Nem kapnak segítséget a tanárok

Kuslits Szonja

Kuslits Szonja

2017. március 25., szombat 19:01, frissítve: vasárnap 14:49

Nem kapnak ingyenes kanyaró elleni védőoltást azok a pedagógusok, akik kötelező kirándulás miatt kénytelenek Romániába utazni a gyerekekkel, hiába nem feltétlen védettek a betegséggel szemben – hívta fel lapunk figyelmét egy érintett. Azok, akik 1968 előtt születtek, még nem kaptak védőoltást kanyaró ellen, így aki nem esett át a betegségen, máig megfertőződhet, de nem csak ők védtelenek. Az 1969 és 1989 között születtek is csupán egy oltásban részesültek, ami szintén nem garantál teljes védettséget. Mégis, aki a romániai utazás előtt biztonságban szeretné tudni magát és családját, annak legalább tízezer forintot kell fizetnie a vakcináért.

Mindez azokat a pedagógusokat érinti, akik önként, vagy azért, mert ezt kötelezővé tették számukra, részt vesznek a Határtalanul! elnevezésű programban. Ennek során a gyerekekkel a szomszédos országok magyarlakta területeire – köztük Romániába, elsősorban Erdélybe – utaznak. A kirándulások egyes költségeit pályázat útján a magyar állam finanszírozza, ám a nyertes pályázatok utazási dátumát utólag nem lehet megváltoztatni. Így járvány ide vagy oda, menni fognak – mesélte egy Tolna megyei iskola igazgatóhelyettese.

Ócsai Lajos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) járványügyi főosztályának korábbi vezetője lapunknak arról beszélt: ha Kárpátaljára 20 ezer adag ingyenes kanyaró elleni oltóanyagot tud küldeni a magyar kormány azért, hogy megakadályozzák a fertőzés átterjedését Romániából, akkor annak a néhány utazni kényszerülő pedagógusoknak is biztosítani kellene a vakcinát. A szakember úgy véli, ha van rá mód, célszerű elhalasztani a járvány miatt az utazást.

Ács Katalin, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke a Magyar Nemzetnek arról beszélt: ha egy pedagógusnak munkaköri kötelességből adódóan kell Romániába utaznia, messze nem korrekt, hogy neki magának kelljen megvenni az oltást, ha biztonságban akarja tudni magát. A munkáltatónak kellene szerinte biztosítani az egészséghez való jogot. Kitért arra is: a Klebelsberg Központnak (KK) kellene benyújtani a számlát, és ez biztosan nem lehet olyan súlyos költség, hogy ne tudnák kifizetni. – Kicsinyes és felelőtlen magatartás, ha nem teszik meg, hiszen a szövődményekről sem szabad elfeledkezni – mondta Ács Katalin.

Hasonló véleményen van Szüdi János volt szakállamtitkár is, a Pedagógusok Szakszervezetének oktatási szakértője. – A költségeket a munkáltatónak kellene állnia. Az iskolaigazgatóknak pedig mindenképp meg kellene kérdezniük a közegészségügyi szerveket arról, hogy milyen reális veszélyeket rejt magában egy ilyen kirándulás, és a szülőket is tájékoztatni kellene – mondta a szakértő. Szüdi János hangsúlyozta: ha bármi baj történik, az iskola nem háríthatja át a felelősséget azzal, hogy a szülők beleegyeztek az utazásba.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A pedagógusok ingyenes oltásának lehetőségével kapcsolatban kerestük a KK-t, az ÁNTSZ-t és az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, de kérdéseinkre sehonnan sem kaptunk választ. A hivatalok hallgatnak arról, hogy nem kellene-e elhalasztani az utazásokat, és miért nem kaphatnak ingyenes oltást a pedagógusok.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.03.25.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.