Orbán Viktor 900 millió forintot irányított át a közszférából az egyházak javára

Vég Márton

Vég Márton

2017. szeptember 12., kedd 06:17, frissítve: kedd 11:06

A közszférától az egyházakhoz irányított át forrásokat Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban elrendelte: a költségvetésben 900 millió forintot csoportosítsanak át azonnali hatállyal a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjából az egyházi intézményekben dolgozók javára. Így a Miniszterelnökség 20 milliárd forintos céltartalékából az Emberi Erőforrások Minisztériumához vándorolt át a közel egymilliárd forint.

„Nem aprópénzről van szó, iszonyúan égető hiányok vannak a közszférában. Az egyházi intézményekben ezzel szemben, a többiekhez képest, elfogadható a helyzet” – mondta lapunknak Földiák András. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy évről évre csökken azoknak a száma, akiknek bérkompenzáció jár a közszférában, ezért nincs szükség az idei büdzsébe betervezett 20 milliárd forintra, de így is számos más területen fel lehetne használni a szóban forgó 900 millió forintot. Elmondása szerint a kormány teljesen önkényesen darabolta fel a közszférát, és nagyjából húsz terület közül négyben (pedagógusok, rendőrök, katonák és az adóhatóság) rendezte a béreket, míg például a települési önkormányzatoknál dolgozók 2008 óta nem kaptak béremelést.

A bérkompenzációt 2012-től vezették be a közszférában, az adójóváírás megszűnésének ellentételezésére és az egykulcsos adó miatt rosszul járók kiengesztelésére. Évről évre változó a tervezett mértéke, 2013-ban még 89 milliárd forint volt, 2016-ban 16 milliárdot kellett erre a célra átcsoportosítani, idén pedig 20 milliárd forintot szántak rá. Ebből kell többek között a gyógyító-megelőző ellátás területén dolgozókat (például a szociális terület munkavállalóit), az egyetemek és főiskolák alkalmazottait, a fővárosi, megyei és járási kormányhivatalokat és a bíróságokat is kompenzálni.

A szakszervezetekkel ezúttal sem egyeztetett a kormány a 900 millió forintos átcsoportosításról, pedig a közszférában eleve rossz a hangulat. Még augusztus végén indított zöldszámot a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) azoknak, akik tartósan ingyenes túlmunkát kénytelenek végezni. Boros Péterné, az MKKSZ elnöke arra kért mindenkit, hogy csak napi nyolc órát dolgozzon, kizárólag szabályosan elrendelt és ellentételezett túlmunkát végezzen el, és október 7-ig jelentsék be az érdekképviseletnél, ha méltánytalanság éri őket. Ha ugyanis mindenki betartja a törvényes munkaidőt, akkor ki fog derülni, hány ember hiányzik az alacsonyan tartott keresetek miatt, és az államnak lépnie kell. Júliusban kétórás figyelmeztető sztrájkot is tartottak, bár az kevés eredményt hozott. Akkor azt hangoztatták, hogy nagyjából 150 ezer ember – főleg kincstári, polgármesteri hivatali és minisztériumi köztisztviselő – nyolc éve nem kapott fizetésemelést. Az MKKSZ azt szeretné elérni, hogy karrierrendszer alakuljon ki, és 2018. január 1-jétől 60 ezer forintra emelkedjen a kilenc éve 38 650 forintos illetményalap.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.12.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Richárd

Titkos kommunikációs stratégia oldalanként 450 ezerért Cegléden

A város fideszes önkormányzata hivatalosan üzleti érdekből rejtegeti méregdrága tervét.

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

„Jelentsen fel, úgysem fog történni semmi”

A Központi Nyomozó Főügyészség előtt a fideszes „jelölt” karácsonyi csomagjának ügye.

Majláth Ronald

Szélesedő szakadék, és egy elveszett nemzedék

Egyre nehezebb tapasztalatlan fiatalként boldogulni a globalizált világban.

Pallagi Marianna

Aggódnak a magyarok, amiért ukrán katonákat telepítenének Kárpátaljára

A helyi magyarok úgy vélik, hogy a nacionalisták után a frontot megjárt harcosok is célba vennék őket.