„Nem Mészáros Lőrinchez kerül a fóti kastély”

Szakértők szerint súlyos megrázkódtatást jelenthet a különleges nevelési igényű gyerekeknek a költözés

2017. március 24., péntek 10:07, frissítve: péntek 17:53

– Feleségemmel közösen vetettük fel a Miniszterelnökségnél, hogy szeretnénk megmenteni a Károlyi-hagyatékot és -kastélyt. Akkor azt válaszolták, hogy kapunk ehhez segítséget, de a pontos részletekbe nem avattak be minket – mondta a Magyar Nemzetnek Károlyi László gróf, akit a fóti kastély és a körülötte elterülő többhektáros terület sorsáról kérdeztünk. Elmondása szerint a sajtóból értesültek arról is, hogy a kormány kiüríti a kastélypark gyermekvárosként ismertté vált részét. Czibere Károly ugyanis idén januárban bejelentette, hogy két éven belül Hatvanba kerül át a 24 férőhelyes, tartósan beteg, fogyatékkal élő vagy három évnél fiatalabb gyerekeket gondozó részleg, míg Zalaegerszegre és Kalocsára helyezik a speciális gondozást nyújtó osztályt.

– Nem mi kértük a terület kiürítését, mi csak át akartuk adni az utókornak azt a nemzeti kincset, ami a családunké volt. Terveink szerint a kastélyban múzeum jönne létre, a Károlyiak mellett pedig a határon túliak – így a székelyek, csángók – bemutatásával foglalkozó rész is helyet kapna – fogalmazott a gróf. Állítása szerint a felújításra költhető 500 millió forintnyi állami támogatást már megítélték nekik, de a sok papírmunka miatt egyelőre nem férnek hozzá. Károlyi László és felesége egyébként jelenleg is a kastély egy részében lakik, ettől az épülettől pedig teljesen függetlenül működik a gyermekeket ellátó rész.

– Szó sincs arról, hogy Mészáros Lőrinc vagy bárki más kezébe kerülne a kastély. Az épületen belüli felújítási munkák a mi terveink alapján haladnak. Eddig még csak az egyik emelet terveit hagyták jóvá, ez a szint a berendezéssel együtt várhatóan már áprilisban készen lesz – mondta Károlyi László. A gróf kiemelte, hogy a kastély körüli park területén olyan idős személyek is élnek, akik korábban a gyermekváros dolgozói voltak. Ők gyakran 70-80 éves emberek, egyfajta szolgálati lakásként kapták még a rendszerváltás előtt a lakásukat. – Semmiképpen sem szeretném, ha ezeknek az embereknek költözniük kellene, de úgy tudom, nem is kell majd elhagyniuk az otthonukat – mondta.

Lapunk információi szerint egyébként a kilakoltatás nem is lenne egyszerű. A területen élő több tucat lakóval ugyanis korábban olyan lakhatási szerződést kötöttek, amelyben kikötötték: költöztetés esetén néhány kilométeres körzeten belül kell cserelakást biztosítani, amelynek ráadásul hasonló tulajdonságokkal kell bírnia.

Károlyi László arról is beszélt, hogy már alig élnek a kastélypark területén gondozottak, a speciális és különleges igényű gyerekek átköltöztetését pedig nem ők kezdeményezték. A gróf és felesége az elmúlt évtizedekben rendszeresen támogatta az árvákat, több alapítványon keresztül is segítettek rajtuk. Állítása szerint amikor a Czibere-féle sajtótájékoztató után a gyerekek sorsáról érdeklődött, mindenhonnan azt az ígéretet kapta, hogy megfelelő körülmények közé kerülnek majd.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A lapunknak nyilatkozó gyermekvédelmi szakértők szerint azonban éppen a költözéssel lehet gond, ez ugyanis komoly megrázkódtatást jelenthet nekik. A gyermekvárosként ismertté vált területen ugyanis speciális, valamint különleges nevelési igényű gyerekek élnek, akiket sokkal jobban megvisel a változás.

– A gyerek nem áru, hogy csak áttegyük egyik helyről a másikra – fakadt ki egy korábbi kuratóriumi ülésen Appel György, a Fóti Gyermekközpont Növendékeiért Alapítvány elnöke. Szerinte a döntés teljesen átgondolatlan, a különleges nevelést igénylő osztályon ugyanis olyan beteg, fogyatékossággal élő, végtaghiányos vagy szervátültetett gyerekeket is nevelnek, akik sokkal jobban kötődnek környezetükhöz és nevelőikhez is. – A kormány azzal indokolta a döntést, hogy a korszerűtlen, nagy intézmények helyett lakásotthonokba helyezik át a gyerekeket. Ez a törekvés teljesen rendjén is van, csak az a gond, hogy a kastélyban egyáltalán nincsenek gyerekek, ők ugyanis már speciális igényekhez szabott, családiház-szerű lakásokban élnek a kastély mellett – fogalmazott az elnök. Tömegnevelésről tehát szó sincs. Hasonlóan látja a helyzetet Molnár László gyermekvédelmi szakember, aki szerint teljesen irreális azt várni a nevelőktől, hogy átköltözzenek az ország másik részébe. Budapest környékén ráadásul hiány van jól képzett szakemberekből, ennek megfelelően szinte biztos, hogy találnak közelebb is állást, a gyerekeknek pedig új nevelőket kell majd megszokniuk. – A gyerekek egészségügyi ellátása is veszélybe kerül, miután leendő otthonuk messzebb lesz a legjobb ellátást nyújtó budapesti intézményektől. Ezeknek a gyerekeknek rendszeresen kell orvoshoz, kontrollvizsgálatra járniuk. Mindenféle pontos terv nélkül, rapid módon döntöttek a kiürítésről, az érintettekkel pedig egyáltalán nem egyeztettek – fogalmazott Molnár László.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.03.24.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.