Nincs elég hospice-ágy

A kórházak nem nyitnak élet végi ellátást nyújtó osztályokat

Kuslits Szonja

Kuslits Szonja

2016. július 12., kedd 10:29, frissítve: kedd 10:32

Az országban mindössze kétszáz ágy áll rendelkezésre az élet végi ellátásra, miközben évente harminckétezer beteg veszíti életét daganatos megbetegedések miatt – tudta meg a Magyar Nemzet. A WHO szerint legalább ötszáz ilyen ágyra lenne szükség, de mivel a társadalombiztosítás csak a valós költségek felét fedezi, a kórházak veszteségeik miatt nem vállalják az ilyen osztályok bővítését. A kormány a problémát az otthoni hospice-ellátás erősítésével kezelné.

A hospice-ellátás szükségessége nehezen feldolgozható esemény egy család életében, célja ugyanis már nem a gyógyítás, hanem a szeretett hozzátartozó fájdalmának enyhítése, életminőségének javítása és méltóságának megőrzése élete utolsó időszakában. Ezekben a hetekben a betegnek és a családnak is szüksége van a segítségre, támogatásra. Magyarországon azonban mindössze kétszáz ágy áll rendelkezésre hospice-palliatív – tüneti kezelést nyújtó – ellátásra, amelyet főként végstádiumban lévő rákos betegek vesznek igénybe életük utolsó heteiben.

Ez a szám azért is megdöbbentően kicsi, mert az országban 32 ezer rákbeteg hal meg egyetlen évben, közülük azonban csupán 6-7 ezren részesülnek hospice-ellátásban.

Nem vállalják a veszteséget

– A kérdés az: mi van a többi 25 ezer emberrel, ők hol és milyen körülmények között végzik be az életüket? Szomorú tény ugyanis, ha ezek a betegek krónikus osztályokra kerülnek, ott sem a megfelelő fájdalomcsillapítást, sem a komplex ellátást nem kapják meg, de a betegek pszichológiai vezetése, segítése sem valósul meg – mondta Muszbek Katalin, a Magyar Hospice Alapítvány orvos igazgatója. Hozzátette: a hospice-ellátás során az érintettek kiemelkedő szintű figyelemben részesülnek, hiszen itt tíz betegre jut két nővér, és állandó az orvosi és pszichológiai ellátás, a fájdalomcsillapítás is.

Szerinte fontos volna, hogy azok, akiknél nem jöhet szóba az otthoni ápolás, egy ilyen ágyon fejezhessék be az életüket.

A szakértő hangsúlyozta azt is, a WHO ajánlása szerint az országban legalább 500 hospice-ágynak kellene lennie, ám a fekvőbeteg-ellátás alulfinanszírozottsága miatt a kórházigazgatók és a menedzsment nem nyitnak újabb, 10-20 ággyal rendelkező osztályt, mert nem vállalják azt az anyagi veszteséget, amivel ez járna. Muszbek Katalin szerint ugyanis általában a valós költségek csupán felét fedezi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a másik felét a kórháznak kell biztosítani. – Egy betegágy esetében az egynapos ellátásért 9000 forintot fizet a társadalombiztosítás, és a költség ennek a kétszerese – mondta.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Hiányos háziorvosképzés

A kórházi mellett otthoni hospice-ellátás is létezik, melyet korábban szakorvosi javaslat alapján háziorvos rendelhetett el. Egy lapunk által megismert friss rendelettervezet szerint szeptembertől ez annyiban változik majd, hogy saját kezdeményezésre már a háziorvosok is elrendelhetik ezt a szolgáltatást, vagyis a kormány vélhetőleg így javítaná a hospice-ellátás hiányosságait.

Muszbek Katalin szerint a módosítás azért pozitív, mert talán ezáltal a háziorvosképzésbe is jobban bevonnák a palliatív, élet végi ellátás fontosságát, az orvosok többet tudnának arról, hogy kiknek és milyen esetekben van szükségük a hospice-ra, és így több beteg kaphat majd ilyen ellátást. – Úgy tudom, az orvosi egyetemek klinikáin sincs ilyen ellátás, ami azért is baj, mert így az orvostanhallgatók soha nem találkoznak ezzel az ellátási formával. Egy háziorvos úgy végez, hogy soha nem látott hospice-osztályt, pedig nagy szükség lenne arra, hogy ezzel is tisztában legyenek. Ismerek olyan családot, ahol orvost kellett váltani, mivel az első háziorvos nem volt hajlandó azt a mennyiségű és minőségű fájdalomcsillapítót felírni a szenvedő fiatal lánynak, amire szüksége lett volna, mert tájékozatlan volt – közölte a szakember.

Beszélt arról is, az otthon ápolt betegek ellátása lényegesen kevesebbe kerül a fenntartónak, mint a kórház vagy intézet esetében, így gazdasági szempontok alapján is kedvezőbb volna, ha emelkedne az otthoni hospice-ellátottak száma. Az országban mintegy hetven otthon ápoló szervezet működik.

Kitért arra is: ott, ahol nincs hospice-ellátás, a haldokló betegek az általános ellátásba kerülnek, ám az az aktív osztályon nagyon drága, az ápolási osztályokon pedig nagyon gyenge. A megoldás véleménye szerint az volna, ha felemelnék a támogatást a kétszeresére, ami 500 ágy esetében már biztosíthatná, hogy a betegek az egész országban minőségi ellátást kaphassanak életük végén.

Hálapénzt sem fogadnak el

Muszbek Katalin úgy véli, ezen a területen gyakran nővérekből és orvosokból is hiány van, pedig országos szinten volnának jelentkezők, akik a haldokló betegekkel foglalkoznának. Tehát érdemes volna bővíteni a keretet, hogy több érintettet tudjanak méltó körülmények között ápolni, és legyen pénz a szakemberek foglalkoztatására is.

Arról, hogy milyen anyagi vonzata van egy ilyen ellátásnak, az orvosigazgató úgy nyilatkozott: a család minden esetben térítésmentesen veheti igénybe a kórházak és a Magyar Hospice Alapítvány által működtetett hospice ház szolgáltatásait is. A dolgozók hálapénzt sem fogadnak el, mint mondja, fel sem merül, hogy segítségükért pénzt várjanak. Tízágyas fekvőbeteg-részlegük működtetése során nekik évente 40-50 millió forint hiányuk keletkezik, ezt az 1 százalékos kampánnyal és adományokkal igyekeznek kiegyenlíteni, de állandóan a fennmaradásért küzdenek.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.07.12.

A szerkesztő ajánlja