Napirend előtt csak pozitív felszólalások lehetnek az egri önkormányzatban

2017. szeptember 14., csütörtök 10:38, frissítve: csütörtök 15:14

A Demokratikus Koalíciótól a Jobbikig a teljes ellenzéki paletta egy platformra került az egri önkormányzat közgyűlésében a testület működését szabályozó alapokmány módosítása miatt. Augusztus végén ugyanis úgy szigorította a fideszes többség a napirendi pontok előtti felszólalások szabályait, hogy az valójában kizárja az ülés elejéről a kritikus hangokat. Mindez azt jelenti, hogy nem elég, hogy a város életét jelentősen befolyásoló, rendkívüli jelentőségű téma legyen a felszólalás tárgya, immár az is feltétel, hogy az pozitív üzenetet közvetítsen, és erősítse – a megfogalmazás szerint – a városi összetartozást.

A javaslatot Habis László fideszes polgármester kezdeményezésére fogadta el a kormánypárti többség az ellenzék hangos tiltakozása ellenére.

Ezzel lényegében száműzték a kritikus kérdéseket, véleményeket a mindig nagy figyelmet kapó ülések elejéről a tanácskozások végére. Azt, hogy Habis László polgármester elfogadott előterjesztésének milyen, főként szimbolikus súlya van, jól mutatja, hogy a 17 tagú képviselő-testület két-két baloldali (DK–Együtt–MSZP) és jobbikos képviselője, valamint az LMP-s és a független városatya egy emberként tiltakozott. Ráadásul nemcsak az ülésen, hanem azt megelőzően is: közös tájékoztatón hívták fel a közvélemény figyelmét a következményekre.

Figyelemre méltó egyébként, hogy a városvezető a változtatást személyes meggyőződésével indokolta. Indoklása szerint a közgyűlésnek felelőssége van a közbeszéd alakításában, és fontos, hogy a képviselők ne úgy kezdjék az üléseket, hogy a napirend előtt éles felszólalásokkal egymásnak esnek. Hanem éppen ellenkezőleg – érvelt –, akkor a városi összetartozás érzését erősítsék.

Az ellenzék, köztük a baloldali összefogás képviselőjeként mandátumhoz jutó Földvári Győző azonban mást sejt a háttérben: nevezetesen hogy a Fidesz megelégelte a kritikus hangokat. Földvárinak akadt több ilyen felszólalása is, ezek közül a legnagyobb vitát egy júniusi közlendője váltotta ki. Akkor a régóta áhított – egy szakaszon már épülő – M25-ös gyorsforgalmi út esetleges nyomvonal-módosítása ügyében szólalt volna fel, kiállva a jelenlegi mellett. Amikor azonban kiderült, hogy miről beszélne, nem adtak neki szót. Ugyanakkor beszélhetett helyette az egyik fideszes képviselő, aki egy gyermekek számára szervezett focitornáról számolt be. Habis László – a közlemény alapján – ehhez hasonlókat szeretne napirend előtt: a „pozitív üzenetek” tekintetében ugyanis abban reménykedik, hogy „a jó hagyományokat folytatva rendre a közgyűlés fókuszába kerülhet egy-egy megsüvegelendő egri teljesítmény vagy városi érték”.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Földvári Győző szerint viszont immár nem lehet problémát felvetni, csak dicsérni. Ezzel csorbítják a felszólalási lehetőséget, korlátozzák a nyilvánosságot. Azokhoz sem jutnak el a kritikák, akik követik az üléseket a helyi televízióban, hiszen azok az ülések végén hangzanak el – emelte ki. Az, hogy mit tekintenek pozitív tartalmúnak, leginkább Stefán Zoltán tanácsnokon, a pénzügyi és ügyrendi bizottság elnökén múlik: ő ugyanis magára vállalja a döntést a napirend előtti felszólalások ügyében.

A független, ám 1998 és 2010 között a Fidesz színeiben mandátumot nyert Császár Zoltán még emlékszik arra, amikor a szocialista városvezetés alatt ellenzéki frakcióvezetőként rendszeresen szót kapott napirend előtt. – Lehetne elegánsan csinálni. A demokrácia ugyanis arról is szól, hogy a más véleményen lévőt meghallgatjuk. A kritika elfojtása viszont antidemokratikus. A helyes az lenne, ha az ellenzéki kritikára reagálva a többségi frakció elmondaná, mit miért látnak rosszul – magyarázta a képviselő, aki 2006 és 2010 között még a Fidesz városi elnöke volt. Habis László szerint viszont szó sincs a demokrácia végéről. Különösen – áll a közleményében –, hogy számos városban nem létezik a napirend előtti felszólalás intézménye.

A szélesre tárt ellenzéki összefogás kapcsán Császár és Földvári is azt hangsúlyozta, hogy a napirend előtti felszólalás kérdése nem politikai, hanem városi kérdés. Az egykori fideszes frakcióvezető szerint pártállástól függetlenül minden városatya a lakókat képviseli, az ő érdekük, hogy értesüljenek arról is, ami rosszul működik a városban.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.14.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.