Összefognak a pedagógusok, bele akarnak szólni az oktatási rendszer reformjába

Unyatyinszki György

Unyatyinszki György

2017. augusztus 31., csütörtök 15:21, frissítve: csütörtök 15:39

Közös nyilatkozatban vállalja a hét legjelentősebb pedagógus-szakszervezet, hogy a jövőben sem vesznek részt a kormány által új szintre emelt Köznevelés-stratégiai Kerekasztal munkájában. A tanárokat – eddig nem látott erővel – összefogó szervezetek úgy látják, hogy a kormány által létrehozott fórum a korábbiakhoz hasonlóan kiüresíti az egyeztetési jogot, ugyanis amit megtárgyalnának a kerekasztalon, azt továbbra is figyelmen kívül hagyhatja a kabinet, és önkényesen dönthet az oktatás átalakításáról.

Mivel a tanárok, szülők és diákok által is erősen kritizált oktatási rendszer újabb reformja előtt áll az ország, különösen fontosnak tartják a pedagógusok, hogy csak olyan változtatásokat eszközöljenek, amelyek bírják a társadalom támogatását. Ezért azt követelik, hogy a kormány

olyan fórumot hozzon létre, amely a munkatörvénykönyv és a közalkalmazottak jogállása szerinti biztosítja az érdekegyeztetés feltételeit.

Nincs kormányzati ciklusokon átívelő oktatási stratégia – mondta Bardócz-Tódor András, a Keresztény Pedagógusok Szakszervezetének társelnöke, a ma alakult új együttműködésükkel ezen szeretnének változtatni.

Egyelőre megvárják a kormány javaslatukra adott válaszát, a sztrájk lehetőségéről és egyéb jogi lépésekről csak később döntenek – válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Galló Istvánné szerint a szülők a közoktatás ismételt reformja során amiatt aggódhatnak, hogy miként szeretné tartalommal feltölteni a kormány a kilencosztályos alapképzést, hogyan változik a szünidők hossza, valamint a kisebb vidéki városokban hogyan oldják meg, hogy a hatodik osztály feletti diákok mindennap egy közeli városba utazzanak az új iskolacentrumokba.

A most induló tanévre is aggodalommal tekintenek a pedagógusok, egyebek között

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

továbbra is koncepció nélkül kell tanítaniuk a tavaly bevezetett komplex természettudomány tantárgyat.

Ezt sok iskolában csak úgy tudták megoldani, hogy például egy biológiatanár tanítja a természettudomány fizika, földrajz és kémia területéhez tartozó ismereteket, miközben az sincs meghatározva, hogy mit kell tudnia egy diáknak ezekről a ballagás évéig – hívta fel a figyelmet Menyhárt Katalin, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnökségi tagja. „A tanárok és a diákok változatlanul túl vannak terhelve, már novemberben az elmúlt évekhez hasonló megviseltséggel térnek majd haza a diákok egy tanítási nap végén” – figyelmeztetett Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.

Csapodi Zoltán, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója pedig a Heti Válasznak adott interjújában beszélt arról, hogy szerinte

nincs szükség erre a hihetetlen mennyiségű, folyamatosan bővülő tananyagra.

Mint mondta, bár vannak reménykeltő nyilatkozatok az újonnan formálódó Nemzeti alaptantervről, csak akkor lehet értelme a változásnak, ha a megfelelő emberek bevonásával és konszenzussal fogadják el. Az igazgató arról is beszélt, hogy a Fidesz 2002-ben már elbukott egy választást nagyjából azért, mert az ellenzék komoly fizetésemelést ígért a tanároknak. Hozzátette, ha most nem veszik észre, mennyi pénzt kellene a pedagógusokba fektetni, egy hasonlóan jól elhelyezett ígérettel ugyanez a veszély fenyeget.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.01.

A szerkesztő ajánlja