Orbán: A Várkert bazár méltó régi híréhez

2014. április 3., csütörtök 11:20, frissítve: hétfő 14:12

Újra a főváros egyik büszkesége lesz a Várkert bazár, amely végre méltó régi híréhez és fényéhez – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a megújult épületegyüttes átadásán.

A kormányfő szavai szerint a Várkert bazár felújításával egy harminc éve éktelenkedő szégyenfoltot sikerült eltüntetni a magyar műemlékvédelem történetéből. Orbán Viktor hangsúlyozta: a mostani még csak az első üteme a felújításnak, a másodiknak augusztus 28-ára el kell készülnie, „aztán irány a palota teljes felújítása”.

A magyarok lenyűgöző dolgokat tudnak létrehozni

A Várkert bazár története is azt mutatja, hogy ha van egységes cél és egységes akarat, akkor a magyarok lenyűgöző dolgokat tudnak létrehozni – fogalmazott a miniszterelnök az összegyűlt több száz érdeklődő és a meghívott vendégek, mások mellett kormánytagok, Kövér László házelnök és Tarlós István főpolgármester előtt.

Az épület történetéről szólva felidézte, hogy az utolsó koncertet 1984-ben tartották, „élőzenés temetést rendezve” Ybl Miklós alkotásának. Ezt követően évtizedekig semmi sem történt a Várkert bazárral – folytatta –, „csak a romlás és az enyészet”, sőt a rendszerváltás után „a privatizáció sötét felhője is beúszott a bazár fölé”. Megjegyezte, hogy az építészeti kincs „elkótyavetyélésének” megakadályozása jelentős részben Nagy Gábor Tamás (Fidesz–KDNP) I. kerületi polgármester munkája, aki mindig kiállt a műemléki felújítás mellett.

Megakadályozták a privatizációt

Neki és más közéleti személyiségeknek köszönhetően sikerült megakadályozni, hogy külföldi befektetők 90 évre ingyen megkapják az épületet és bevásárlóközpontot hozzanak ott létre – mondta Orbán Viktor.

Felelevenítette, hogy három éve döntöttek a felújításról, és ezer nap elég volt arra, ami évtizedekig lehetetlennek tűnt: „ami 30 éven át pusztult, három év alatt újjáépült”.

Orbán: Ma már van erőnk

A miniszterelnök ismét hangoztatta: erős Budapest nélkül nincs erős Magyarország sem. „Ma már van erőnk megvalósítani olyan nagy célokat, amelyeket korábban évtizedeken át nem sikerült. Ma már van erőnk kiállni nemzeti érdekeinkért, és visszaszerezni azt, ami a miénk” – fogalmazott. Szavait azzal zárta, reméli, hogy a felújítás, az épületegyüttes „feltámadása” után a Várkert bazár pezsgő kulturális hely és új turistacélpont lesz.

A világörökség részét képező műemlék fejlesztésének első ütemében teljesen felújították a kétszáz éve született Ybl Miklós által tervezett részeket, kialakítottak egy összesen 2500 négyzetméteres kiállítóteret, valamint egy 900 négyzetméteres rendezvénytermet is.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

 

A Várkert bazárról
– Várbazár vagy Várkert bazár?
Ki csinálta? Interjú Potzner Ferenccel
– Ami még a Várban megújul…
– Mi lesz a hajózással?

Ybl 200. születésnapján

Lezárult a diktatúra összeomlása óta eltelt időszak egyik legnagyobb műemléki felújítása, az 1883-ban épült és 1984 óta zárva tartó Várkert bazár rekonstrukciója, amely Ybl Miklós 200. születésnapjára készült el és több mint 2000 négyzetméter kiállítási térrel gazdagítja a fővárost – mondta L. Simon László, a beruházás kormánybiztosa csütörtökön, mielőtt Orbán Viktor miniszterelnök ünnepélyes keretek között átadta az épületet.

A kormánybiztos köszönetet mondott a magyar kormánynak, hogy nem hagyta veszni a műemléket, az Európai Uniónak a megújításhoz szükséges anyagi támogatásáért, valamint az építőknek, restaurátoroknak és kivitelezőknek.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: ahol valaha Budapest egyik ékköveként a Várkert bazár tündökölt, három évtizeden át csak romokat láthatott a közönség, azonban ezután tízezrek vehetik majd birtokba a megújult helyszínt.

Ferenciek tere? Új főutca? 4-es metró? Kossuth tér? Olimpia park? Erzsébet tér? Ludovika? Zeneakadémia? A közelmúlt budapesti fejlesztéseiről ITT olvashat.

Pár szóval a Várkert Bazárról
Az idei Ybl-emlékév egyik kiemelt eseménye a Várkert bazár átadása. Elsőként az Ybl Miklós által tervezett részeket, második ütemben elkészülő neoreneszánsz kertet, az új építésű épületrészeket, a műemléki épületekben kialakítandó vendéglátó- és kereskedelmi egységeket, valamint az Öntőház udvart adják át, ezeket a tervek szerint augusztus végétől látogathatja a nagyközönség. A rekonstrukció és fejlesztés az Európai Unió által társfinanszírozott támogatásból valósul meg az Új Széchenyi Terv Közép-magyarországi Operatív Programja keretében.

A Budapest I. kerületében található neoreneszánsz stílusú Várkert bazár 1875 és 1883 között Ybl Miklós tervei alapján épült és a kertek reprezentatív építészeti lezárását szolgálta a Duna felé. Az állítólag Erzsébet királyné kedvéért létrehozott épületegyüttes kiemelt műemlék, 1987 óta a világörökség része. A Várbazár közepén hat méter magas árkádos üzletsor húzódott, két szélén három lakóépületben a királyi testőrséget és a szolgaszemélyzetet helyezték el, emellett jeles művészek műtermei is voltak itt. Szobrait Fessler Leó és Huszár Adolf, falfestményeit Than Mór és Scholz Róbert készítette itt.

A Várbazár állaga már a múlt század elején romlásnak indult, a második világháborúban súlyosan megrongálódott. 1960-ban helyreállították, 1961-től a legendás Budai Ifjúsági Park működött itt. A parkot 1980-ban időlegesen bezárták, mert egy koncerten többen megsérültek, amikor leomlott a bejárathoz vezető lépcső kőfala. Az egyre romosabb, életveszélyesebbé vált parkban az utolsó koncertet 1984 szeptemberében rendezték, ezután még az állagmegóvásra sem jutott pénz. Az 1996-ban már a világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolt Várbazár felújítására, hasznosítására több terv született.

A kormány 2011. november 8-án hozott határozatot a Várbazár rekonstrukciójáról és a budai Várnegyed hosszú távú fejlesztéséről, valamint a budavári királyi kertek revitalizációjáról, a környék közlekedési problémáinak rendezéséről. A Várbazár és a budavári királyi kertek rekonstrukciója 2011 decemberében lett kiemelt projekt, vagyis megvalósításakor a külön jogszabályban meghatározott építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kellett lefolytatni. Az addig rendelkezésre álló 6,5 milliárd forint uniós pályázati forrást a kormány 2 milliárd forintos (szintén uniós, korábban meghiúsult fejlesztésekből megmaradt pénzekkel) egészítette ki.

A Várbazár megújításának miniszteri biztosa Zumbok Ferenc lett, aki később kormánybiztosként dolgozott, 2013 októberében bekövetkezett halála után munkáját L. Simon László folytatta. Zumbok Ferenc kinevezése után adott egyik első nyilatkozatában úgy fogalmazott: a felújítás a rehabilitáció egyszerűbb része, hiszen a szükséges anyagi források és a szakemberek rendelkezésre állnak, sokkal nagyobb feladat élő funkciókkal megtölteni és önfenntartóvá tenni az Ybl Mikós tervezte komplexumot.

A megújult épületegyüttes megőrzi az Ybl Miklós által alkotott arculatot, ugyanakkor az új terek a mai építészet gondolkodása szerinti megfogalmazásban készülnek el. A vízhordó lépcső mellett mozgójárdát terveztek, amely összekapcsolja az eddig elszigetelt Várat a Duna-parttal és „gyilokjárót” alakítottak ki, amely lehetővé teszi a palota körbejárását. Megépül egy 297 férőhelyes mélygarázs és szintén a föld alatt elhelyezkedő 900 négyzetméteres, kulturális rendezvényeknek otthont adó multifunkciós tér. A déli palotában korszerű kiállítótereket alakítanak ki. A déli bazársor eredetileg különálló helyiségeit egybenyitják, innen lesz a föld alá süllyesztett rendezvényterem főbejárata. Az együttes középpontjában álló Gloriette alatt lehet bejutni a mélygarázsba, az északi bazársor egybenyitott termeiben hungarikum termékeket is bemutató eladóteret hoznak létre. Az északi Testőrpalota kiállítóhelyeknek és előadóteremnek ad otthont. Az északi Öntőház udvart fiatalos közösségi térnek szánják, amely szabadtéri kulturális rendezvények és gasztronómiai események helyszínéül is szolgál és vendéglátóhelyek is várják a látogatókat. A Várbazár kerti teraszán fekvő királyi kertek között lesz barokk, neobarokk, neoreneszánsz kert, angol tájkert, szimbolikus egyházi és világi kert is. A tömegközlekedési kapcsolatot hajókikötő és villamosmegálló biztosítja. A munkálatok folyamán török- és középkori kerámiák, használati tárgyak, ékszerek és fegyverek is a felszínre kerültek, ezeket a Budapesti Történeti Múzeumban állították ki.

A Várgondnokság Nonprofit Kft. által a budai Várbazár rekonstrukciójára és a kapcsolódó közösségi közlekedésfejlesztés komplex tervezésére kiírt nyílt közbeszerzést 2012 májusában a Középülettervező (KÖZTI) Zrt. nyerte. A közbeszerzési eljárást 2012 októberében írták ki, 2013 januárjában a nyertes Swietelsky-WHB konzorcium szerződhetett a Várgondnokság Nonprofit Kft.-vel és az I. kerületi önkormányzattal. Az állványzatot 2013 október közepén távolították el, ekkor lett kívülről látható az épületegyüttes végső formája. A rekonstrukció folyamán elsődleges szempont volt, hogy az épület legapróbb részleteit is megőrizzék és helyreállítsák, ahol ez nem volt lehetséges, korabeli fotók és a helyszínen begyűjtött maradványok alapján dolgoztak a restaurátorok.


Forrás: MTI

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.