Növekszik a felsőoktatási export

2015. február 2., hétfő 06:50, frissítve: hétfő 08:11

A Budapesti Corvinus Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint évente átlagosan húszmilliárd forintos bevétele származik a magyar gazdaságnak a külföldi hallgatók tandíjából. Ez az összeg a felsőoktatás éves állami támogatásának mintegy 12 százaléka. A tandíjon felül ráadásul legalább ugyanennyi pénzt elköltenek az érintettek ittlétük alatt a megélhetésre.

A felsőoktatás bevételeinek 12,4 százaléka származik nemzetközi forrásból a 2012-es adatok szerint – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) nemzetközi kutatási központjának adataiból. Az ágazat helyzetéről készített stratégiai elemzés rámutat: a GDP 0,6 százalékát kitevő hazai felsőoktatási ráfordítások elmaradnak az 1,2 százalék körüli OECD-átlagtól, ugyanakkor évről évre nő az egyetemi szférába külföldről áramló pénz mértéke. A Magyarországon tanuló külföldi diákok több mint százhúsz országból jönnek,  legtöbben Németországból, Szlovákiából, illetve Romániából, az európai országokból érkező külföldi hallgatók nagy része az orvosi képzésen, fizető hallgatóként, idegen nyelven tanul.

Az elemzők szerint az ágazat exportképessége javul: míg 2005-ben 11 ezer nappali tagozatos külföldi járt magyar egyetemre és főiskolára, a 2012/13-as tanévben már csaknem 18 ezerre emelkedett a számuk (a diákok 7,7 százaléka). Ezzel szemben a távozó magyarok jóval kevesebben vannak: 2005-ben 7 ezer, 2013-ban 9 ezer magyar diák tanult valamely más országban nappali tagozatos képzésen.

Az adatok szerint 2001-ben és 2005-ben 1,52 százalékos volt az exporttöbblet, a 2012/13-as tanévben pedig már 3,57 százalékos pluszt mutatott a ki- és beutazó hallgatók mérlege. Ezzel együtt van még mit javítani, hiszen az itthoni másfél százalékos növekedéssel szemben Ausztria közel megduplázta, Lengyelország megháromszorozta, míg Csehország és Szlovákia megötszörözte a külföldi hallgatók számát a fenti időszak alatt – teszik hozzá az elemzők, rámutatva, hogy itthon egyelőre hiányzik a vezetői motiváció, nemzetközi marketingképesség és kormányzati ráhatás, amely igazán látványos trendfordulót eredményezhetne a felsőoktatás exportbevételeiben. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a tanulmányutak, részképzések és csereprogramok nem csupán az érintett hallgatókat és egyetemi munkatársakat juttatják kedvező lehetőséghez, de az egész magyar felsőoktatás nemzetközi fogadókészségét javítják.

 

 

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

„Ha a 2012/13-as tanévben Magyarországon tanuló 20 694 fő összes külföldi hallgatót nézzük (a résztanulmányokat folytatókat nem számolva), akkor durva becslés alapján egymillió forintos éves átlagos tandíjbevétellel számolva több mint 20 milliárd forint exportbevétele származik a magyar gazdaságnak” – olvasható a dokumentumban, amely kiemeli, hogy a becsült összeg a felsőoktatás 2013-as 323,4 milliárdos bevételének 6,4 százaléka, a 175,2 milliárdos állami támogatásnak pedig közel 12 százaléka. Rámutattak továbbá, hogy a hazai kutatások szerint a külföldi hallgatók durván a tandíjjal megegyező összeget költenek ittlétük alatt a megélhetésre is. A részképzések adatait ismertetve az anyag beszámol arról, hogy az Erasmus + program keretében ebben a tanévben 5700 fő utazik ki Magyarországról, és összesen 5800 fő beutazásával számolnak.

Az uniós forrásokból finanszírozott és a Balassi Intézet által menedzselt Campus Hungary (CH) mobilitási program révén pedig mindösszesen 9963 fő részesült támogatásban. Utóbbi program különlegessége, hogy Európán kívüli célországokat is kínált, így összesen 92 országba lehetett vele eljutni. A brazil kormány által finanszírozott Tudomány határok nélkül program révén pedig 1888 fő érkezett hazánkba.

Forrás: Magyar Nemzet

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.