Nem magától találta ki az ÁSZ, hogy meg kell bírságolni a Jobbikot

MN

2017. december 15., péntek 13:38, frissítve: péntek 19:23

Saját honlapján tette közzé a Jobbik az Állami Számvevőszék jelentéstervezetét, amely alapján összesen több mint 660 millió forintos bírságra és támogatásmegvonásra számíthat. A jelentés eleve nem túl hosszú, mellékletekkel és borítólapokkal együtt is csak huszonhat, lazán nyomtatott oldal, de a tartalmában több furcsaság van.

Először is a jelentés elvileg a Jobbik 2015-2016. évi gazdálkodásáról szólna, de valahogy mégis a 2017-es év benne a lényeg, amikor is a párt a Fidesz támadásait kiváltó „Ti dolgoztok. Ők lopnak” plakátkampányt folytatta. Erről azt írja az ÁSZ, hogy

„kockázatjelzés” vagy „hatósági jelzés” alapján vizsgálta, vagyis nem maguknak a számvevőknek jutott eszükbe.

Ez erősíti a Jobbik állítását, amely szerint a kormánypártok állnak a bírság mögött.

„Az ÁSZ kockázatjelzés alapján feltárta, hogy a 2017. évben a törvényi tilalom ellenére – jogi személyektől származó – nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el 331 660 ezer forint összegben” – állapítja meg az ÁSZ. A számvevők

nem támasztották alá, hogy számolták ki az összeget,

csak azt írják: a plakátcégekkel – a lapunkkal azonos tulajdonosi körhöz tartozó Publimont Kft.-vel és Mahir Cityposter Kft.-vel – kötött szerződések alapján jutottak erre, mivel a párt a „jelentősen elmaradó egységárral” jutott a plakáthelyekhez.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Ez a gondolatmenet a hirdetési piac teljes és valószínűleg szándékos félreértéséből adódik. Minden médiacég – nemcsak a plakátcégek, de az újságok és tévék is – meghatároznak az úgynevezett listaárakat, de

a valóságban szinte soha nem ezeken az árakon kötnek szerződést, hanem kedvezményeket adnak belőlük.

A kedvezmények mértéke sok mindentől függ, és egyes esetekben elérheti akár a nyolcvan-kilencven százalékot is. Ez nem vagyoni hozzájárulás, hanem a normál üzletmenet része, hiszen – ha úgy tetszik – a végső ár alku tárgya.

Az ÁSZ jelentéstervezete viszont arra jutott, hogy a listaárból adott kedvezmény vagyoni hozzájárulás, márpedig a párttörvény 2014 óta hatályos verziója tiltja, hogy a pártok jogi személyiségű szervezetektől, vagyis cégektől ilyesmit fogadjanak el. A törvény szerint ha a párt nem határozza meg ennek mértékét, akkor az ÁSZ teszi, és dupla szankciót alkalmaz: egyrészt kötelezi a pártot, hogy az összeget fizesse be a költségvetésnek, másrészt a párt költségvetési támogatását ugyanennyivel csökkenteni kell. Így lesz a 331 millióból azonnal 662 millió.

A Jobbiknak a főtitkári kísérőlevél szerint tizenöt napja van írásban reagálni a tervezetre, vagyis december 21-éig kapott határidőt. Az ÁSZ döntése ellen nincs fellebbezési lehetőség, legfeljebb az Alkotmánybíróságon lehet megtámadni a törvényt, amelyre hivatkozik.

A hatóság közleményben reagált a jelentéstervezet nyilvánosságra kerülése után: „Az Állami Számvevőszék továbbra is várja a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökének hivatalos észrevételeit, amellyel cáfolni tudja az ÁSZ jelentéstervezetében szereplő megállapításokat. Az ÁSZ mindenben betartja a vonatkozó törvényi előírásokat, és alkotmányos kötelezettségeinek megfelelve, a jogállam keretei között, a becsületes adófizető állampolgárok érdekét képviseli.”

A Jobbik nevében Schön Péter gazdasági igazgató reagált az ÁSZ közleményére.

Az ellenzéki párt, mint az eddig ellenőrzések során mindig, a mostani ellenőrzés során is teljes mértékben együttműködött az Állami Számvevőszékkel

- szögezte le. Majd hosszan részletezte, hogyan próbáltak együttműködni az arra kevéssé nyitott ÁSZ-szal.

Eszerint, a Jobbik az adatszolgáltatás első körében a kért dokumentumokat feltöltötte az erre szolgáló internetes felületre, majd a 2017. szeptember 21-i személyes egyeztetésen kért plusz dokumentumokat is feltöltötte a 2017. szeptember 25-ei határidőre. Ezt az ÁSZ szeptember 26-án meg is köszönte. „A második körös adatbekérés határidejét pedig maga az ÁSZ zárta le határidő előtt, miután egy 2017. szeptember 28-án 15:18-kor elküldött e-mailben jelezte, hogy másnap reggel 9-re kimegy a Villányi úti irodába, miközben tudta, hogy a Gazdasági Igazgató szabadságon van" - hívta fel a különös eljárásra a figyelmet a jobbikos igazgató. Hozzátette: Az Állami Számvevőszék szóvivője maga is elmondta az elmúlt napokban a magyaridok.hu-nak adott interjúban, hogy az adatszolgáltatás határideje október 3-án járt le, ennek ellenére tájékoztatásuk szerint már szeptember 29-én lezárták azt.

A Jobbik szerint ezért nem igaz a számvevőszéki jelentés azon megállapítása, amely szerint nem tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ebből következnek ugyanis a 2015-2016-os évre vonatkozó megállapítások. „Minderről az Állami Számvevőszékkel folytatott írásos bizonyítékokkal rendelkezünk, amelyeket a nyomozó hatóság rendelkezésére bocsátottunk" - közölte Schön Péter.

A jelentésben szereplő, az Állami Számvevőszék által a Jobbik folyó 2017-es gazdasági évére tett megállapítások szintén nélkülöznek minden alapot. Bár az ÁSZ nem tisztázta az ellenőrzés jogi hátterét, az a párt részére utólag megküldött Ellenőrzési Programban sem szerepelt, ennek ellenére a Jobbik megpróbált együttműködni a Számvevőszékkel, két alkalommal is megkísérelte átadni részükre a kért adatokat, amelyeket azonban az ÁSZ nem volt hajlandó átvenni.

„Az Állami Számvevőszék ezek után a jelentésben nem tisztázott forrásból,

a jelentésben nem részletezett dokumentumok alapján állapított meg hasraütésszerűen egy tiltott támogatást.

A jelentésből az sem derül ki, hogy pontosan milyen jogi személyekkel kapcsolatban és milyen számítások alapján tette megállapításait. A megállapítások így szakmailag értékelhetetlenek, megalapozatlanok és jogellenesek.

A Jobbik egyetért a pártok gazdálkodásának ellenőrzésével, azonban ragaszkodik ahhoz, hogy mindez egy politikai befolyásoltságtól mentes, független eljárásban történjen, ne lehessen az ellenőrzést politikai célokra, politikai pártok ellehetetlenítésére felhasználni." - szól a közlemény.

Eközben már több jogász is figyelmeztetett, köztük Schiffer András egykori LMP-s vezető, ügyvéd, hogy az egész jogi procedúrának álcázott politikai akció megalapozatlan, s minden valószínűség szerint alkotmányellenes.

Hasonló következtetésre jutott Lövétei István alkotmányjogász is, aki a közelmúltban a Lánchíd Rádióban fejtette ki, hogy a Jobbik Alkotmánybírósághoz fordulhat az Állami Számvevőszék döntése miatt.

A döntés miatt számos közéleti személyiség tiltakozott, köztük Bod Péter Ákos, Jeszenszky Géza, Illés Zoltán és Lányi András.

„A rendszerváltozáskor kialakult nyugatias jogállami minta az elmúlt huszonhét év során erodálódott. Ez a folyamat a Gyurcsány-kormány idején felgyorsult,

a Fidesz alatt pedig a társadalom csekély ellenállása miatt a folyamatok elszabadultak”

– így nyilatkozott lapunknak Bod Péter Ákos közgazdász, egykori ipari és kereskedelmi miniszter, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. Más tekintélyes közéleti személyiségekkel együtt a jogállam mai állapotáról kérdeztük, egyebek között a Jobbikra kirótt 660 millió forintos büntetés kapcsán.

Bod Péter Ákos számos visszás döntés közül a „trafikmutyit” emelte ki számára meghatározóként, amikor a kormány „állami javakat osztogatott” kontroll nélkül. Az Állami Számvevőszéknek a Jobbikot érintő eljárásánál szinte senki sem azt nézi, hogy épp a Jobbikról van szó, hanem a jogállamiságon esett csorbát látja – tette hozzá. Szerinte az emberek sejtik, hogy gond van a pártfinanszírozási rendszerrel, az ez elleni tiltakozással el akarják kerülni, hogy az ÁSZ a kormányzati bosszú eszközévé váljon.

„Hová lett a fair play?” – ez a kérdés jutott eszébe többször az elmúlt évtizedben Jeszenszky Géza volt külügyminiszternek. Lapunkkal megosztotta, hogy amikor a kommunista rendszer megszűnt, a számára leginkább visszatetsző jelenség az állandó hazudozás volt, a szavak és a valóság ellentéte. A rendszerváltozás után szerinte sokáig nem hitte el a lakosság, hogy

a demokrácia mennyire sebezhető, hogy a közvélemény milyen könnyen félrevezethető,

„hogy a nép eltűri, lenyeli akaratának és érdekeinek semmibevételét”.

„Állítólag erősen sportbarát kormányunk van, de sportszerű-e a jogszabályokat visszamenő hatállyal megváltoztatni, vagy leállítani a nyomozást az első pillantásra gyanús vagy egyenesen törvénysértő ügyekben?” – tette fel a kérdést.

„Szoros összefüggést látok a politikát eluraló erkölcstelenség és a jogállamiság leépülése között”

– jelentette ki Illés Zoltán, a második Orbán-kormány környezetvédelemért felelős államtitkára. Elfogadhatatlannak nevezte a fékek és ellensúlyok rendszerének leépüléséhez vezető eseménysort, ami az elmúlt években jellemezte a közéletet. Úgy véli, a jelenlegi folyamatok „normális emberek gyülekezetében elfogadhatatlanok”. Tarthatatlannak nevezte, hogy a politika eljutott arra szintre, hogy egy ember nevével is úgy játszanak, „ami egy állattal szemben is méltatlan” – utalva Pócs János fideszes képviselőre, aki egy „Ő volt a soros!!!” kétértelmű feliratú, megperzselt sertésről osztott meg fotót. Szerinte az emberek látják a politikusok gátlástalanságát és nagyzolását, ezért nem lesz fenntartható ez a politikai kurzus.

A Fidesz nem csinált titkot abból, hogy a hatalmi ágak szétválasztását a hatékony irányítást hátráltató tényezőnek tartja – válaszolta megkeresésünkre Lányi András író, filozófus. A jelenlegi államberendezkedést továbbra sem diktatúrának, hanem „állami abszolutizmusnak” tartja, amely szerinte tetten érhető abban, hogy népszavazást indítani hazánkban gyakorlatban csak a kormánypárt képes. Kérdésünkre elmondta, hogy

a Jobbik elemi ellehetetlenítése zajlik, ám váratlan ellenzéki összefogás körvonalazódik.

Szerinte a többi párt is láthatja, ha most felszámolják a Jobbikot, bárki lehet a következő, így a tiltakozás jól megfontolt érdekük. A civil életet övező apátia viszont olyan nagy, hogy az elégedetlenség nem tud politikai formát ölteni. „2010-ben a választók kétharmada hitte, valódi változásra számíthat, de kiderült, hogy csak még durvább visszaélések történnek” – fogalmazott Lányi András.

A jelentéstervezetet ide kattintva lehet olvasni.

A szerkesztő ajánlja

Vég Márton

Orbán és Soros egy csapatban játszik? „Soros-szervezetet” pénzel a BM

Több millió forint állami pénzt kapott egy menekülteket segítő szervezet, amely tagja a milliárdos civil hálózatának is.

Molnár Csaba

El sem tudja képzelni, mennyi vér tapad egy avokádós pirítóshoz

Fegyveres bandák támadják a farmokat Mexikóban, ahol a drogcsempészet mellett az avokádótermesztés a legjövedelmezőbb üzlet.

Pápay György

Pápay György

Nem bojkott kell, hanem mozgósítás

A választástól való távolmaradásról szóló vitáknak a Fideszben örülnek a legjobban.

Vass Norbert, Hegyi Zoltán, Vékony Zsolt

Egy mosókonyhából neki a világnak – Ma lenne 75 éves Cseh Tamás

Zenész, indián, rajztanár, egyszálgitáros, színpadra lépni izguló rendkívül összetett kulturális jelenség.