Orbánék ezzel nem veszíthetnek

Kovács András

2012. június 9., szombat 19:30

A kormány számára a nemzeti konzultáció mindenképpen siker – olvashattuk a Méltányosság Politikaelemző Központ legfrissebb tanulmányában. A jelenlegi konzultáció már az ötödik a Fidesz–KDNP életében, amellyel a nyilvánosan vitatkozó irányba közelítené a hazai demokrácia fejlődését.

Orbán Viktor elsőként 2005. februári évértékelő beszédében hirdette meg a nemzeti konzultációt azzal a céllal, hogy „a közélet újra az emberekről szóljon”. Az akkori kezdeményezés több hónapig tartott, és elsősorban hétköznapi emberek véleményét kérte ki nyilvános rendezvényeken, illetve kérdőívekben. A nemzeti konzultáció újraindítását 2010. április 27-én az országgyűlési választásokon aratott győzelem után jelentette be Orbán, a kezdeményezés deklarált célja ezúttal is az ország vezetői és a választópolgárok közötti kapcsolat közvetlenebbé, szorosabbá tétele.

Új nemzeti konzultáció kezdődik, ezúttal elsősorban a munkahelyteremtéssel összefüggő kérdésekben kéri ki az emberek véleményét a kormány – közölte Orbán Viktor miniszterelnök még május 25-én az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A kérdések közül a kormányfő példaként említette a méltányos tehermegosztás ügyét, amellyel kapcsolatban felidézte a 2010-ben kivetett bank- és válságadót.

Azóta kiderült, hogy augusztus 20-ig küldhetik vissza a tizenhat, elsősorban munkahelyteremtéssel kapcsolatos kérdést tartalmazó új nemzeti konzultáció kérdőíveit az állampolgárok. A konzultációra csaknem egymilliárd forintot csoportosított át a kabinet, a fel nem használt pénzt vissza kell majd fizetni, a költségvetési forrás jogszerű felhasználását pedig a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal fogja ellenőrizni.

Középpontban az állampolgár

A kormány által meghirdetett nemzeti konzultáció ismét felkavarta az állóvizet. Az MSZP bojkottra szólított fel, a Jobbik demagógnak minősítette a kezdeményezést. A szakszervezetek oldaláról Borsik János, az Autonómok vezetője álságosnak nevezte a kezdeményezést. Indokolt-e a felindulás a nemzeti konzultációval szemben? – tette föl a kérdést Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.

A következő nemzeti konzultáció 2011. február 13-án indult, amikor Szájer József és Szili Katalin bejelentette, hogy tizenkét kérdésből álló kérdőívet küld a választókorú állampolgároknak a nemzeti konzultációs testület. A kérdőíven arról kérdezték az emberek véleményét: az új alkotmány csak az állampolgári jogokat vagy a kötelezettségeket is deklarálja-e; korlátozza-e az állam eladósodását; vegyen-e védelem alá olyan közös értékeket, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség.

Orbán 2011. május 1-jén jelentette be, hogy az alkotmányozási után szociális konzultációt indítana. A kérdések között szerepelt, hogy bevezessék-e a védett kor intézményét, amely az 55 éven felülieket védené. Kikérték az emberek véleményét arról is, hogy átszervezzék-e az oktatást a gazdaság igényeihez igazítva, illetve segély helyett inkább munkalehetőséget adjanak-e az állástalanoknak, vagy pedig maradjon a mostani segélyezési rendszer.

Úgy látja, az ellenzék a liberális demokrácia szellemében veti el a kezdeményezést, mondván, hogy a döntések előkészítésének a helye a parlament. A kormány viszont nem annyira az intézményekre, mint inkább az állampolgári közösség tagjainak összetartozás-tudatára kívánja alapozni a demokráciát, és ezzel szemben sem vethető fel érv – tette hozzá. Paár szerint a jelenlegi kormány a nemzeti konzultáció kezdeményezésével közelíti Magyarországot a deliberatív demokráciához (tanácskozó, nyilvánosan vitatkozó)  – vagy pontosabban, csak közelítené. Ha a magyar politikai kultúra nem tartaná fogságban a kormányt éppúgy, ahogyan az ellenzéket – vélekedett az elemző.

Saját szavazók küldhetik vissza

Paár szerint a kormány nyilvánvalóan arra törekszik, hogy az állampolgárokban olyan érzést alakítson ki: számára fontos az egyszerű emberek véleménye, szemben az előző Gyurcsány- és Bajnai-kormányokkal, amelyek a szakértőiségnek biztosítottak előnyt. Emellett a kormánynak egy pragmatikus szándéka is lehetett: az, hogy a konzultáció révén felmérje önnön támogatottságát, és szorosabb egységbe kovácsolja támogatói táborát – tette hozzá.

Hogy előreláthatóan saját szavazói fogják visszaküldeni a kérdőívet nagyobb számban, és így nem az emberek összességének, hanem a kormánypártok választóinak a véleménye fog tükröződni? – tette föl a kérdést a szakértő. Szerinte ez sem baj, hiszen a kérdőívnél jobb módszer nincsen arra, hogy a kormány felmérje a lakosságon belül a lojalitás mértékét, a potenciális támogatói kör nagyságát. A kormány számára tehát az akció mindenképpen siker – szerepel az elemzésben.

A szerkesztő ajánlja

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.

Favero-Fürjész Judit Éva

80 éves Adriano Celentano, aki nem fél a politikától

„Ma mindenki fél a szavaktól, csak olyan dolgokat lehet mondani, amelyek senkit nem zavarnak” – vallja a népszerű olasz énekes-színész.

Lukács Csaba

Sokkoló képek Venezuelából, a buszsofőrből lett baloldali vezér hazájából

A caracasi magyarok naponta küldik az ijesztőnél ijesztőbb híreket az árak és a dollárárfolyam alakulásáról.