói munkakör bevezetése is. Erre a pozícióra olyan szakembereket vennének fel, akiknek nincs tudományos fokozatuk, de a szakmájukban már bizonyították a hozzáértésüket. A munkakör betöltésének feltétele a mesterfokozatú diploma, valamint tízéves szakmai-gyakorlati munkatapasztalat. Az érintettek főként a hallgatók gyakorlati oktatását látnák el.
Megszűnne a hagyományos főiskola-egyetem felosztás, ehelyett egyetem és alkalmazott tudományok egyeteme kategóriákat különítenének el. Ahhoz, hogy egy intézmény egyetemnek hívhassa magát, az kell, hogy az oktatói és kutatói gárda hatvan százalékának tudományos fokozata legyen, emellett az intézménynek legalább nyolcféle alap- és hatféle mesterképzést, továbbá doktori képzést kell kínálnia, és a szakok egy részén idegen nyelven kell oktatni.

Okafogyott tüntetések?

Ezzel szemben az alkalmazott tudományok egyetemein elég négy alap- és két mesterképzés indítása, doktori iskolát pedig nem kell működtetni, cserébe legalább két szakon duális képzést kell folytatni. Utóbbi intézménytípusban csak az oktatók harmadától követelik meg a tudományos fokozatot. Besorolástól függetlenül minden felsőoktatási intézménynek gondoskodnia kell arról, hogy a hallgatók külön önköltség vagy térítési díj fizetése nélkül felvehessenek idegen nyelven oktatott tantárgyakat is az adott szakhoz előírt összes krediten túl, annak tíz százalékáig terjedően.
Az egyeztetés alatt álló törvénytervezetet várhatóan májusban fogadja el a kormány. Az államtitkárság az átalakítások kapcsán tegnap nyomatékosította, a képzési szerkezet átalakítása nem érinti a jelenleg zajló felvételi eljárást. A tárca szerint a diákok tüntetése okafogyottá vált, miután a Felsőoktatási Kerekasztal keddi ülésén meg-egyeztek a felsőoktatási törvény és a szakstruktúra átalakításáról.

Korhatárt emelnének. A tankötelezettségi korhatár visszaállítását szorgalmazta Hiller István (MSZP) egy tegnapi oktatáspolitikai konferencián. A volt oktatási miniszter szerint a korhatár 18-ról 16 évre leszállításával a kormány évente 12-15 ezer gyerekről vette le a kezét, a legszegényebbekről, a leghátrányosabb helyzetben élőkről. Kiemelte: a társadalmi különbségek miatt az iskoláknak szociális szerepük is van, hiszen számos gyerek ott jut csak naponta ételhez.

Forrás: Magyar Nemzet

A szerkesztő ajánlja

Lázár Fruzsina

Mennyit ér ma egy emberélet?

Ismeretségen vagy a jó szerencsén múlik az életben maradás, ha valaki gyors egészségügyi ellátásra szorul?

Vég Márton

Maffiamódszerekkel dolgozhattak Tiborcz Istvánék

Az ellenzék szerint az Elios csalásgyanús pályázatai az utolsó szöget jelenthetik az Orbán-rendszer koporsójába.

Szabó Zsolt

Félig üres korsó: egyelőre nem lesz csendes a bulinegyed

Érvénytelen lett a helyi népszavazás a bulinegyedről, az egész VII. kerületben 43 520 ember szavazhatott. Riport.

MN

Az én Jókaim – 193 éve született a „nagy magyar mesemondó”

A nagy elbeszélőre emlékezve arra kértük szerzőinket, meséljenek nekünk egy flekk Jókait.