Menthetők lettek volna a Quaestor ügyfelei

K. Sz.,

2018. március 28., szerda 05:43, frissítve: péntek 21:17

Riportsorozatunkban a Quaestor belső embereivel folytatott beszélgetések, a birtokunkba került nyomozati anyagok, levelezések és a felszámolás során született dokumentumok alapján térképezzük fel, miért kellett bedönteni a vállalatot. A csőd után százmilliárdos cégvagyon tűnt el.
  • A Quaestor számláin volt elég pénz a kisbefektetők vagyonának megmentésére
  • A kormányzat erős nyomást gyakorolt a Quaestorra, menekítette saját vagyonát
  • Szijjártó Péter évtizedes kapcsolatot tart fenn Tarsoly Csabával
  • A Quaestor ígéretet kapott arra, hogy ha a külügy kiveheti a vagyonát, akkor megmentik a céget
  • Több tízezer károsult azóta is fut a pénze után

Minden 2015. február 24-én kezdődött. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezen a napon megjelent közleményében azt írta, hogy: Az MNB „Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a Buda-Cash Brókerház Zrt.-vel szemben indított átfogó felügyeleti vizsgálata során a Zrt. tevékenységét érintően észlelt súlyos visszaélésekre utaló információkra tekintettel a cég tevékenységi engedélyét ideiglenes intézkedés keretében azonnali hatállyal felfüggesztette, továbbá a mai naptól felügyeleti biztosokat rendelt ki a társasághoz.”

Az MNB lépése elindította a pánikot. A Buda-Cash ügyében tartott sajtótájékoztatóján Windisch László jegybanki alelnök azt mondta, a brókerház nem tud elszámolni az ügyfelek pénzével, a kár a 100 milliárd forintot is elérheti. A Buda-Cash-botrány kirobbanásának idején a Quaestor még stabil alapokon állt, egy birtokunkba került, az ügyészség által lefoglalt belső táblázat szerint (QÉP, QInvest, QBank) ezen a napon csak állampapírban 11,4 milliárd forint volt a cégek értékpapírszámláján, amely összeg azonnal készpénzzé tehető lett volna.

 

A táblázatban szépen nyomon követhető a Buda-Cash-botrány utáni pánik, amikor az ügyfelek elkezdték kiszedni pénzüket a brókercégekből, így a Quaestorból is. Február 25-én kezdett igazán megugrani a kivett összeg mennyisége, az ezt követő napokban napi több mint félmilliárd forintot vettek föl a bepánikolt ügyfelek. A befektetők egy idő után megnyugodtak, március 5-ére harmadára csökkent a pénzkimenekítés mértéke. Ennek ellenére nem sokkal a Buda-Cash-csőd után a Fidesz belső köreiben már azt suttogták, hogy a Quaestor lesz a következő. Pedig, mint az a táblázatból is látszik, valóban úgy látszott, vége a pániknak. Aztán megérkezett az újabb botrány, a Hungária Értékpapír Zrt. ügye. Belső informátoraink egybehangzó állítása szerint utóbbi elkerülhető lett volna, hiszen a Quaestor vezetése felajánlotta a Magyar Nemzeti Banknak, segít megmenteni a Hungáriát, hogy ezzel elkerüljék az újabb pénz- és tőkepiaci pánikot.

A Hungáriának már annyi!

2015. március 5-én a Quaestor-cégcsoport vezérigazgatója, Tarsoly Csaba a Magyar Nemzeti Bankban felajánlotta a Hungária megvételét, ezzel megmentését, hogy megnyugtassák a befektetőket. Úgy tudjuk, Windisch Lászlóval, az MNB felügyeleti ügyekért felelős alelnökével és Végh Richárddal, az MNB akkori ügyvezető igazgatójával tárgyalt. A találkozó előtt többször egyeztettek telefonon is, amit a nyomozati anyagban megtalálható híváslisták és Tarsoly Csaba telefonjának cellainformációi is bizonyítanak. A Quaestor-vezér híváslistájából kiderül, hogy március 5-én 16.56-kor hívta Végh Richárd. Több mint két percet beszéltek, informátorunk szerint ekkor erősítették meg az MNB Krisztina körúti épületébe megbeszélt, 18 órai találkozójukat. A találkozó létre is jött, ekkor közölték Tarsoly Csabával, hogy bedől a Hungária Értékpapír Zrt. A tárgyalás után Tarsoly visszament a Quaestor központjába, majd nem sokkal később, 19.56-kor fölhívta Végh Richárdot, és információink szerint vételi ajánlatot tett a Hungária Értékpapír Zrt.-re, hogy elkerüljék az újabb piaci pánikot. A Quaestor simán ki tudta volna fizetni az ekkor 700 millió és 2 milliárd közé becsült „vételárat”, és így már a Hungária Értékpapír ügyfeleit sem érte volna kár, sőt nem lett volna mellékes a tranzakció pénz- és tőkepiacra gyakorolt megnyugtató hatása sem. Hiába volt azonban ekkor több mint 9 milliárd forintnyi a három Quaestor-cég állampapír-állománya, a cél nem a Hungária megmentése és a piac megnyugtatása volt, hanem valami egészen más. Így Végh Richárd 20.30 perckor visszahívta Tarsoly Csabát, és közölte vele, hogy elindult a folyamat, a Hungáriának annyi.

A Buda-Cash után tíz nappal tehát jött az újabb botrány, az MNB a Tarsoly Csabával folytatott tárgyalás másnapján, március 6-án, pénteken részlegesen felfüggesztette a Hungária Értékpapír Zrt. működési engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki a részvénytársasághoz. Ugyanaznap Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos, Kossuth Rádiónak adott pénteki interjújában külön kitért a brókercégekre. A riporter azt kérdezte tőle, miért nem kattant még bilincs a Buda-Cash-ügy szereplőinek csuklóján. Orbán Viktor válasza az volt: „Nekem is hiányzik ez, hogy miért nem kattan a bilincs. Ha az igazságszolgáltatást én irányítanám, akkor már mindenki börtönben lenne. Fel kell tenni a kérdést, hogy ha az illetékesek bevallják, akkor ők miért sétálnak szabadon közöttünk?” Azt is mondta, hogy „ki kell takarítani az istállót, mert ha egy cégnél ilyen történt, akkor biztosan máshol is folytak ilyen dolgok”. A kormányfő kőkorszaki csalásoknak nevezte a történteket, és felhívta a figyelmet, hogy sürgősen körül kell nézni az összes brókercégnél, és mindent ellenőrizni kell. Tarsoly Csaba a híváslisták szerint még ugyanezen a napon kétszer is egyeztetett Végh Richárddal; információink szerint ekkor beszélhették át a Hungária-ügy esetleges hatásait, és abban maradtak, hétfő délután hat órakor találkoznak.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Március 7-én, szombaton a korábban Orbán Viktor elnöki tanácsadójaként is tevékenykedő Bende Gyöngyi – akit az első Fidesz-kormány bukása után a párt kérésének megfelelően vettek föl a Quaestorhoz – találkozott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter első emberével, Benkő Szilárddal. Benkő régi, megbízható munkatársa volt a miniszternek, 2012-ben lett az akkor még miniszterelnökségi államtitkárként tevékenykedő Szijjártó jobbkeze, majd a külügyminisztériumban kabinetfőnökként folytatta. Belső informátorunk szerint ő volt az állandó összekötő Szijjártó Péter és a Quaestor között. Igaz, Szijjártó régóta (legalább 2004 óta) jó viszonyt ápolt Tarsollyal, ami a lefoglalt dokumentumokból és levelezésekből is kiderül. A jelenlegi külügyminiszter több privát e-mailt is írt Tarsoly Csabának, sok szívességet kért tőle.

 

Szijjártó Péter bizalmi embere azon a márciusi szombaton azt kérte a Quaestor kommunikációs igazgatójától, Bende Gyöngyitől, hogy engedjék ki a külügyminisztérium bent lévő pénzét, és segítenek, így a Quaestor megúszhatja.

– Megdöbbentünk, amikor Bende Gyöngyi azzal az üzenettel tért vissza a Quaestorhoz, hogy ha engedjük, hogy kivegye a külügyminisztérium a Magyar Nemzeti Kereskedőház 4 milliárdját, akkor megmaradhatunk – emlékezett vissza a cég egyik vezetője. Engedték: március 9-én, hétfőn reggel a kereskedőháznak elutalták a 3,8 milliárd forintot.

Vasárnap (március 8-án) a cég vezetése levelet írt a miniszterelnöknek, és elkészítették a Quaestor reorganizációs tervét, amiben kifejtik, hogy végleges állami források nélkül hogyan biztosítható a befektetők teljes körű kárpótlása a cégcsoport bedöntése nélkül is. Tarsoly Csaba a miniszterelnöknek írt levélben így fogalmazott:

„Felvállalva, hogy a kialakult helyzetért engem terhel a felelősség, amelynek megállapítása külön folyamat, tájékoztatnom kell Önt, hogy milyen megoldások tennék lehetővé az ügyfelek védelmét. A kialakuló pánik és a hatóságok felelősségét kereső közvéleményben feltehetően egyébként is felmerül az állami felelősség és helytállás kérdése.”

A cégvezető azt is kiemelte, hogy ha meg tudják menteni a Quaestort, akkor elkerülhető 50 ezer ügyfél megkárosodása, ami által a kormányba vetett bizalom tovább erősödik.

 

Tarsoly Csaba levelét másnap, azaz március 9-én, hétfőn reggel vitték el Orbán Viktornak a Parlamentbe, ahol Nagy János, a miniszterelnök kabinetfőnöke vette át. Ő válaszolt délután fél hatkor e-mailben Tarsoly Csabának, de csak annyit írt, hogy Orbán Viktor elolvasta a levelet, és annak tartalmáról tájékoztatta a nemzetgazdasági minisztert, Varga Mihályt, aki kinevez majd egy tárgyalópartnert. A lefoglalt hívás- és sms-lista szerint Varga Mihály még aznap sms-ben értesítette Tarsoly Csabát, hogy Orbán Gábor államtitkárral kell majd tárgyalnia.

 

(A miniszterelnök később a közrádióban megerősítette, hogy a brókercég csődje előtt kapott levelet a Quaestortól. Ugyanazon a napon fordultak hozzá, amikor az MNB-nél is bejelentették, hogy baj van, és mindkét levél ugyanazt tartalmazta. Ezután Orbán beszélt a gazdasági miniszterrel, hogy lépjen kapcsolatba a brókercéggel. De azt állította, már korábban megszületett a döntés, hogy a kormány kivonja a közpénzeket a brókercégektől.)

A Befektetővédelmi Alap (Beva) akkori ügyvezető igazgatója, Farkas Péter ugyanezen a napon délelőtt 11 órakor e-mailben kereste meg Végh Richárdot a Quaestor-kötvények visszaváltásának ügyében. Farkas azt írta, erősödik a piaci bizonytalanság, sokan próbálják visszaváltani kötvényeiket a Quaestornál, de a társaságnak nincs fedezete a kötvények azonnali kifizetésére. Pedig a fenti táblázatban szereplő adatok alapján ezen a napon még több mint 8 milliárd forint értékű állampapír állt a Quaestor-csoport rendelkezésére. Ez a levél lehetett egyébként az azonnali MNB-vizsgálat egyik kiindulópontja.

A bedőlés napja

A március 9-ei, hétfői eseményeket szinte pontosan rekonstruálni lehet a Tarsoly Csaba és O. Attila, a cég egyik igazgatója közt váltott SMS-ek alapján. A híváslistákból kiderül, hogy O. Attila telefonon értesítette Tarsoly Csabát az MNB helyszíni vizsgálatának megkezdéséről, nem sokkal dél előtt. 12.54-kor már azt írta főnökének, hogy: „Nem érdekli őket a találkozó, az kibocsájtói ügy. Ők fedezettséget vizsgálnak.” Ez megerősíti, hogy a nemzeti bank a Beva-levél alapján szállhatott ki a céghez. Tarsoly három perccel később azt válaszolja: „Oké! Akkor a kötvény kivételével mutassatok meg mindent!” „Mikor kezdik és hogy?” – kérdezte beosztottjától néhány perccel később Tarsoly. O. Attila azt írta: „Már viszik az adatokat egyben. Az utolsó elszámolt napot akarják megnézni. Március 5-ét vizsgálják.”

Ezután Tarsoly rögtön tárcsázta a nemzeti bank központi számát, úgy tudjuk, ekkor Windisch Lászlóval a vizsgálatról és az aznapra megbeszélt találkozóról egyeztettek. Tíz perccel később Véghgel is beszélt a vizsgálatról. Tarsoly végül az előzetesen megbeszélt 18 óra helyett 15 órakor ment be az MNB-be Windischhez, de ott fél órát sem töltött, érdemi megbeszélés sem folyt. A találkozó közben O. Attila ismét ráírt főnökére: „Még nem mondtuk a túlértékesítést!” Legközelebb egy óra múlva jelentkezett az igazgató, „Mindjárt mennek el. Most jegyzőkönyvezik Májer vallomását.”

Tarsoly 16.33-kor újra tárcsázta az MNB-t, majd Windisch – ahogy többször is nyilatkozta – ezután nem sokkal találkozott is a Quaestor-vezérrel. 16.30 körül Tarsoly be is futott az MNB-hez, ahol a jegyzőkönyvek szerint elmondta, hogy túlbocsátották a kötvényeket. Ez alapján indult el az a folyamat, amely a Quaestor-cégcsoport teljes bedőléséhez vezetett.

2000-ben a CIB Bank hasonló kötvénytúlbocsátási ügybe keveredett, ők 62 milliárddal bocsátottak túl, amiért Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke mindössze egymillióra bírságolta a bankot. A PSZÁF döntésével megmaradhatott a CIB, nem sérült a pénz és tőkepiac egyetlen szereplője, köztük a legvédtelenebbek, a befektetők sem.

„menjenek a jó…”

A hatóság által lefoglalt e-mailekből – Tarsoly Csaba levelezéséből – tudjuk, hogy a Szijjártóék által visszakért, a Magyar Nemzeti Kereskedőház tulajdonában lévő, közel 4 milliárd forint értékű állampapírt fölösleges volt készpénzre váltani és visszautalni, mert ezek, ugyanúgy, mint a további 13 ezer ügyfél 42 milliárd forintnyi pénze és értékpapírja, rendelkezésre álltak. Igaz a „sima” ügyfelek – mármint akiknek állampapírban volt a vagyona – csak több hónapos tortúra után kapták vissza pénzüket.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója, Kerekes György felháborodott levelet írt március 25-én a Quaestor brókerének. Ebben értetlenségét fejezte ki a visszautalás miatt. Kerekes felelősségre is vonta a brókert, hogy miért utalták vissza a pénzüket, amire sem szóban, sem írásban nem adott utasítást. Kerekes állítása kétségessé teszi Orbán Viktor pár nappal korábban tett nyilatkozatának valóságtartalmát, hiszen a miniszterelnök azt állította, hogy személyesen ő rendelte el a Buda-Cash bedőlése után – vagyis február végén –, hogy minden minisztérium azonnal vonja ki a pénzét a brókercégekből.

 

A Quaestor brókere továbbította a kereskedőház vezetőjének levelét Tarsoly Csabának, aki csak ennyit válaszolt: „Na most én mondom, hogy menjenek a jó…”

 

A történetet még folytatjuk…

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.28.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.