Négyzet alakú fémezrest bocsátott ki az MNB + Képek

2012. április 12., csütörtök 15:22, frissítve: csütörtök 16:27

Az MNB négyzet alakú fémezrest, a Magyar Posta pedig 250 ezer bélyeget nyomott ki a Masat–1 tiszteletére, amit az első magyar műhold Morse-üzenetben köszönt meg.

Zsúfolásig megtelt a Műegyetem Q épületének aulája, ahol hazánk első műholdjának – sőt, első távközlő műholdjának – tiszteletére egy négyzet alakú érmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Posta pedig díszbélyeget.

Az érme

A Masat–1 pályára állításának emlékére a Magyar Nemzeti Bank 1000 forint névértékű emlékérmét bocsátott ki a magyar mérnökök, feltalálók technikai újításait, találmányait bemutató sorozat nyolcadik elemeként. Az érmét Bohus Áron tervezte, aki az előoldalon a földi vezérlőállomás antennáit, a hátoldalon az Európa fölött „delelő” műholdat ábrázolta. Anyaga: kupronikkel (75 százalék réz, 25 százalék nikkel). Összsúlya: 14 gramm. Mérete: 28,43 x 28,43 milliméter (szögletes). Verhető: 5-5 ezer darabban, két különböző minőségi kategóriában (BU=matt és Proof=fényes). Forgalmazza: Magyar Pénzverő Zrt. Megvásárolható az MNB Szabadság téri látogatóközpontjában.

„Világraszóló siker fűződik a hallgatóink és munkatársaink nevéhez” – e szavaival indította Péceli Gábor műegyetemi rektor az ünnepséget, rögtön hozzátéve, a Masat–1, illetve az érme és a bélyeg hírét viszi a Műegyetem szakmai tevékenységének, képzésének és kutatásának is. Horváth Gyula, a Masat–1 keletkezésének csaknem öt évig tartó folyamatát projektmenedzserként kísérő szakember ehhez csatlakozva vihartempóban ismertette a legfontosabb tudnivalókat a 300 milliós projekt legfőbb fázisairól.

– Ötven-hatvan szponzornak tartozunk köszönettel az egyetemen kívül, a folyamatban pedig mintegy 50-60 ezer ingyen munkaóra van benne. A mobiltelefon energiafelhasználásánál is takarékosabb Masat jeleit ma 130 rádióamatőr veszi szerte a világon – fogalmazott Horváth. Azt is elmondta, a cubesatban minden fontos alkotóelemből kettő van, ha esetleg bármi elromolna, ne kelljen „felmenni szerelni”. Az összefogásra jellemző, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat ballonja is rendelkezésre állt a kommunikációs egység tesztelésére, illetve második űrútja alkalmával maga Charles Simonyi is beszállt a földi állomás vizsgáztatásába.

Fotó: MTI

A projekt egyébként talán legdurvább szakasza az volt, amikor kiderült, hogy nem az eredetileg tervezett indiai rakéta juttatja fel a világűrbe az eszközt, hanem sokkal korábban, egy dél-amerikai pontról indul – ekkor ugyanis jó néhány polifoam és hálózsák beköltözött a BME Q épületébe. „Erről nyilván a dékán úr nem tud” – tette hozzá viccesen Horváth Gyula.

A bélyeg

A bélyeg és a hozzá tartozó boríték és bélyegző Hefelle Glória grafikusművész alkotása. Az újdonság az Állami Nyomdában készült 250 ezer példányban. A bélyegkép fő motívuma a Masat–1, amelynek hátterében a Föld és a nemzeti lobogó látható.

Az ünnepségen azt is megtudtuk, hogy a Masat–1 már világgá is kürtölte a bélyeg, illetve az érme keletkezését, szerdán erről küldött is egy Morse-üzenetet.

Horváth Gyula a végére hagyta büszkeségünk egyik legfrissebb kiváltóját: a Masat–1 három nap alatt megkapta az Oscar minősítést, amivel csupán 72 műhold büszkélkedhet – a háromnapos átfutást alig néhány eszköz mondhatja el magáról.

A Masat–1 históriája

Magyarország első műholdja idén február 13-án indult útjára a francia guayanai Kourou (Dél-Amerika) űrközpontjából, nyolc másik műhold társaságában. Az egykilós, tízszer tíz centiméteres kocka – tudományos nevén: pikoszatellit – a felbocsátás után 72 perccel már pályára is állt. „Karrierje” során semmilyen falba nem ütközött a fiatal magyar mérnökök által konsturált, elsöprő többségében hazai beszállítók segítségével összerakott szerkentyű, sőt, egy sokáig titkolt eszköz segítségével azóta képeket is küldött a Földre túl azon, hogy a rádióamatőrök figyelemmel kísérhetik, amint a Föld körül kering 350-1450 kilométer magasságban (Magyarország fölött naponta nyolcszor halad el) A kifogástalanul üzemelő magyar műholdat a nemzetközi tudományos és rádióamatőr-közvélemény folyamatosan figyelemmel követi.

A Masat-csapat

Bükkfejes András, Czifra Dávid, Dudás Levente, Glisics Sándor, Horváth Gyula, Hödl Emil, Kovács Zoltán, Marosy Gábor, Mezei Tibor, Temesvölgyi Tamás, Varga Lajos, Várhegyi Zsolt.

A pikoszatellit a BME két villamoskari tanszéke, valamint űrkutatócsoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született. Elsősorban oktatási célt szolgál, pályára állását követően a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat gyűjti. A fedélzeten mágneses stabilizálórendszer is van, amelynek segítségével a Földről távirányítással befolyásolható a műhold orientációja. Miután március 8-án képet is küldött a Földről, Magyarország első távközlő műholdjának számít.

Fotó: MTI

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.