Nem beszélhetünk magyar exodusról

MNO

2013. május 15., szerda 10:42, frissítve: szerda 12:05

Az uniós csatlakozás utáni években megnőtt mind a munkavállalási, mind a tanulási célú migráció, ennek ellenére korántsem beszélhetünk új magyar exodusról, hiába sugallja ezt a közbeszéd és a média – áll a Tárki jelentésében. A balliberális sajtó és az ellenzék ugyanakkor nem tágít és világégést vizionál.

A magyar migráció növekedése sokkal kisebb, mint a legtöbb posztszocialista országé – áll a Tárki Egyenlőtlenségek és polarizálódás a magyar társadalomban című jelentésében. Mind a médiában, mind a hivatalos statisztikákban találunk egymásnak ellentmondó információkat a kivándorlás mértékéről. A Világbank 2011-ben kiadott adattára 426 700 magyar emigránst tart számon, ami az ország lakosságának mintegy 5 százaléka. Ugyanez a kiadvány arról is szól, hogy a felsőfokú végzettségűek és az orvosok körében az adott csoportba tartozók 13, illetve 10 százaléka tekinthető emigránsnak.

Átlag alatt a kivándorlás

A jelentés szerint bár az EU-csatlakozás utáni években megnőtt mind a munkavállalási, mind a tanulási célú migráció, korántsem beszélhetünk új magyar exodusról (ahogyan azt a közbeszéd és a média néha sugallja). A kivándorlás a régiós átlag alatt van, az uniós országokban élő magyarok aránya pedig elhanyagolható a népességhez képest (a régiós országok közül egyedül Csehország múlt minket alul ebből a szempontból).

A népesség arányához képest egyébként a legtöbben 2010-ben Romániából (a népesség 10,58 százaléka), Bulgáriából (6,25 százalék) és Észtországból (4,64 százalék) éltek az unió más országai valamelyikében. A posztszocialista országokban a rendszerváltás után általában hirtelen sokan vándoroltak ki, majd számuk fokozatosan csökkent. Magyarországon főként a 2004-es uniós csatlakozás után nőtt meg a migráció.

A munkavállalás szempontjából a magyarok hagyományos célállomásának számító Németországban közel 41 ezer magyar élt 2011-ben. Hasonló vagy rosszabb adatokat láthatunk Lengyelország, Románia vagy Bulgária esetében is: a 7 milliós Bulgáriából közel 52 ezren, a 19 milliós Romániából 95 ezren, a 38 milliós Lengyelországból pedig majdnem 173 ezren vándoroltak ki az évek folyamán Németországba.

Világháborús veszteség?

Ezzel szemben a balliberális sajtó, valamint a „demokratikus” és nem annyira demokratikus ellenzék úton-útfélen azt hangoztatja, hogy a magyar lakosság tömegesen hagyja el szülőföldjét és ezért új magyar exodusról beszélhetünk. Az utóbbit képviselő Vona Gábor szerint például nem a hangzatos szólamok, hanem a külföldön munkát vállaló magyarok egyre nagyobb száma mutatja meg Magyarország és a kormány valódi teljesítményét. „Ez már világháborús veszteség” – fogalmazott. Úgy véli, e félmillió, dolgozni tudó és akaró ember nem kalandvágyból hagyta el az országot, ők tulajdonképpen „gazdasági menekültek”, és többségük az ország jelenlegi állapotában nem fog hazajönni. „Ott sem habos sütemény az élet, nagyon keményen kell dolgozni, de van perspektívájuk, jövőjük. Családot alapítanak, a gyermekeik már ott fognak iskolába járni, az unokáik teljesen asszimilálódnak, ami számunkra komoly veszteség” – hangsúlyozta.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A Magyarországról Németországba kivándorlók és ott bármilyen munkavállalási vagy letelepedési engedélyért folyamodó magyarok száma a német migrációs hivatal adatai szerint 2011-ről 2012-re 46 százalékkal emelkedett. A kivándorlás fő iránya Ausztria, Németország, Nagy-Britannia, illetve Skócia – mondta Hiller István, az MSZP képviselője.

A külföldi statisztikai hivatalok adataiban is tetten érhető a magyar exodus. A Németországba emigrálók száma 2005 óta folyamatosan növekszik. A 2010-es kormányváltás és a zárt munkaerőpiac megnyitása óta azonban hirtelen megnőtt a kivándorlás – írja elemzésében a Demokratikus Koalíció.

Az ország felélte tartalékait: a minimálbér-emelés és az egykulcsos adó miatt nőttek a bérköltségek, így nehezebb álláshoz jutni, a nyugdíj-megtakarításokat elköltötték, az ésszerűtlen mértékű különadók miatt mélypontra esett a beruházási ráta, míg a felsőoktatási forráskivonás és az elvándorlás az országban meglévő tudástőkét csökkenti – mondta április elejei előadásában Bajnai Gordon, az Együtt 2014 vezetője.

Elenyésző exodus

A migránsok aránya a hazai magyarok számához képest továbbra is elenyésző. A migráció hazai trendjét tekintve a (munkaerő-)migráció aránya elhanyagolható maradt a rendszerváltás után tíz évvel is, s csak a csatlakozás után kezdett nőni-növögetni, de a gyorsabb növekedés, és ezáltal a korábbi trend megtörése csak az utóbbi években, éppen a válság kirobbanása környékén következett be – írja a Nézőpont Intézet elemzője.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.