Mi lesz az agglomerációs járatokkal?

MNO

2016. január 5., kedd 13:16, frissítve: kedd 13:27

Jogalkotói bakira hivatkozva adná át az államnak az agglomerá­ciós járatok üzemeltetését Budapest – írja a Nol.hu. A portál hozzáteszi: hogyha a hibát javítaná is a parlament, egy másik törvényi előírás szerint akkor sem fogadhat el működési hiányt tartalmazó költségvetést. Márpedig az elővárosi vonalakra nincs fedezet.

Hiba csúszott a helyi iparűzési adókról (hipa) szóló törvény decemberi módosításába. A „gazdaságélénkítő” salátatörvény részeként módosították a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztást (a főváros az idén és jövőre 1,5-1,5 százalékkal kap többet az adóbevételből), de a felhasználást szigorító kitételt nem sikerült megfelelően megfogalmazni – olvasható a cikkben.

Mint írják, a második paragrafus értelmében az iparűzési adóból származó bevételt a „helyi közösségi közlekedési feladatok ellátására” kell költeni. Csakhogy az agglomerációs járatok nem tartoznak a „helyi közlekedés” körébe, a helyközi avagy elővárosi vonalakról pedig nem szól a fenti szabályozás.

A HÉV állami kézbe kerül?

Tarlós István főpolgármester rögtön jelezte: ezek mellett a feltételek mellett a főváros lemond az agglomerációs vonalak üzemeltetéséről, majd miután egyeztetett a miniszterelnökkel, úgy pontosított, hogy megállapodtak a HÉV-ek állami kezelésbe vételéről. A lap online felülete megjegyzi, hogy ez azért fontos az önkormányzatnak, mert a HÉV-szerelvények állapota vetekszik a 3-as metró vagonjainak a lepusztultságával.

Tarlós ezzel együtt bízott abban, hogy január elején folytatják az egyeztetést. A Miniszterelnöki Sajtóiroda nem tud erről, míg a városháza a Népszabadság értesülése szerint továbbra is számít rá.

Kötelezettséget vállalt a főváros 2022-ig

Karácsony után a Magyar Idők írt arról, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az agglomerációs közlekedés biztosítása ugyan valóban nem kötelező feladata a Fővárosi Önkormányzatnak, de egy hatályos megállapodásban 2022-ig kötelezettséget vállalt rá. Mint írják, az agglomerációs vonalak működtetése évi 15,9 milliárd forintjába kerül a fővárosnak, miközben az ebből származó bevétele alig 4,2 milliárd, vagyis évi 11 milliárdos vesztesége képződik.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A portál szerint a kormány az iparűzési adó „pántlikázásával" oldaná meg a BKV finanszírozását, a hipának azonban már eddig is több mint a felét a közösségi közlekedésre költötte Budapest. Ha ebből kell pótolni a BKV kieső milliárdjait, akkor ezt máshonnan kell elvonni, de erre nincs keret.

A Népszabadság információi szerint a Fővárosi Közgyűlés február 17-én tárgyalja az idei költségvetést, amelyben nem szerepel a 400 ezer embert érintő agglomerációs közlekedés fenntartása.

Tarlós István korábban azt mondta: a tavalyi 24 milliárdos normatívából novemberre megérkező 22 milliárd 2016 első két hónapjára lesz elég. Az agglomerációs járatokat érintő korlátozások ezt követően várhatók, hacsak addig nem születik megállapodás – olvasható a cikkben.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.