Oltalmazottként jöhetnek a menekültek

A kérelmezők jóval kevesebben vannak – Többségük afgán, valamint az Iszlám Állam borzalmai elől menekülő kurd

Vég Márton

Vég Márton

2017. október 30., hétfő 07:38, frissítve: hétfő 11:37

Miközben dübörög a menekültellenes nemzeti konzultáció, és lakossági fórumok tucatjain beszélnek a „Soros-tervről” kormánypárti politikusok szerte az országban, közben soha annyi oltalmazotti státust nem osztott még ki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH), mint 2017-ben. A hivatal szeptemberi statisztikáiból ugyanis kiderült, hogy míg 2016-ban összesen 271 személy kapott oltalmazotti státust, addig idén már 730-nál tart a számláló. A befogadott státust kapók száma is ugrásszerűen emelkedett: 2016-ban mindössze 7 fő, idén már 73 fő kapott ilyen minősítést a BMH-tól. Egyedül a menekültstátust nem akarja megadni a hatóság, míg tavaly 154 embert ismertek el menekültnek, addig idén eddig csak 75 embert.

A regisztrált menedékkérők száma is meredeken zuhan tavalyhoz képest: idén szeptemberig 2725-en adtak be ilyen kérelmet, tavaly bőven 26 ezer fölött volt ez a szám. A kérelmezők 40 százaléka afgán, majd a kurdok következnek szintén közel 40 százalékkal, őket iraki vagy szír állampolgárként regisztrálják. A legkeményebb harcok éppen a kurdok által is lakott területeken zajlanak az Iszlám Állam ellen.

– Korlátozott a két tranzitzóna befogadókapacitása, mindössze 500 fő befogadására alkalmas. Hetente ötvenen léphetnek be, vagyis tíz hét alatt megtelik – magyarázta lapunknak Siewert András. A Migration Aid operatív igazgatója elmondta: az elutasítási mutató 90 százalék feletti, ami Európában a legnagyobbnak számít. A hatóságoknak előbb-utóbb nincs más lehetőségük, mint a lehető minimumot megadni a kérelmezőknek. Menekültstátust azonban nem akarnak adni, mert az többletjogosultságokkal járna, ezért más megoldás híján végül kénytelenek oltalmazottpapírt adni. Más kérdés, hogy sokan bíróságon támadják meg az eljárást, ami tovább lassítja a jogi procedúrát. Oltalmazottak mentek volna Őcsénybe is, ha a Tolna megyei faluban nem kavart volna indulatokat ennek híre. Nem sok mindenben különbözik egymástól a menekült és az oltalmazott kategória. Az oltalmazottat (csakúgy, mint a menekültet) a magyar állampolgár jogai illetik meg, szabadon mozoghat az országban, azonban nem tölthet be olyan munkakört, amelynek ellátását jogszabály magyar állampolgársághoz köti. Viszont ellátásra, támogatásra, szállásra és sajátos úti okmányra jogosult, így többségük nem sokáig marad nálunk, hanem Ausztria felé távozik. Az egyik leginkább vitatott ügy a családegyesítési jog szabályozása. A jogot 2016 elején szűkítették, a 2018 tavaszáig érvényes szabály alapján az oltalmazotti státust szerző menedékkérők nem élhetnek a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló úgynevezett magcsaládra vonatkozó családegyesítési jogukkal, hogy ne terhelődjön túl a menekültügyi rendszer.

A rendőrség honlapján közzétett hétvégi összesítés szerint egyébként Magyarország területén péntek 0 óra és vasárnap 24 óra között a rendőrök 22 jogellenesen tartózkodó külföldit tartóztattak fel, állítottak elő és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron. A rendőrök és a katonák 21 főt akadályoztak meg az ország területére való belépésben a magyar–szerb határon.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.30.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.