Mészáros Lőrincék kirobbanthatatlanok, míg egyeseknek megkegyelmeznek

2017. augusztus 8., kedd 10:15, frissítve: kedd 14:43

Bár eddig a kormány arra törekedett, hogy minél inkább visszaszorítsa az alapítványi és magán-szakképzőiskolákat, egy júliusi döntéssel mégis megkegyelmeztek egy részüknek – tudta meg a Magyar Nemzet. Az állam úgy tudta kiszorítani az alapítványi intézményeket, hogy meghatározta, mely szakmákat támogat korlátlanul, melyeket korlátozottan, és melyeket egyáltalán nem. A korlátozottan támogatott szakképesítés keretszámait pedig évről évre lehetett csökkenteni. Így jól megfigyelhető volt az a tendencia is, hogy a szakképesítések fenntartói között évről évre kevesebb lett az alapítványi és magániskola.

A 2016/2017-es tanévben például még összesen több mint 170 fenntartó folytathatott képzéseket, ám ez a szám az idén ősszel kezdődő tanévről szóló eredeti döntés alapján már 60 alá csökkent. Így elvétve maradt alapítványi szereplő az állami és egyházi fenntartók között. Igaz, a kormányzati szigort például „megúszta” az Orbán Viktor alapította Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke a miniszterelnök villámgyorsan gazdagodó jó barátja, Mészáros Lőrinc. Vagyis az alapvetően focisták támogatására létrehozott felcsúti szervezet akkor is kapott keretszámot tíz cukrász, tíz gazda, tíz pincér, illetve tíz szakács képzésére Fejér megyében, amikor egyébként nehéz idők járnak az alapítványokra.

Ám úgy tűnik, az alapítványi intézmények egy része most fellélegezhet. Ugyanis idén júliusban módosítottak az ősszel induló tanévet szabályozó rendeleten, így a korábban nagyságrendileg hatvanban limitált fenntartói szám szinte duplájára nőtt, 113-ra. Ennek hatására több olyan alapítvány kapott ismét keretszámokat, amiktől korábban jobbnak látták ezt elvenni. Az ilyen régi-új szereplők között egyébként olyan ismerős neveket találni, mint az 1,6 milliárd forint tartozást felhalmozó Országos Roma Önkormányzat, amely Nógrád megyében 16 gazda képzésére kap támogatást. Ismerős lehet az egyébként az ATV-t tulajdonló Hit Gyülekezete neve is, amely többtucatnyi keretszámot kapott gépészeti, informatikai, illetve szállítmányozási képzések lebonyolítására Veszprémben.

– Alapvetően művészeti képzéssel foglalkozó szakképző intézmények kerültek vissza a rendszerbe. A munkaerőpiac által igényelt szakmákat oktató iskolák tekintetében a helyzet változatlan: lassú bezárásra ítélték őket – nyilatkozta lapunknak egy, a magán-szakképzőiskolák helyzetére rálátó forrásunk. Mint elmondta, a rendszerből továbbra is kiszorított magánintézmények kapcsán tavasszal elhangzottak olyan ígéretek az államtitkárság részéről, hogy ezek kialakíthatnak szorosabb együttműködést a szakképzési centrumokkal, de ilyen irányú lépések azóta sem történtek, jelen pillanatban sem tudni arról, hogy lennének tárgyalások. Arról, hogy minek tulajdonítható, hogy az eddig a magániskolák kiszorításán dolgozó állam mégiscsak engedett eddigi törekvéseiből, informátorunk elmondta: a művészeti alap- és szakképzés hungarikum, kimutathatóan jól fejleszti a gyerekek kompetenciáit. Hozzátette: az is elképzelhető, hogy miután hat-hét éve tart a szakképzés reformja, már megvannak az első tapasztalatok arról, hogy az állam mely területek képzésében tud sikeres lenni és melyekében nem. – Ez a tudás pedig a rendszer korrekciójára késztetheti a döntéshozókat – tette hozzá forrásunk.

Más forrásaink viszont arról beszéltek: az irányváltás nem független attól, hogy Pölöskei Gáborné – Áder János köztársasági elnök testvére – a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkári székébe érkezett januárban.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A Nemzetgazdasági Minisztérium az elmúlt időszakban arra törekedett, hogy az állami és egyházi intézményeket hozza helyzetbe. Arról, hogy ez mennyire volt sikeres, a Tárki közölt adatokat egy tavalyi tanulmánykötetében. Elemzésükből kiderült, hogy például Budapesten 2012-ben a tavaly óta szakgimnáziummá átnevezett szakközépiskolákba járt a tanulók harminc százaléka. Ez 2014-re tizennyolc százalékra esett vissza. Ezzel ellentétben az egyházi szakképző intézmények aránya jelentősen megnőtt. A fővárosi adatokat nézve azt látni: míg 2010-ben a szakgimnazisták egy százaléka járt egyházi iskolába, ez 2014-re már nyolc százalékra nőtt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium működésére rálátó forrásaink szerint leginkább azért igyekezett a tárca megtörni a magániskolák dominanciáját, mert sokan csak könnyű pénzszerzési lehetőséget láttak a képzésekben. A kormányzat szakképzési politikájára nagy hatást gyakorló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László tavaly lapunknak adott interjújában azt mondta az alapítványi intézményekről: „Ma az alapítványi modell jellemzően üzleti modell, de ennek a kárvallottja az állam és az adófizetők. Ugyanis ha ezek az intézmények tudnának a piachoz igazodni, nem kellene nekik az állami támogatás.” A kormányzati törekvés kritikusai szerint viszont igenis szükség van magánintézményekre is, miután sokszor gyorsabban képesek reagálni a piac igényeire, mint az állam.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.08.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.