Osztódó lakások Nagykovácsiban, jól jár az orosz beruházó

2018. január 5., péntek 09:09, frissítve: vasárnap 10:59

„Nagykovácsi a főváros közvetlen szomszédságában elhelyezkedő település, amely egyedülálló módon őrzi falusi hangulatát” – írja a Pest megyei nagyközség képviselő-testülete által 2015-ben elfogadott településfejlesztési stratégia. A dokumentumból az is kiderül: a lakosság körében végzett felmérés szerint a helyiek 79 százaléka utasítja el, hogy a helységben többlakásos épületek jelenjenek meg. Ezt az igényt tükrözik a helyi építési szabályok is – ezek értelmében Nagykovácsi legnagyobb részén nem szabad egy telekre három lakásnál többet építeni, és van számos olyan telek, ahol csak kettő vagy egy engedélyezhető.

Ám a lakosok akarata, a jogszabályok szellemisége és az ingatlanbiznisz valósága, úgy látszik, olykor elválik a községben. Jelenleg is zajlik a Budai Tájvédelmi Körzet szomszédságában, a Rozmaring utca elején egy beruházás, amelyben nyolc lakás felhúzására kapott engedélyt az építtető. Ez úgy lehetséges, hogy a terület – bár ránézésre egynek látszik – papíron több külön telek. Ám úgy tűnik, az orosz beruházó nem elégedhetett meg azzal, ami az engedélyben áll – azaz nyolc darab, egylakásos lakóépülettel –, egy közismert ingatlanos oldal szerint ugyanis a 170-185 négyzetméteres házak szintjeit külön-külön, 100-110 és 70-75 négyzetméteres lakásonként értékesítik.

Így lett az engedélyben szereplő nyolc lakásból tizenhat.

 
Pók utcai társasházak
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
 

A Civilek Nagykovácsiért Egyesület problémafelvetése nyomán a polgármester a munkálatokat végző Fel-Építő Kft.-hez fordult. A cég ügyvezetője, Tóth Csaba a válaszlevelében azt írta, szerintük ezek azért nem önálló lakások, mivel az ingatlan-nyilvántartásban nem külön egységenként lesznek felvezetve, hanem épületenként egy osztatlan közös tulajdonként. Úgy fogalmazott, a házak „kétgenerációsnak is alkalmasak”, amit szerinte sokan félremagyaráznak. A hirdetések ezzel szemben egyértelműen azt mutatják, hogy kétlakásos házak épülnek a Rozmaring utcában.

Hogy egy épületben hány lakás van, az egyébként is ténykérdés, nem pedig ingatlan-nyilvántartási jogkérdés. Tóth elmélete szerint például azok a 70-80 lakásos lakótelepi házak, amelyek csak az elmúlt években mentek át a társasházzá alakuláson, előtte, amíg osztatlan közös tulajdonként szerepeltek a tulajdoni lapokon, egylakásos épületnek lettek volna tekinthetők.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A fenti információk kapcsán felmerült bennünk: nem kellett volna-e már az engedélyeztetett tervekből kiderülnie annak, hogy az épületekben valójában két-két lakás van. A nagykovácsi önkormányzat helyi építészeti-műszaki tervtanácsa mindenesetre előzőleg megvizsgálta, és engedélyezésre javasolta a Györgyiné Treiner Éva építész által készített terveket. A tervtanácsot fő szabály szerint Nagykovácsi főépítésze, Györgyi Zoltán vezeti. A szakembert telefonon kérdeztük a Rozmaring utcai lakások megkétszereződésről:

– Amikor ön a tervtanács vezetőjeként ebben az ügyben eljárt, akkor úgy látta, hogy a benyújtott tervek megfelelnek a jogszabályoknak?
– Igen. És a budakeszi járási építési hatóság ki is adta az engedélyt.
– És az, hogy a tervtanács vezetőjeként ön járt el ebben az ügyben, nem összeférhetetlen amiatt, hogy a felesége készítette a terveket?
– Nem, mert ebben az ügyben nem én voltam a tervtanács vezetője. Ilyen ügyekben kizáratom magam a tervtanácsi döntésből, és az ott lévő egyéb tagok döntenek. Ezt így is jegyzőkönyvezték. Bár ez egyébként jogszabály szerint nem lenne összeférhetetlen.

 
Építkezésre váró telek
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
 

Györgyi Zoltán egyébként azt mondta, nyolc lakásról szóló tervet véleményezett a tervtanács, a benyújtott dokumentumokból pedig nem látszott, hogy emeletenként külön lakásokról lenne szó. Szerinte az nem veszi figyelembe a jogszabályokat, aki így hirdeti a lakásokat. Az osztódással szaporodó lakások példája egyébként nem egyedülálló Nagykovácsiban. Egy Pók utcai ingatlanon a helyi építési szabályzat szerint kettő lakás lehetne csak, az itt álló új házat interneten mégis „négylakásos társasházként” hirdetik – hívta fel a figyelmünket a Civilek Nagykovácsiért Egyesület. Az építési szabályzat itt egész 500 négyzetméterenként enged egy lakást építtetni, a szóban forgó telek viszont csak 1446 négyzetméter területű. Az egyesület tájékoztatása szerint az építtető a már említett Fel-Építő Kft.

A civil szervezet egyébként arról is értesült nemrég, hogy huszonnyolc lakásos lakókomplexum építését tervezik a településen a Vértes utcában. A főépítész ezt kérdésünkre határozottan cáfolta.

Az egyesület azt szeretné, ha Nagykovácsinak – amely a településfejlesztési stratégia szerint „zsákfalu” – megmaradna a kistelepülési hangulata, és ha nem nőne jelentősen a lakosságszám; már csak azért sem, mert a településnek egyetlen közúti kijárata van – Budapest irányába –, a kétszer egysávos Nagykovácsi utca.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.05.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.