Orbán: Sikeres négyéves kormányzás után vagyunk

MNO

2014. augusztus 25., hétfő 10:45, frissítve: hétfő 16:34

Józan ésszel és bátorsággal kell képviselni külföldön a magyar intézkedéseket, és mindent meg kell tenni azért, hogy minél több befektető érkezzen Magyarországra – így határozta meg a nagykövetek feladatát Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) idei külképviselet-vezetői értekezletén, ahol több más kérdésben is állást foglalt. Kijelentette például, hogy Magyarország alapvetően gazdasági kérdésként tekint a jelenlegi orosz embargós helyzetre. Az értekezleten felszólalt Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes is.

Politikai stabilitás, folytatódó reformok, továbbá a gazdasági növekedés azon korszaka, amely a leggyorsabban bővülő európai uniós államok közé emeli majd Magyarországot – a miniszterelnök értékelése szerint az ország így kezdi a következő négyéves kormányzati ciklust. Mint fogalmazott: „egy tartalmában sikeres négyéves kormányzás után vagyunk”. Ezt elsősorban azzal példázta, hogy Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól.

A feladat

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarországon, egy alapvetően exportorientált országban a külpolitika gazdaságközpontú. Megjegyezte, Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminisztertől a külügy „áramvonalasítását” várja, később pedig – amikor már európai uniós biztos lesz a jelenlegi tárcavezető – az uniós biztosi poszt és Magyarország kapcsolatrendszerének átalakítását reméli tőle.

A miniszterelnök a KKM-ben rendezett értekezleten – a kérdésekkel és válaszokkal együtt csaknem másfél órás beszédében – összefoglalta a nagykövetekkel szembeni elvárásait. Azt kérte a jelenlévőktől, hogy bár a kabinet az eredményeket olyan koncepciókkal, akciótervekkel és döntésekkel érte el, amelyek egy része még ismeretlen, és nem élvez közbizalmat az unión belül, ne vegyenek fel védekező magatartást.

A kérés az, hogy válaszoljanak mindenre, amire válaszolni kell, de a feladat nem az, hogy megvédjék a magyar pozíciót, mert az megvédi saját magát. Ne hagyják figyelmen kívül, mit mond a másik, arra valamilyen módon reagáljanak, de ezt tekintsék inkább „civilizációs kötelezettségnek”, ne pedig politikai feladatnak – fűzte hozzá. „Nem az a dolgunk, hogy megvédjük, amit elértünk, hanem az, hogy bemutassák azokat a lehetőségeket, amelyek az elmúlt évek sikereiből fakadnak” – magyarázta.

S miután „elkötöttük magunkat az ideológiai megközelítésű külpolitikától” – folytatta –, „sokkal nyitottabban tudunk kapcsolatokat építeni” olyan államokkal is, amelyek nem a nyugati szövetségi rendszerhez tartoznak.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Egyértelművé tette egyúttal azt is, hogy Magyarország helye a nyugati szövetségi rendszeren belül nem képezi vita tárgyát, „de a kormány nem követi azt a külpolitikát, amely szerint minden külpolitikai kérdés középpontjába az értékkérdéseket kell állítani”. Megítélése szerint az értékkérdések fontosak – a NATO és az EU is bizonyos mértékig értékközösség –, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarországnak úgy kell viszonyulnia a szövetségi rendszerén kívüli országokhoz, hogy mit gondol azok kultúrájáról, politikai intézményrendszeréről, demokráciájáról.

Mi a magyar nemzeti érdek?

„Azt a kérdést kell feltenni az adott országgal kapcsolatban, mi a magyar nemzeti érdek” – jelentette ki. Szerinte ugyanis „az ideológiai központú külpolitikai vonalvezetést a félnótás országok számára találták ki az okos országok”. Nehéz másként magyarázni, hogy az Egyesült Államok a költségvetési hiánya tekintélyes részét Kínával finanszíroztatja, és „egy percnyi skrupulusa” sincs emiatt – mondta a miniszterelnök.

Összegzése szerint „fel kell nőni a feladathoz”: egy perspektívájában sikeres ország méltó gazdasági központú képviseletét kell ellátni. Nem olyan országot kell képviselni, amely folyamatosan a számonkérés határán egyensúlyoz, mert nem jók a gazdasági mutatói, amelynek bűnei lennének akár történelmileg, és folyamatosan a szőnyeg szélére állított államnak kellene magát képzelnie. Olyan országot kell képviselni, amely válság idején elvégezte annak a munkának a tekintélyes részét, amelyre nagyon kevés ország volt képes – rögzítette.

„Egyfajta szerénység és visszafogottság indokolt, de a ló másik oldalára sem szabad átesnünk, mert senki sincs ma a világban, aki azt a jogot követelheti magának, hogy bennünket bármivel elszámoltasson” – jelentette ki, megjegyezve, hogy Magyarország a vállalásai közül csak a védelmi kiadásainak a költségvetéshez viszonyított, a NATO által meghatározott arányát nem teljesíti.

„Át vagyunk világítva”

Ezzel a gondolatmenettel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország az egyetlen olyan EU-s tagállam, amelynek politikai intézményrendszerét – az európai értékek szempontjából – „töviről hegyire” átvilágították az új alkotmány idején. „Mi, kérem, át vagyunk világítva” – mondta a kormányfő a nagykövetek előtt. Szavai szerint a közös európai értékek szempontjából „pápábbak vagyunk a pápánál”, mert nemcsak teljesen átvilágították Magyarország politikai intézményrendszerét, hanem a kormány ennek során eltűrte a kettős mércét is.

A politikai intézményrendszerét nézve „az egyetlen olyan uniós ország vagyunk, amely biztosan makulátlan az EU közös értékei szempontjából” – jelentette ki, azt kérve a nagykövetektől, hogy ezt az érvet általános álláspontként használják. Orbán Viktor azt is kérte a külképviselet-vezetőktől, hogy a munkahelyteremtés fontossága miatt minden lehetőséget ragadjanak meg, amikor Magyarországra érkező befektetők meggyőzéséről van szó .

A foglalkoztatáspolitikával összefüggésben megerősítette, kormánya nem kíván változtatni az állam munkahely-teremtési politikáján, vagyis aki tudna dolgozni, de nem akar, az nem kap segélyt. Ez a gondolkodásmód eltér attól, mint amely a jóléti államok liberális politikájaként ismert – tette hozzá.

Az üzlet jó dolog

A külképviselet-vezetőknek nagy hangsúlyt kell helyezniük munkájukban a kapcsolattartásra a vállalatokkal: a külföldi vállalatok Magyarországra vonzását és az exportképes magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatását tekintve egyaránt – mondta Orbán. A kormányfő kiemelte: a magyar diplomáciában a nagykövetek eddig az üzleti ügyektől távol tartották magukat, pedig az üzlet jó dolog, a vállalati kapcsolatok fontosak, ezért a külképviselet-vezetőknek segíteniük kell, hogy külföldi vállalatok érkezzenek Magyarországra és teremtsenek itt munkahelyeket vagy fogadjanak be magyar exporttermékeket.

 

Orbán Viktor szerint a nagyköveteknek továbbá figyelmet kell fordítaniuk az exportképes magyar kkv-k segítésére is. Magyarországon jelenleg mintegy 2500 ilyen vállalat van, a cél, hogy összesen 12 ezer legyen – mondta. A miniszterelnök emellett fontos célnak nevezte, hogy 2018-ra a magyar export egyharmada az EU-n kívülre irányuljon, sőt később 50 százalék legyen ez az arány. Emellett az is lényeges, hogy az export nemzeti össztermékhez mért aránya a legmagasabb legyen az EU-ban, erre reális lehetőség van – vélekedett.

Gazdasági kérdés

Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek alapvetően gazdasági kérdésként tekintenek a jelenlegi orosz helyzetre – jelentette ki Orbán. A kormányfőt Balogh Csaba pozsonyi nagykövet kérdezte az ukrán válság nyomán bevezetett orosz embargó ügyében. Orbán válaszában kifejtette: míg például a balti államok és a lengyelek biztonságpolitikai kérdésként tekintenek a jelenlegi helyzetre, Magyarország inkább alapvetően gazdaságilag közelíti meg. A miniszterelnök szerint azonban az Európai Unió mindennap távolabb kerül Oroszországtól, ami nemcsak Magyarországnak rossz, hanem az egész EU-nak. Magyarországnak keresnie kell azon uniós tagállamok társaságát, amelyek ennek a „szétválasztási folyamatnak” a lefékezésében, megállításában érdekeltek – foglalt állást a kormányfő, jelezve, hogy mivel a visegrádi tagállamok nem mindegyike gondolkodik így, a V4-ek jelenleg nem tudnak közös álláspontot kialakítani.

Kereszténységre építeni

Szerdahelyi István tokiói nagykövet kérdésére Orbán Viktor kifejtette: minden politikai és gazdasági modellt alapvetően a kultúra határoz meg, ezért Európában nem lehet nem kereszténységre épülő modellt követni. Úgy látja, a Magyarországot ért támadások mögött leginkább az áll, hogy az orosz szankciók ügyében az ország más álláspontot vall, és ha nem így tenne, nem vádolnák azzal, hogy más modellt keres. Ez az érv csak egy a politikai küzdelemben bevetett eszköz – tette hozzá.

A kormányfő megerősítette: ha egy társadalom eljut arra a pontra, hogy munkaképes emberek jogot formálhatnak arra, hogy munka nélkül valaki más eltartsa őket, abból baj lesz. A jóléti államok mai küszködése nagymértékben ebből fakad–magyarázta.

Szintén kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy Magyarországon nincsenek bevándorlási problémák. Magyarország „kőkemény”, a bevándorlást legkevésbé sem támogató politikát képvisel, „mert nem tekinti értéknek egy homogén közösség megbontását” – közölte. Meglátása szerint az európai bevándorláspolitika hipokrita, nincsenek erkölcsi alapjai, és semmilyen célszerűség nincs benne.

Változások a nemzetközi politikában és itthon is

Navracsics Tibor tárcavezető köszöntőjében elmondta: a minisztérium munkájának szokásos értékelése mellett több eseményt, fejleményt is vizsgálni kell. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: az elmúlt egy évben történt események megváltoztathatják a KKM munkájának irányát. Navracsics Tibor ezen fejlemények között említette, hogy országgyűlési választást tartottak Magyarországon, és új kormány alakult, bár erre ugyanazok a pártok kaptak mandátumot, mint korábban. Európában is választást rendeztek: megalakult az új Európai Parlament, és hamarosan új Európai Bizottság is lesz – emlékeztetett.

 

Ugyancsak a változások között említette, hogy a Külügyminisztériumból Külgazdasági és Külügyminisztérium lett, amely kibővült portfólióval folytatja a munkát. Változások történtek továbbá a nemzetközi politikában is: ma már háborúról beszélünk Irakban, és már nem mondható el, hogy minden szomszédos államban béke lenne, hiszen Ukrajnában is háború van – közölte a miniszter. Navracsics Tibor elmondta: a háromnapos misszióvezetői értekezleten a kormány tagjai, államtitkárai, valamint a tárca vezető tisztségviselői osztják meg gondolataikat, válaszolnak a kérdésekre, hogy a nagykövetek az új szellemnek megfelelően végezhessék munkájukat.

Bár a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) neve és portfóliója megváltozott, a magyar külpolitika céljai nem változtak – mondta Navracsics. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a külpolitika három alappontja továbbra is az euroatlanti elkötelezettség, a közép-európai szomszédságpolitika, valamint a nemzetpolitikai elkötelezettség. Ugyanakkor a változások következtében „egy nagyon erős tárca jött létre”, amely költségvetési lehetőségeit és intézményrendszerét tekintve is az egyik legerősebb minisztérium – közölte.

Semjén: Ha másoknak jár, nekünk is jár

A magyar kormány „teljes mellszélességgel” a külhoni magyarság autonómiatörekvései mögött áll – mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a külképviseleti vezetők értekezletén hétfőn a fővárosban. Semjén Zsolt kiemelte: az egyes autonómiakoncepciókat az adott nemzetrésznek, közösségnek kell kidolgoznia, és a magyar kormány azt támogatja, amelyet a közösség a saját megmaradásáért kimunkált. Soha nem követeltek olyat, amire ne lenne példa Európában, vagy ami ne lenne általános. az autonómia a közösség szintjén emberi jognak számít – rögzítette a kormányfő helyettese, aki kijelentette: „ha másoknak jár, nekünk is jár”. Úgy fogalmazott: a magyar állampolgársági törvény támadhatatlan, nem tartalmaz etnikai aspektust. A törvény semmilyen olyan pontot nem tartalmaz továbbá, amely különbözne a körülöttünk lévő országok gyakorlatától.

Forrás: MTI

A szerkesztő ajánlja

Lázár Fruzsina

A magyar költőnő, akinek el kellett fojtania nőiességét, hogy sikeres lehessen

Nemes Nagy Ágnesnek még mostoha sors jutott. Vajon a mai írónők átveszik a hatalmat az irodalomban?

Pintér Bence

Olyan vérfagyasztó a valóság, mint a legkegyetlenebb mese

Az elmúlt évtizedekben számos, a 13 gyermekét ágyhoz láncoló, megkínzó Turpin családéhoz hasonló eset került napvilágra.

R. Kiss Kornélia

Apátia lett úrrá a baloldali bicskei ellenzéken

A szír származású jelölt a migránskampány miatt visszalépett, a másik szocialista is idő előtt visszavonulna. Csak a Jobbik száll szembe a Fidesszel.

Katona Mariann, Hutter Marianna

Szél tanácsadója: Kósa azt mondta, magyar vagyok, nem afgán

Megszólalt a tanácsadó, akit Szél Bernadett javasolt a nemzetbiztonsági bizottságba.