Miért nem vették őrizetbe Hernádi Zsoltot?

2017. augusztus 9., szerda 06:30, frissítve: szerda 17:48

Nem sértett-e uniós jogot az, ahogyan Magyarország, illetve több uniós állam – Németország és Ausztria – is elutasította vagy figyelmen kívül hagyta a Mol elnök-vezérigazgatója ellen Horvátországban kiadott európai elfogatóparancsot? – többek között erre a kérdésre vár választ az Európai Unió Bíróságától a Zágráb megyei bíróság.

Hernádi Zsolt ellen 2013-ban emelt vádat a horvát korrupció elleni ügyészség (USKOK); két alkalommal nemzetközi jogsegély keretében kérte Hernádi kihallgatását a magyar hatóságoktól. A megkereséseknek azonban a nemzeti érdekek védelmére hivatkozva nem tettek eleget a magyar hatóságok. A horvátok az üzletember átadását is kérték az európai elfogatóparancs keretében. Ennek teljesítését azonban a Fővárosi Törvényszék elutasította, döntését azzal indokolva, hogy az elfogatóparancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és amely eljárást végül bűncselekmény hiányában 2012. január 20-án megszüntették.

A horvát félnek ezzel kapcsolatban az volt az álláspontja, hogy a két országban zajló eljárások között nem lehet egyenlőségjelet tenni azért, mivel az előbbiben Hernádi terhelt, míg az utóbbiban csak tanúként szerepelt. Később Magyarországon a Mol vezérigazgatója ellen egyébként egy pótmagánvádas eljárás is indult, amelyben a vád nagyjából azonos volt a horvát eljárásban szereplővel. 2014 májusában a Fővárosi Törvényszék azonban részben megszüntette az eljárást, részben pedig felmentette a benne szereplő vádak alól.

A zágrábi bíróság öt kérdése az Európai Unió hivatalos lapjában jelent meg. Ebben azt szeretnék tudni, hogy valóban lehet-e kifogás az európai elfogatóparancs teljesítésére a nemzeti érdekre való hivatkozás, illetve Hernádi Zsolt ügyében ténylegesen fennáll-e a kétszeres eljárás alá vonás tilalma, amire a magyar üzletember ügyvédei hivatkoznak. A Zágráb megyei bíróság május 18-án nyújtotta be kérdéseit az Európai Unió Bíróságának, de válaszok egyhamar nem várhatók. A válaszadás ugyanis akár 14-16 hónapot is igénybe vehet.

Mint ismeretes, a horvát ügyészség azzal vádolja Hernádi Zsoltot, hogy cége több millió euró kenőpénz kifizetéséről gondoskodott Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek, cserébe azért, hogy a magyar olajipari társaság kisebbségi tulajdonosként megszerezhesse az irányítói jogokat az INA horvát olajipari cég felett – a veszteséges gázüzletág kivételével. A Mol Nyrt., illetve Hernádi Zsolt is számos alkalommal visszautasította a vádakat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.09.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.