Nem hozna megváltást a korrupcióellenes ügyészség

2017. március 22., szerda 21:20, frissítve: csütörtök 15:54

Látszólag óriási siker Romániában a korrupcióellenes ügyészség: a szervezet tájékoztatása szerint egy év alatt 1270 embert vádoltak meg, akik között 3 miniszter, 6 szenátor, 11 képviselő, valamint 16 bíró is volt. A vádlottaknak mindössze 10,5 százalékát mentették fel. Magyarországon ilyen arányt nehéz elképzelni, ezért egyre többen vetették fel, hogy nálunk is létre kellene hozni egy ehhez hasonló intézményt, amely majd megoldja a korrupciós problémákat. A sikeresnek tűnő számok mögött azonban egészen mást mutat a valóság.

Egy szervezet nem tud másként működni, mint az a közeg, amelyben létrehozták – jelentette ki Veress Emőd egyetemi tanár az Eötvös Csoport szerdai beszélgetésén, ahol arra a kérdésre keresték a választ, hogy szükség van-e Magyarországon a romániaihoz hasonló korrupcióellenes ügyészségre. Veress Emőd szerint az elsőre eredményesnek tűnő szervezet Romániában számos problémával küzd.

  • A hagyományos ügyészséggel párhuzamosan hozták létre a szervezetet, ami azt az üzenetet hordozza magában, hogy a korábbi ügyészségben nem lehet megbízni. A két szerv ráadásul elkezdett rivalizálni.
  • Óriási a feljelentők között azoknak az aránya, akik egy másik ügyben vádlottak.
  • Ugyanúgy nem zárható ki a politika befolyása, mint a korábban létrejött ügyészségnél.
  • Az ügyészség munkáját óriási médiaérdeklődés övezi, egy-egy letartóztatás nagy eseménynek számít. Emiatt rendszeresen szivárogtatnak nyomozati iratokat a sajtónak, ez azonban ítélet nélküli lejáratásra lehet alkalmas.
  • Összemosták az adminisztratív hibák eseteit a vesztegetéssel, azaz egy hivatalnok már akkor is a korrupcióellenes ügyészség elé kerülhet, ha egyszerűen hibázott.
  • A titkosszolgákkal történő összehangolt munka során olyanokat is lehallgattak, akiket nem kellett volna. Egy év alatt 44 ezer telefonbeszélgetést.
  • A politikai irányítottság enyhült, de még mindig létezik egyfajta szelekció az ügyekben.
  • Mindenki azt várta, hogy megtisztul a társadalom, de valójában romlott a közigazgatás hatékonysága, romlott a jogbiztonság.
  • Az Európai Bizottság mindössze egy kifogást tett, szerintük nem átlátható a legfőbb ügyész kinevezése.

Veress Emőd elmondta, hogy a politikailag aktív lakosság óriási hányadban támogatja ezt a hadjáratot, a közbizalom az ügyészi elit felé fordult, új bálványt találtak az emberek. Mindez ráadásul kiegészült azzal, hogy aki kritizálja az ügyészség működését, arról azonnal azt terjesztik, hogy a korrupció elleni harc útjába áll. Így járt az Alkotmánybíróság is, amikor kimondta, hogy a hibás feladatvégzésért nem lehet senkit sem a korrupcióellenes ügyészség elé hurcolni, ehhez az kell, hogy törvénysértő is legyen.

 
Több ügyészség székhelyének bejárata a Fővárosi Törvényszék épületében, Budapesten, az V. kerület, Markó utca 27.-ben
Fotó: Róka László / MTI
 

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója is azon az állásponton volt, hogy önmagában egy plusz intézmény létrehozása nem oldja meg a korrupciós gondokat. Kelet-Európában leginkább azért merülnek fel a romániaihoz hasonló megoldási ötletek, mert az emberek – Nyugat-Európával ellentétben – szkeptikusak az ügyészség és a rendőrség munkájával szemben. Viszont Magyarországon például több mint 10 intézmény vizsgálhatja a visszaéléseket, tehát nem lehet azt állítani, hogy ezen a fronton hiányban szenvedne a terület.

Sokkal nagyobb probléma szerinte az, hogy a hazai ügyészségi struktúra nem megfelelő, a legfőbb ügyész ugyanis rendkívül nagy befolyással bír az eljárásokra. Beavatkozhat egyedi ügyekbe, úgy adhat utasítást, hogy annak nem marad nyoma, azaz ha a legfőbb ügyész azt akarja, hogy ne induljon valaki ellen eljárás, akkor nem is indul – mondta Ligeti Miklós. Pótmagánvád ráadásul csak abban az esetben lehetséges, ha a konkrét sértett személy kezdeményezi. Sikkasztás esetében viszont a sértett az önkormányzat vagy az állam, tehát szinte kizárt, hogy továbbvihető legyen az ügy – tette hozzá.

A TI jogi igazgatója szerint a rendszer legnagyobb hibája, hogy nincsenek kontrollok a legfőbb ügyész felett. Nyugat-Európában ezzel szemben már az ügyész tétlensége esetén is bírósághoz lehet fordulni, ahol eldöntik, hogy indul-e eljárás. A legfőbb ügyészt ráadásul bebetonozzák a pozíciójába a mostani szabályok. Polt Péter kilenc évre nyerte el a mandátumát, ahhoz hogy leváltsák, kétharmados többséget kellene kapnia egy másik jelöltnek. Ez azt jelenti, hogy egy blokkoló egyharmadnyi kisebbség akár még hosszú évtizedekig is a székében tarthatja a legfőbb ügyészt – mondta Ligeti Miklós, aki azt is megjegyezte, hogy ilyen rendszerben egy másik ügyész esetében is nehéz lenne növelni a felderítettségi arányt.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.