Miért nem vették őrizetbe Hernádi Zsoltot?

Győr Ágnes

Győr Ágnes

2017. augusztus 9., szerda 06:30, frissítve: szerda 17:48

Nem sértett-e uniós jogot az, ahogyan Magyarország, illetve több uniós állam – Németország és Ausztria – is elutasította vagy figyelmen kívül hagyta a Mol elnök-vezérigazgatója ellen Horvátországban kiadott európai elfogatóparancsot? – többek között erre a kérdésre vár választ az Európai Unió Bíróságától a Zágráb megyei bíróság.

Hernádi Zsolt ellen 2013-ban emelt vádat a horvát korrupció elleni ügyészség (USKOK); két alkalommal nemzetközi jogsegély keretében kérte Hernádi kihallgatását a magyar hatóságoktól. A megkereséseknek azonban a nemzeti érdekek védelmére hivatkozva nem tettek eleget a magyar hatóságok. A horvátok az üzletember átadását is kérték az európai elfogatóparancs keretében. Ennek teljesítését azonban a Fővárosi Törvényszék elutasította, döntését azzal indokolva, hogy az elfogatóparancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és amely eljárást végül bűncselekmény hiányában 2012. január 20-án megszüntették.

A horvát félnek ezzel kapcsolatban az volt az álláspontja, hogy a két országban zajló eljárások között nem lehet egyenlőségjelet tenni azért, mivel az előbbiben Hernádi terhelt, míg az utóbbiban csak tanúként szerepelt. Később Magyarországon a Mol vezérigazgatója ellen egyébként egy pótmagánvádas eljárás is indult, amelyben a vád nagyjából azonos volt a horvát eljárásban szereplővel. 2014 májusában a Fővárosi Törvényszék azonban részben megszüntette az eljárást, részben pedig felmentette a benne szereplő vádak alól.

A zágrábi bíróság öt kérdése az Európai Unió hivatalos lapjában jelent meg. Ebben azt szeretnék tudni, hogy valóban lehet-e kifogás az európai elfogatóparancs teljesítésére a nemzeti érdekre való hivatkozás, illetve Hernádi Zsolt ügyében ténylegesen fennáll-e a kétszeres eljárás alá vonás tilalma, amire a magyar üzletember ügyvédei hivatkoznak. A Zágráb megyei bíróság május 18-án nyújtotta be kérdéseit az Európai Unió Bíróságának, de válaszok egyhamar nem várhatók. A válaszadás ugyanis akár 14-16 hónapot is igénybe vehet.

Mint ismeretes, a horvát ügyészség azzal vádolja Hernádi Zsoltot, hogy cége több millió euró kenőpénz kifizetéséről gondoskodott Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek, cserébe azért, hogy a magyar olajipari társaság kisebbségi tulajdonosként megszerezhesse az irányítói jogokat az INA horvát olajipari cég felett – a veszteséges gázüzletág kivételével. A Mol Nyrt., illetve Hernádi Zsolt is számos alkalommal visszautasította a vádakat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.09.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.