80 ezer ingatlan a listán: a legértékesebb javakra vetett szemet a kormány

Koncz Tamás

Koncz Tamás

2018. január 11., csütörtök 19:08, frissítve: péntek 07:36

Gyakorlatilag az ország legdrágább ingatlanjai és területei kerülhetnek állami kézbe egy év végén hozott kormányrendelet értelmében.

A különösebb hírverés nélkül meghozott döntést a Magyar Közlöny december 27-én megjelent száma tartalmazza. A világörökség védelmére hivatkozó határozat több mint nyolcvanezer ingatlant – társasházat, üzlethelyiséget, köz-, bel- és külterületet, sőt negyvenhárom templomot – sorol fel helyrajzi szám szerint, köztük például a Mátyás-templomot.

Az elővásárlási jogokat jegyző nyilvántartás egyebek között a budai Várnegyedet, a Duna-partokat, az Andrássy utat, a pannonhalmi apátságot és környezetét, Tokaj-hegyalja történelmi borvidékét sorolja fel.

A listát megtaláló Átlátszó két napja térképre is helyezte az értelmezhetetlen nagyságú adattömeget.

 

Ráközelítve megnézhetjük, hogy mi kerülhet állami tulajdonba, már ha a kormány valóban igényt tart a felsorolt területekre: túlzás nélkül állítható, hogy több ezermilliárd forintos értékről van szó.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Nem kell megijedni?

Az elővásárlási jog régóta bevett jogi lehetőség, amellyel műemléki védettségű épületek, területek esetében csak az önkormányzat és az állam élhet – mondta a lapunknak nyilatkozó ingatlanjogász. A neve elhallgatását kérő szakértő szerint a most bemutatott listától nem kell megijedni, az állam ugyanis csak kivételes esetben él elővásárlási jogával, és akkor sem hozhatja kedvezőtlen helyzetbe az eladót.

„Az állammal mint vevővel akkor találkozhatunk, ha el akarjuk adni védett ingatlanunkat. Hogy az ingatlan védett, azt a tulajdonos többnyire eleve tudja, ha pedig tudta nélkül nyilvánították műemlékké, akkor legkésőbb az adásvétel kezdetén kiderül, a tulajdoni lapra ugyanis bejegyzik a védettséget. Ilyen esetben az eladási szándékot jeleznünk kell az örökségvédelmi hivatalnak, amely többnyire nem is válaszol a megkeresésre, így az ingatlan eladásának nincs akadálya. Ha azonban az állam beszállna az üzletbe, a konkurens piaci vevő által megajánlott legjobb árat kell kifizesse a lakásért” – magyarázta az ügyvéd.

A szakértő szerint csak elvi lehetőséget jelent a templomokra kiírt elővásárlási jog is: a Magyar Katolikus Egyház valószínűleg soha nem adná el a Mátyás-templomot, de ha mégis, akkor legalább nem magánfektetőhöz kerül az ikonikus épület.

Barátok közt

Az elővásárlási jog azonban többcélú eszköz: biztosítékot jelent, ha az állam meg akar szerezni egy ingatlant, de függönyként húzható félre, ha kormányközeli cég vagy cégcsoport vet szemet a védett tulajdonra. Elég arra gondolni, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt irányító Szivek Norbert és az Orbán-vej Tiborcz István közös piaci ingatlanüzleteket folytat, amelynek során cégcsoportjaik műemléki védettségű épületeket is vásároltak Budapesten, jelentős állami hitellel.

Arra sincs garancia, hogy az állami tulajdonba kerülő ingatlant később nem fogják ár alatt privatizálni – az Index cikke szerint ez történhetett az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) irodaházával is, amelyet 3,87 milliárd forintért vett meg a Habony Árpád, Rogán Antal és Tiborcz István grúz-izraeli barátjához, Michael Gagelhez köthető EastCastle Investments Kft. – gyakorlatilag telekáron.

Hasonló módszerrel adták el a lábodi földeket, az állam elővásárlási jogával élve 135 millió forintért vette meg őket, az agrártárca később azonban áron alul, 71 millióért próbálta értékesíteni. A földek egy része 51 millióért már elkelt, a maradék területet 20 millió forintért kínálják.

Jut az egyháznak is 

Köztudott az is, hogy kormány közpénzből előszeretettel vásárol fel műemlék épületeket azért, hogy egyházi tulajdonba vagy kezelésbe adja őket – az állami és egyházi érdekszféra szétválasztásának látszatára sem adva.

Ez történt a volt Királyi Zálogház épületével, amelyet a Lázár János vezette Miniszterelnökség elővásárlási joggal mintegy 3,3 milliárd forintért vett meg, hogy aztán a Károli Gáspár Református Egyetemnek, az egyetemen keresztül pedig a Magyar Református Egyháznak adja.

Ennél is többet, közel 8 milliárd forintot fizettek a Szent István-bazilika mellett álló Ybl-bérházért, amelyet a 2020-a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve, közpénzből vásárolt meg a kormány – a műemlék később valószínűleg szintén egyházi tulajdonba kerül majd.

A szerkesztő ajánlja

Majláth Ronald

Vádaskodásokkal és félelmekkel teli vita Macedónia nevéről

Ha nem kötnek kompromisszumot a görögökkel, az egykori jugoszláv tagköztársaság óriási árat fizethet.

MN

Esterházy vagy Jókai? Melyikük születésnapja legyen a magyar próza napja?

Esztétikai köntösbe bújtatott közéleti vita a háttérben? Az irodalmi szervezetek nem találják a közös hangot.

Zord Gábor László, László Dávid

Gyöngyösi Márton: Nemzetközileg Fidesz–Jobbik helycsere történt

A Jobbik külpolitikai szakpolitikusa szerint az elmúlt években sikerrel dolgoztak azon, hogy a nyugati országokkal is jó kapcsolatuk legyen.

Arday Attila

Felelősei most sincsenek a kézilabdakudarcnak, „csak Vranjes tehet róla”

Alárendelt helyzetbe került a magyar válogatott a Veszprémhez képest, pedig lehetne másképp is. Elemzés.