Orvosok, akik csak papíron oltanak

Kuslits Szonja

Kuslits Szonja

2016. november 3., csütörtök 10:31, frissítve: csütörtök 17:10

A háziorvosi szakmán belül nyílt titok, hogy vannak az országban olyan orvosok, akik ugyan jó pénzért aláírják az oltási könyvet – így hivatalosan úgy tűnik, hogy a gyermek megkapta a kötelező vakcinákat –, ám valójában nem adják be az előírt oltásokat a babáknak. Bizonyítani viszont ezt eddig senki sem tudta. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke ezzel kapcsolatban arról beszélt a Magyar Nemzetnek: elgondolkodtató, hogy vannak olyan szülők, akik több száz kilométert is utaznak a gyermekorvoshoz, ám csupán a gyermek másfél éves koráig – amíg az oltásokat kötelező beadni – tartoznak ezeknek a kollégáknak a körzetébe, majd visszajelentkeznek a lakóhelyükhöz közelebbi orvoshoz. Póta szerint azzal, hogy csak papíron kapják meg a gyerekek az oltásokat, az a legnagyobb probléma, hogy így olyan betegségek ellen is védtelenek lesznek, amelyek hazánkban ugyan nem vagy ritkán fordulnak elő, de külföldön megfertőződhetnek velük.

A kötelező oltások között szerepel a járványos gyermekbénulás, a szamárköhögés, a diftéria (torokgyík), a kanyaró, mumpsz és a tbc elleni vakcina is. Póta György elmondta, ezek ma is létező betegségek, ezért fontos, hogy a gyerekek megkapják a védőoltásokat. – A legtöbben a kanyaró elleni oltást szeretik elbliccelni, pedig ebbe a betegségbe egy fiatal, egészséges felnőtt is belehalhat – mondta az orvos. Romániában éppen szeptemberben jelentették be, hogy kanyarójárvány tört ki. Azt, hogy egy gyermek kapott-e oltást, ellenőrizni lehet egy vérvétellel, ám ilyen vizsgálatot a gyakorlatban az egyesület elnöke úgy gondolja, nem végeznek, az oltásellenes szülők valószínűleg nem is engednék.

Magyarországon a becslések szerint a lakosság 1,5-2 százaléka nem kapta meg a kötelező oltásokat, vagy legalább egy részüket.

Ezzel egészen addig nincs probléma, amíg a többség védett, így ugyanis nincs kitől elkapni egy-egy súlyos betegséget. A probléma akkor jelentkezik, ha csökken az oltottak száma, vagy a gyermek külföldre utazik, ahol előfordulhatnak azok a betegségek, amelyek ellen itthon kötelezően oltanak.

Lapunk információi szerint az egyik ilyen, oltásellenes háziorvos Budapesten a XVII. kerületben tevékenykedik, ám amikor telefonon kerestük – tudna-e segíteni egy ilyen „problémában” –, elzárkózott. Ennek oka egyébként Póta György szerint az lehet, hogy ha valaki bizonyíthatóan nem adja be a kötelező oltásokat, az súlyos következményekkel számolhat, hiszen valójában okiratot hamisít. Egyedül a szülők segíthetnének a leleplezésben, ám mivel azok, akik megkeresik az erre fogékony orvosokat, elvből ellenzik a vakcinákat, nem érdekük, hogy kiderüljön a csalás.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A 2013 áprilisában elhunyt „fény­evő” szülők gyermeke, a halálra éheztetett agárdi kisfiú esetében is egy, a településtől legalább 70 kilométerre lévő fővárosi orvos volt a gyermekorvos, róla több fórumon is úgy nyilatkoztak a szülők, hogy homeopátiás módszerrel gyógyít. M. Gabriellát a Székesfehérvári Törvényszék idén májusban foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A doktornő ettől függetlenül továbbra is rendel, tegnap is elérhető volt a szülők számára, ugyanis nem tiltották el a szakmájától, és másodfokú ítélet sem született még. A gyermekorvos a tárgyaláson az utolsó szó jogán sajnálatát fejezte ki a kisfiú halála miatt. Ő tíz hónapos korában látta utoljára a gyermeket. Ezt követően 18 hónapos koráig kizárólag a természetgyógyászként tevékenykedő M. Bertalan „kezelte” a kisfiút. Az ítélet ellen fellebbeztek a vádlottak, a másodfokú tárgyalás jövő februárra várható.

Az oltásellenes szülők egyik gyűjtőpontja a Nebáncsvirág Egyesület honlapja, ami – úgy tűnik – meglehetősen népszerű, mivel az oldalon található látogatási statisztika azt mutatja, csak a tegnapi napon 851-en keresték fel, a héten pedig eddig 5144-en kerestek itt információkat.

Ebből is látszik, sokan nincsenek tisztában azzal, a vakcinák nem csak az egészség szempontjából fontosak. Ha a társadalom bizonyos százaléka védtelenné válik, az mindenkit veszélyeztet. Erről korábban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tájékoztatta lapunkat. Kitértek arra is: ha a szülő megtagadja, hogy gyermekének beadják a kötelező védőoltást, akkor azzal törvénysértést követ el. A jogszabályok arra is lehetőséget nyújtanak, hogy a gyermek veszélyeztetése miatt a szülő ellen eljárás induljon, pénzbírságot szabjanak ki, végső eszközként akár átmeneti gondozásba is vehető lenne a gyermek.

Hazánkban az ajánlott oltások közül a szakértők a bárányhimlő elleni vakcina beadását szorgalmazzák a leginkább, hiszen Magyarországon tavaly rekordszámú, 40 853 megbetegedést regisztrált az Országos Epidemiológiai Központ.

Lapunknak Ócsai Lajos, ÁNTSZ jár­ványügyi főosztályának korábbi vezetője ezzel kapcsolatban megjegyezte: bár a fertőzés ellen már évek óta létezik ajánlott védőoltás, még mindig kevesen kérik, ezért minden évben nagyon magas az esetek száma. Az alacsony átoltottság oka lehet, hogy a két vakcina ára 18–20 ezer forint körül mozog.

A bárányhimlő elleni vakcina egyelőre csak néhány városban (Eger, Hódmezővásárhely) térítésmentes az országban. Viszont jó hír, hogy jövőre mindenki számára ingyenesen kérhető a gennyes agyhártyagyulladás ellen ajánlott Meningococcus C védőoltás. Néhány hete ezzel kapcsolatban a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete arra hívta fel a figyelmet: mérföldkő, hogy térítésmentes lesz ez a vakcina, de emellett szorgalmazzák, hogy a Meningococcus B elleni oltás is az államilag támogatott védőoltások közé kerüljön. Az epidemiológiai adatok ugyanis azt mutatják, hogy az elmúlt években Magyarországon is többségbe kerültek a Meningococcus B okozta megbetegedések és halálesetek.

Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint a 2015 során diagnosztizált 36 hazai gennyes agyhártya-gyulladásos megbetegedés 75 százalékát a baktérium B, 16,7 százalékát pedig a C szerocsoportja okozta. Tavaly eközben a korábbi éveknél is nagyobb arányban betegedtek meg csecsemők és 5 év alatti kisgyermekek: a betegek közül 14 csecsemő, további tíz kisgyermek pedig 1–5 év közötti volt. Tavaly minden negyedik érintett belehalt a fertőzésbe, az elhunyt gyerekek háromnegyede 5 évnél fiatalabb volt.

A szülőknek érdemes alaposan tájékozódniuk arról, milyen betegségek ellen van ajánlott vakcina, s gyermek­or­vosukkal konzultálni a témáról. Ugyanis bár sokan úgy vélik, az ő gyermekük nem fertőződhet meg ezekkel a betegségekkel, a számok mást mutatnak.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.11.03.

A szerkesztő ajánlja

Gabay Balázs

Fucsovics: Attól függ a győzelem, mennyire hiszel magadban

A top 20-as játékosok hozzáállásáról, a fullasztó ausztrál hőségről és Patrick Mouratouglou gratulációjáról is beszélgettünk a teniszezővel.

B. Kovács Gergely

Petike fülfolyása és állandó pittyegésterror a vonatokon

A csend manapság luxuscikk, de a MÁV tájékoztatása szerint 2019-től itthon is üzembe helyezik a csendes kocsikat.