Melegházasságban élő izraeli sztártudós inspirálja mostanában Orbán Viktort

2017. november 23., csütörtök 14:47, frissítve: péntek 09:59

Juval Noah Harari, napjaink egyik legnépszerűbb történésze számít meghatározónak Orbán Viktor gondolkodásában, akinek egyébként is „egyre erősebb az antropológiai érdeklődése” – két egymástól független forrásunk is erről beszélt lapunknak. Állítólag már kapcsolatfelvétel is történt Harari és a miniszterelnök stábja között, Orbán Viktor ugyanis szívesen venne személyes tanácsokat a történésztől.

„Az emberek úgy érzik, hogy a liberális demokrácia már nem képviseli az érdekeiket, az elitek eltávolodtak a választóktól”, „a liberális demokrácia válságba jutott”, „illúzió volt, hogy a szabadpiac és a liberális szabadságjogok majd automatikusan és folyamatosan egyre jobbá teszik az emberek helyzetét”, „a liberális demokrácia eljátszotta a hitelét a választók szemében a 2008-as válsággal kezdődően, mert kiderült, hogy nem képes megvédeni őket az elszegényedéstől”, „a XX. század második felétől a nyugati világ felnövekvő generációi biztosak lehettek benne, hogy jobban fognak élni a szüleiknél, mára a fiatalabb nemzedékek szerencsések lesznek, ha legalább úgy élhetnek majd, mint a szüleik”, „az emberek vissza akarják kapni a választás szabadságát, ezért szavaznak sokan Trumpra”, „Donald Trump személye korszakváltást jelent” – ugye ismerősek ezek a gondolatok? És ugye Orbán Viktor beszédeiből ismerősek? Pedig ezek Juval Noah Harari izraeli történész könyveiben, cikkeiben, interjúiban is megtalálhatók.

Két egymástól független – egy fideszes és egy kormányzati kommunikációban részt vevő – forrásunk is arról beszélt lapunknak, hogy Orbán Viktor kedvenc szerzőjévé vált az izraeli történész, akit nyugodtan nevezhetünk sztárnak is, hiszen valósággal kapkodnak érte a világ tudományos fórumai, tévétársaságai és lapjai.

Harari rendszeresen publikál többek között a The New Yorkerben, a The Guardianben, a Time-ban vagy éppen a The Washington Postban is.

Homo Deus – A holnap rövid története című, az idén magyarul is megjelenő munkájáért a frankfurti könyvvásáron „A legintellektuálisabb és legmeghatározóbb tudományos munka” díját nyerte el.

Forrásaink szerint Orbán Viktort egyébként is „egyre erősödő antropológiai érdeklődés jellemzi az utóbbi években”. Ahogy egyik forrásunk fogalmaz: „Egyre jobban érdekli nemcsak az emberiség, az egyes népek eredete, de a lehetséges jövő is, az, hogy mennyire tudjuk befolyásolni a sorsunk alakulását.” Harari ebből a szempontból valóban izgalmas választás lehet, hiszen

ha megnézzük, milyen következtetésekre jut, az érdekes párhuzamokat mutat Orbán Viktor politikai stratégiájának egyes részeivel.

A világhírt a 2011-ben írt, Sapiens – Az emberiség rövid története című könyve hozta meg neki. (Mint egy interjúban elmondta, a könyv úgy született, hogy a Jeruzsálemi Héber Egyetemen, ahol tanít, fiatal oktatóként rásóztak egy elsőéveseknek szóló bevezető kurzust ebben a témában, amelyet az idősebb professzorok unalmasnak és „rangon alulinak” tartottak, ő pedig elhatározta, hogy megmutatja: lehet izgalmasan és érdekesen is csinálni, a kurzus anyaga adta a könyv alapját.)

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Ennek alaptétele, hogy a homo sapiens (miután elődei kétmillió éven át nagyjából ugyanazt a vadászó-gyűjtögető, kőeszközökön alapuló életformát élték) hetvenezer évvel ezelőtt azért tudott elterjedni a földön és kultúrát teremteni az előző kétmillió évhez képest villámsebesen, mert „kognitív forradalom” következett be, ami azt jelenti, hogy a modern ember anélkül tudott jelentős változásokat eszközölni az életmódjában, hogy ehhez szüksége lett volna genetikája módosulására, így behozhatatlan előnyre tett szert minden más fajjal szemben. Vagyis az embernek nincs szüksége arra, hogy szárnyai nőjenek évmilliók alatt, hogy repülni tudjon, a környezetéből megszerzett és felhasznált információk segítségével képes repülni enélkül is.

Ebben a „forradalomban” Harari szerint alapvető szerepük volt az elvont gondolatoknak, az imaginárius közösségeknek, hiszen ezek révén alkotott az ember először társadalmakat. Az elvont történeteknek köszönhetjük civilizációnk összes fontos elemét Istentől, a vallástól a nemzetek létrejöttén át egészen a pénzig vagy a fociig – állítja Harari. Hiszen az, hogy „magyarok vagyunk”, csak azért jelent valamit, mert bő tízmillió ember úgy gondolja, ez a fogalom létezik – éppen úgy, mint amikor Böde Dániel meglendíti a lábát, és egy bőrből készült, levegővel felfújt gömböt három összehegesztett fémdarab közé juttat, amire pár ezren felordítanak, hogy: „Góóól!” A futball is csak azért létezik, mert emberek egy csoportja valóságosnak fogadja el a szabályait, objektíven nincs olyan létező a természetben, hogy „foci”.

Itt érkezünk el az első párhuzamhoz, hiszen már-már politológiai közhely, hogy

a Fidesz azért tud tartósan tömegtámogatást teremteni maga mögé, mert mindig képes egy olyan „történetet” nyújtani, amilyet legalább kétmillió, magát magyarnak valló homo sapiens (hogy mesterkélten stílszerűek legyünk) valóságosnak fogad el

– hívják azt például a nemzeti együttműködés rendszerének, rezsicsökkentésnek vagy éppen „szabadságharcnak Brüsszellel szemben”. Orbán Viktor erre mindig nagy hangsúlyt fektetett, az ellenzék pedig láthatóan jó ideje nem képes rá.

Harari a The Guardiannek egy ízben arról beszélt, hogy szerinte a XXI. század egyik nagy változása lehet, hogy a kapitalizmus és a liberális humanizmus elválik egymástól, „hatékony gazdasági modellek jönnek létre anélkül, hogy liberális politikai renddel bírnának” – ez is egy olyan gondolat, amelyet gyakran hallhatunk az ázsiai modellt magasztaló kormányfőtől. (Igaz, a nagy különbség ezúttal, hogy Harari mint „az emberiségre leselkedő egyik nagy fenyegetést” említi a lehetséges tendenciát.)

Harari szerint a XXI. század egy másik nagy változása lehet, hogy

a legmodernebb technológiák elterjedése erősíteni fogja a vallás és a nacionalizmus szerepét

– Orbán Viktor szintén gyakran beszél arról, hogy most ismét a „nemzetek kora” jön el valamiféle „nagy feloldódás” helyett.

A homo Deus is érdekes abból a szempontból, hogy az izraeli történész milyen (közel)jövőt jósol az emberiségnek. Harari szerint ugyanis a géntechnológia, a robotika és a többi fejlesztés révén életünk már akár egy-két generáción belül is radikálisan megváltozhat. (Ironikusan azt mondta egyszer egy interjúban, hogy előbb változik meg maga az emberiség, mint hogy vége legyen a palesztin–izraeli konfliktusnak, előbbi ugyanis száz éven belül biztosan bekövetkezik, utóbbira nem fogadna ekkora időtávban.)

Szerinte hamarosan mindent az okostechnológiák uralhatnak – forrásaink szerint Orbán Viktort az utóbbi években kifejezetten érdekli a téma, nem véletlen, hogy a kormány komoly erőfeszítéseket tett a Zalaegerszeg mellett épülő pályáért, amelyen önvezető autókat tesztelhetnek majd. (Igaz, hívja fel a figyelmet Harari, ezzel korábban sosem látott morális kérdésekben kell majd állást foglalnunk: például hogy hogyan programozzanak be egy önvezető autót, ha figyelmetlen gyalogosok lépnek elé, és a végzetes ütközést csak úgy lehet elkerülni, ha a jármű egy villanyoszlopnak navigálja magát, ezzel a benne ülő vétlen utasok életét kockáztatva.)

Csakhogy Harari szerint megvan az a veszélye is, hogy

az emberiség végletesen kettészakad: egy globális elitre, amelyik Alaszkától Tasmániáig hozzáfér ugyanahhoz a globalizált technológiához, amelynek révén több tudáshoz jut, egészségesebben él, ha mégis megbetegszik, személyre szabott, sejtmérnöki szintű ellátáshoz jut – és azokra a milliárdokra, akiknek ez majd nem adatik meg.

Azt persze nem tudhatjuk, mit gondol erről a miniszterelnök, de tény, hogy a mai elit a svájci intézeti neveltetéssel és hasonlókkal már egy globálisan is az elithez kapcsolódó nemzedéket nevel.

Mindenképpen pozitív viszont, hogy Harari szerint a globális felmelegedés kezelésére, a környezetvédelemre nagy hangsúlyt kell fektetniük a világ kormányainak, hiszen ezek is az emberiség létét fenyegető kihívások, amelyekkel szemben ráadásul nem lehet nemzeti válaszokat adni. Meglátjuk, ez megjelenik-e valamilyen szinten a kormány politikájában azonkívül, hogy a miniszterelnök szerint is „sokkoló”, hogy Donald Trump kilépett a párizsi klímaegyezményből.

Orbán Viktor egyébként olyannyira inspiratívnak tartja Harari gondolatait, hogy mindkét forrásunk szerint

már történhetett is valamilyen kapcsolatfelvétel a miniszterelnöki stáb és a történész között,

mert a kormányfő szeretne személyesen is „inspirációkat nyerni” az izraeli tudóstól. (Az ügyben mi is érdeklődtünk Harari pr-stábjánál, egyelőre nem kaptunk választ.)

Harari egyébként nyíltan vállalja, hogy melegházasságban él (Orbán Viktor korábbi tanácsadója, az augusztusban elhunyt Arthur J. Finkelstein is melegházasságban élt, gyermeket is örökbe fogadtak), vegán, a nagyüzemi állattartást „az emberiség egyik legnagyobb bűnének” nevezte, és alig várja, hogy sejtekből olyan olcsón és akkora tömegben lehessen húst előállítani, hogy az kiváltsa az állattartást.

Az extravagáns történész egyébként naponta két órát meditál, és minden évben elmegy egy-egy hosszabb, egy-két hónapos csendes meditációra. Saját bevallása szerint a tavalyi amerikai elnökválasztáson is éppen egy ilyenen volt, így csak december 20-án értesült róla, hogy Donald Trump lett a győztes. „Megspóroltam magamnak három hét aggódást és mérgelődést. Már megérte” – mondta egy interjúban.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.