Az Országgyűlés előtt a dunai vízrendszer jövője

TL

2012. augusztus 22., szerda 16:50

Az Országgyűlés elé kerül a szigetközi vízellátás kérdése, mivel az országos népi kezdeményezéssel a szükségesnél csaknem másfélszer több, mintegy 71 ezer érvényes aláírást gyűjtöttek össze. Az Országos Választási Bizottság (OVB) szerdai budapesti ülésén egyhangúlag elfogadta az aláírások ellenőrzésének eredményét.

A testület erről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, így a parlament várhatóan ősszel napirendre veszi és megtárgyalja a kérdést. A kezdeményezők – köztük a kérdést benyújtó Szammer István, aki a Kisalföld napilapot is birtokló Lapcom Kft. ügyvezető igazgatója – azt akarják elérni, hogy a mellékágrendszereket össze lehessen nyitni a főmederrel, és így újra egységes legyen a dunai vízrendszer. Ehhez becslések szerint Győrben egy ötmilliárd forintos, míg a teljes térségben további tízmilliárd forintos beruházásra lehet szükség.

Az aláírásgyűjtést azért indították, mert a folyam Győr feletti részén épített vízerőművek, a vízlépcsők miatt a szigetközi Öreg-Duna-meder az elmúlt fél évszázadban két métert süllyedt, és az egyedülálló szigetközi és csallóközi mellékágrendszer összeköttetése megszakadt a főággal, ez pedig súlyos károkat okoz nemcsak a természetben, hanem a mezőgazdaságnak és a turizmusnak is.

71 ezer térségben élő akarja"

A kezdeményezők július 12-én adták le az összegyűjtött, mintegy 82 ezer aláírást tartalmazó gyűjtőíveket az Országos Választási Irodának. Az aláírások érvényességének úgynevezett mintavételes ellenőrzése során állapították meg, hogy a megfelelő aláírások száma 70 ezer és 72 ezer között lehet.

Az országos népi kezdeményezések sikerességéhez legkevesebb 50 ezer érvényes aláírásra van szükség. A mostani, mintegy 71 ezer érvényes aláírással támogatott kérdés így szólt: „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés napirendjére tűzze a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását?"

Az aláírásgyűjtő ívek leadásának napján tartott – jelképesen egy Parlament előtti rövid hajóúttal összekötött – sajtótájékoztatón Szammer István arról beszélt, hogy a Győrben és a térségben élők érdekében vállaltak társadalmi szerepet, és akciójukkal a tárgyalások megkezdését akarják elérni, továbbá azt, hogy „történjen végre valami" a szigetközi vízellátás rendezéséért.

A „folyók városában" megszűnt a pezsgő vízi élet

Nyerges Csaba, a Kisalföld főszerkesztője arra hívta fel a figyelmet, hogy az Öreg-Duna medre két métert süllyedt az elmúlt ötven évben, mert Ausztriában több tucat vízlépcsőt építettek, és ezek megfogják a folyam hordalékát. A szigetközi és a csallóközi részen ezer ágra szakadó folyam mellékágrendszere mára gyakorlatilag elszakadt a lesüllyedt főmedertől, és így a korábban egységes ökológiai rendszer részei szétszakadtak.

Mint fogalmazott, Győrben, a „folyók városában" már olyan mélyen van a főmeder, hogy a városból „kifolyik a víz", és a korábban pezsgő vízi élet mára gyakorlatilag megszűnt.

Forrás: MTI

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.