Mégsem „migránsmentes övezet”: egyre több menedékkérőt fogadunk be

2017. december 16., szombat 06:37, frissítve: szombat 12:51

1148 – a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) adatai alapján január és november között ennyi menedékkérőt fogadott be Magyarország. Miközben Orbán Viktor kormányfő most is a brüsszeli EU-csúcson küzdött a menekültek kötelező betelepítése ellen állítólag 2,3 millió nemzeti konzultációs papírral a hátizsákjában, addig a Belügyminisztérium háttérintézményének számító BMH soha annyi menekültstátust nem osztott még ki önként, mint 2017-ben. Ez a szám 2016-ban az ötszázat sem érte el. Emlékeztetőül: az Európai Bírósághoz 1294 menedékkérő miatt fordult keresettel a magyar és a szlovák kormány.

Oltalmazotti státust tavaly összesen 271 személy kapott, idén pedig már 980-nál tart a számláló. Csak novemberben 114-en kaptak ilyen papírt. Ugrásszerűen emelkedett a befogadott státusban részesülők száma is: 2016-ban mindössze hét, idén már 73 fő kapott ilyen minősítést a BMH-tól. Egyedül a menekültstátust nem akarja megadni a hatóság: míg tavaly 154 embert ismertek el menekültnek, addig idén eddig csak 95-öt. (A menekülti és az oltalmazotti kategória közötti fő eltérés lényeges: az oltalmazotti státust szerző menedékkérők nem élhetnek a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló, úgynevezett magcsaládra vonatkozó családegyesítési jogukkal.

A befogadotti státus pedig azt jelenti, hogy az illető nem menekült- vagy oltalmazotti státust kap, hanem speciális engedély birtokában, ideiglenesen tartózkodik Magyarországon.)

A különféle státusban befogadott menekültek száma annak ellenére emelkedik, hogy a regisztrált menedékkérők száma meredeken zuhan: az idén novemberig 3187-en (egy hónap alatt 228-an) adtak be ilyen kérelmet, tavaly bőven 28 ezer fölött volt ez a szám. A kérelmezők 42 százaléka afgán (1349 kérelem), majd a kurdok következnek szintén közel 40 százalékkal, őket iraki vagy szír állampolgárként regisztrálják. Némileg érdekes, hogy török és kubai menekült is Magyarországon nyújtotta be a kérelmét, de pakisztáni, palesztin és iráni kérelmező is bőven akad. A hazai menekülttáborok pedig gyakorlatilag kiürültek: tavaly bőven kétezer fölött volt az elrendelt menekültügyi őrizetek száma, az idén eddig ez a négyszázat sem éri el.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Orbán Viktor szeptemberben arról beszélt a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kongresszusán, hogy „tudomásul kell vennie mindenkinek Brüsszelben is: mi nem leszünk bevándorlóország”. A bevándorlóországgá alakítás programját pedig szerinte ma egy olyan terv jelenti, amelyet a „köznyelv Soros-tervnek nevez”. – Ki kell tartani a következő választásig, a kormány ugyanis készen áll a keresztény Magyarország jövőjének megvédésére – ezt is mondta a kormányfő a kongresszuson. Németh Szilárd, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke pedig csütörtökön a hercegszántói határvédelmi bázison kijelentette: míg két évvel ezelőtt „naponta tízezrek rohangáltak mindenféle szervezettség nélkül a határon, addig ma a kerítésnek is köszönhetően rend van”.

A Magyar Helsinki Bizottság novemberi közlése alapján a háborús vagy terror sújtotta övezetből érkezők elismerési aránya továbbra is alacsony. Például irakiak esetében 471 döntés született októberig: 356 elutasítás mellett 115 embert részesítettek védelemben a magyar hatóságok. A civil szervezet szerint a két hazai tranzitzónában október 31-én összesen 431 főt tartottak fogva, közöttük 212 gyermeket. Októberig 128 menedékkérőt küldtek vissza Magyarországra az úgynevezett dublini eljárás keretében, elsősorban Ausztriából (79 fő) és Németországból (30 fő).

Bár a migrációs nyomás jelentősen enyhült, a rendőrség fáradhatatlanul toborozza a határvadászokat: szerdán például a győri Bercsényi Miklós Szakközépiskolában tájékoztatták a diákokat a határvadászélet szépségeiről és előnyeiről. „A hatóságok kapkodását mi sem jelzi jobban, mint hogy féléves tanfolyammal képeznek határvadászokat, akik tapasztalataink szerint sokszor még az államhatár védelméhez kapcsolódó jogszabályokat sem ismerik. Nem értem, miért nem vetnek be a határ menti embercsempészet felszámolására éjjellátó drónokat” – írta korábban bejegyzésében Siewert András, a Migration Aid operatív igazgatója. Úgy látja, azzal nem érnek el a hatóságok semmit, ha valahol az országban véletlenszerűen lekapcsolnak egy-egy járművet, vagy az ásotthalmi mezőőrök felfedeznek egy erdőben baktató csoportot. Bár tömeges bevándorlásnak már semmi nyoma, a kormány a belügyminiszter javaslatára még a nyár végén úgy döntött, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet fél évvel, 2018. március 7-ig meghosszabbítja. Ebből főleg a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium profitál, hiszen például novemberben a két tárca összesen plusz 51 milliárd forintot kapott határvédelemre az év végéig.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.12.16.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.