Naffa múltja nem zavarja a kormányt

Hutter Marianna

Hutter Marianna

2017. december 13., szerda 05:41, frissítve: szerda 12:06

Az első Orbán-kormány kérte, hogy Zaid Naffa legyen a jordán tiszteletbeli konzul, de már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon – tudta meg a Magyar Nemzet az LMP-s Demeter Mártától. Vagyis bár a kormány az elmúlt hetekben azzal hárította el a 2016-ban is a nemzetbiztonsági átvilágításon elbukó Zaid Naffa jordán tiszteletbeli konzulságát érő kritikákat, hogy jordán kérdésekben Jordánia az illetékes, azt nem jelezték, hogy ez a fideszes vezetés ötlete volt több mint másfél évtizede. Az LMP-s politikus mindezt onnan tudta meg, hogy nemrég ismét a Naffa-üggyel kapcsolatos iratbetekintésen járt az illetékes kormányhivatalban. Ekkor derült ki: még az első Fidesz-kormány kezdeményezte Jordániánál 1999 nyarán Naffa tiszteletbeli konzullá jelölését. Legalábbis erre utal a jordán nagykövetség magyar külügynek írt levele, amelyben a Naffa konzullá jelöléséről szóló magyar szóbeli jegyzékre utalva megjegyzik: „van szerencséjük” tájékoztatni Magyarországot arról, hogy „Naffa úr jelölését” továbbították „az illetékes jordán hatóságoknak a megfelelő lépések megtétele érdekében”. A múltbeli válasz fényében látszik igazán, mennyire taktikus választ adott a külügy idén ősszel a Naffa konzulságát firtató ellenzéki kérdésre.

Hiszen ekkor azt írták: Naffának a posztra történő kinevezéséről nem ők döntöttek, hanem Jordánia. Utóbbi válasz pedig igaz, csak mindössze azt „felejti el” megemlíteni, hogy a döntést magyar jelölés is megelőzte.

Különös módon egyébként végül csak 2003-tól lett tiszteletbeli konzul Naffa saját önéletrajza szerint, vagyis immár a szocialista kormány alatt, amelyet ezek szerint szintén hidegen hagyott, hogy Naffa nem felel meg az állampolgársághoz szükséges követelményeknek. Hogy annak idején pontosan mivel indokolta a magyar külügy Naffa tiszteletbeli konzullá jelölési kérelmét, az a jordán válaszból nem derült ki, így az LMP politikusa azt fogja kérni a külügyminisztériumtól, hogy megtekinthesse az eredeti szóbeli jegyzéket.

Nem ez az egyetlen új adalék, amely Demeter Márta iratbetekintéséből kiderült. Eddig ugyanis csak arról lehetett tudni az ellenzéki politikus munkája nyomán: Naffa hiába igényelt magyar állampolgárságot az évtizedek óta nemzetközi körözés alatt álló szaúdi üzletemberrel, Ghaith Pharaonnal együtt 2016-ban, egyikük sem kapta meg. Naffa azért nem, mert a Terrorelhárítási Központ (TEK) kockázatokat tárt fel vele kapcsolatban. Ám mint Demeter ezt is kiderítette, Naffa már 2000 nyarán is – vagyis szintén az első Orbán-kormány alatt – próbálkozott az állampolgársági kérelem benyújtásával. Miután már akkor sem ment át a nemzetbiztonsági átvilágításon, az akkori Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal elutasította a kérelmét, így végül a több mint egy éven át húzódó procedúra után, 2001 őszén a köztársasági elnök sem bólintott rá a honosítására.

Ám úgy tűnik, Naffa múltja nem zavarja sem a kormányt, sem pedig az illetékes hatóságokat. Legalábbis a külügy az ellenzék Naffával kapcsolatos írásbeli kérdéseire diplomatikusan úgy reagált idén novemberben: „Olyan kockázatról, ami a tiszteletbeli konzuli feladatának ellátását veszélyezteti, nem tudunk.” Demeter Márta viszont azt hangsúlyozta: nincs külön eljárás; aki kockázatos állampolgárnak, annak kockázatos a tartózkodása és a tiszteletbeli konzulsága is. Bár Naffa kétszer is megbukott az átvilágításon az állampolgárság igénylésénél, de mint az LMP-s politikus elmondta, idén ősszel ismét meghosszabbították a tartózkodási engedélyét. Ugyanis az iratokból kiderült: az Alkotmányvédelmi Hivatal egyáltalán nem talált kifogást Naffát illetően, míg a TEK nem is válaszolt a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal megkeresésére Naffa tartózkodási engedélyének meghosszabbítása kapcsán, holott tavaly még ők maguk jeleztek kockázatot a jordániai üzletember állampolgársági kérelme ügyében. A politikus szerint ezt a TEK arra hivatkozva teszi, hogy a közigazgatási eljárási törvényből (Ket.) indul ki, amely szerint ha húsz napon belül nem jeleznek vissza a hivatalnak, nincs kockázat. Ám Demeter úgy véli, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (Harmtv.) szerint kellene eljárni, ami alapján pedig kötelező lenne visszajelezni, hogy kockázatot jelent-e, vagy sem.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

„A fideszes politikusok, köztük Orbán Viktor mindent átható korrupciós hálózata is bizonyítja, hogy nincs kormányzás, csak bűnözői logikán szerveződő tevékenységet végeznek, lebontva az ország biztonsági rendszerét” – kommentálta lapunknak az ügyet Demeter Márta. Mint ismeretes, Zaid Naffa volt az, akinek jóvoltából találkozhatott a magyar miniszterelnök az idén januárban elhunyt Ghaith Pharaonnal 2014-ben. Ugyanis mint lapunk elsőként beszámolt róla, a jordán díszvacsorán egyenesen egymás mellé ültették Orbánt és a nemzetközi hatóságok által körözött szaúdit. Szintén Naffa volt, aki kérvényezte Pharaon vízumeljárását jegyzék útján, és később ugyancsak ő adott Pharaonnak a magyar állampolgárság igényléséhez szükséges jövedelemigazolást. Naffáról egyébként olyan fényképet is készített a Magyar Narancs újságírója, amin éppen a magyar kormányfő vejével, Tiborcz Istvánnal találkozik. Sőt: azután is találni közös fotókat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, illetve Áder János köztársasági elnökkel, hogy 2016 márciusában másodszor is megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon. Vagyis a tiszteletbeli konzul a TEK jelzése ellenére is nyugodtan forgolódhat a legmagasabb szintű állami vezetők körében.

– A jordán konzul kapcsán azt tudom csak mondani, hogy az illetékes titkosszolgálati szervekhez érdemes fordulni – jelentette ki Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője keddi sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére. Arról érdeklődtünk, felvetődött-e a kormánypártban a tiszteletbeli konzuli rendszer felülvizsgálatának ötlete annak érdekében, hogy aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ne láthasson el ilyen feladatot hazánkban. A politikus szerint ilyen ötlet nem vetődött fel, vagyis erre vonatkozó javaslat sem született.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.12.13.

A szerkesztő ajánlja

Lázár Fruzsina

A magyar költőnő, akinek el kellett fojtania nőiességét, hogy sikeres lehessen

Nemes Nagy Ágnesnek még mostoha sors jutott. Vajon a mai írónők átveszik a hatalmat az irodalomban?

Pintér Bence

Olyan vérfagyasztó a valóság, mint a legkegyetlenebb mese

Az elmúlt évtizedekben számos, a 13 gyermekét ágyhoz láncoló, megkínzó Turpin családéhoz hasonló eset került napvilágra.

R. Kiss Kornélia

Apátia lett úrrá a baloldali bicskei ellenzéken

A szír származású jelölt a migránskampány miatt visszalépett, a másik szocialista is idő előtt visszavonulna. Csak a Jobbik száll szembe a Fidesszel.

Katona Mariann, Hutter Marianna

Szél tanácsadója: Kósa azt mondta, magyar vagyok, nem afgán

Megszólalt a tanácsadó, akit Szél Bernadett javasolt a nemzetbiztonsági bizottságba.