Orbán Viktor: Ha támadják Magyarországot, az a tisztelet jele

MN

2017. november 9., csütörtök 10:17, frissítve: csütörtök 16:12

Magyarország a saját lábára állt, rendbe tette a pénzügyeit, a gazdaságát, nem szorul más pénzére – mondta az MTI tudósítása szerint Orbán Viktor kormányfő csütörtökön a Magyar Diaszpóra Tanács hetedik plenáris ülésén, Budapesten.

A beszámoló szerint az eredmények közül a miniszterelnök kiemelte, hogy ma már 4,4 millió magyar dolgozik, és mindegyikük fizet adót.

Beszélt a határvédelemről is, amelyről azt mondta: amikor Magyarország védi a határait, és ragaszkodik a szuverenitásához, akkor Európát és a nyugati kultúrát is védi.

Összegzése szerint a gazdasági változások hatása nemcsak a statisztikákban, hanem a mindennapi élet világában is megjelent.

Donald Trump America first jelszavára utalva Orbán Viktor úgy fogalmazott: az amerikai elnök politikáját követik abban a tekintetben, hogy „Hungary first”.

A miniszterelnök szerint a következő parlamenti választás elsődlegesen nem arról szól, hogy melyik pártra, hanem hogy milyen jövőre szavaznak a választók.

„Meg akarjuk-e védeni mindazt, amit elértünk, Magyarországot továbbra is nem bevándorlóországként akarjuk-e látni, vagy pedig beadjuk a derekunkat, elfogadjuk azt, amit diktálnak, szabad nemzetből ismét alávetett nemzetté válunk, és elfogadjuk, hogy bennünket mások […] olyan bevándorlóországgá fognak átalakítani, amely a nemzeti kultúrájára és a keresztény hagyományaira nem épít” – mondta a 2018-as választásról Orbán.

A bevándorlásról szólva úgy fogalmazott: az „európai egyesült államokat” létrehozni szándékozó erők szándékosan szállítják Európába az idegen kultúrákból érkező, „sok esetben sajnálatra joggal igényt tartó” tömegeket.

A kormányfő az elismerés és a tisztelet jelének tartja a Magyarországgal szembeni nemzetközi támadásokat. Úgy fogalmazott: csak azokat támadják, akik valami olyasmit képviselnek, ami észrevehető és amihez érdemes viszonyulni.

Az új ukrán oktatási törvényre kitérve Orbán Viktor azt mondta, „szomorú történetről” van szó. A már elért kisebbségi jogokból nem lehet visszalépni – tette hozzá.

A miniszterelnök szerint Magyarországon családbarát, a családokat támogató politikát folytatnak, ami nemzeti létkérdés is. Kiemelte: a magyar társadalom családközpontú, mégis hosszú ideje a demográfiai katasztrófa felé tartott. A népességfogyás katasztrofális helyzetéből, bár vannak biztató jelek, még nem húzta ki magát a magyar társadalom – állapította meg Orbán Viktor.

Rámutatott: a magyar kormány nem fogadja el azt az álláspontot, amely bevándorlókkal oldaná meg ezt a helyzetet. „Azt a célt tűztük ki, hogy 2030-ra saját erőből a termékenységi ráta a népességfenntartásához szükséges 2,1-re növekedjen” – hangsúlyozta.

A szerkesztő ajánlja

Németh Ványi Klári

Aki a gulágon nőtt fel

Az akkor mindössze tizennégy éves Nagy Rózsát 1945 januárjában hurcolták el Göncről. Az ő történetével emlékezünk a kommunizmus áldozataira.

Molnár Csaba

A rádiumlányok a női emancipáció hősei voltak, de az életükkel fizettek

„Nyald, mártsd, fesd!” – mantrázták az óragyárakban fillérekért dolgozó fiatal nők, akik szinte másodpercenként ettek a sugárzó anyagból.

Pápay György

A körzetek többségében nem tekinthető lefutottnak a választás

Néhány százalékos országos erősödés számos egyéni győzelmet hozhat az ellenzéknek.

Kuthi Áron, Zord Gábor László, Garamvölgyi Flóra

Miért és hogyan hagyták el Magyarországot? Három történet a több százezerből

A sebész, akit alig ismertek meg a gyerekei. Egy kutató, akit a szakmája hajt. A házaspár, amelyik ösztöndíjjal ragadt kint.