Horthy, Kádár és Ferenc József mellett emlegették Orbánt - Magyar Nemzet

Horthy, Kádár és Ferenc József mellett emlegették Orbánt

2015. július 1., szerda 21:02

Főként jobboldali szerzők írtak a Danube Institute most kiadott könyvében, mely The Second Term of Orbán Viktor – Beyond Prejudice and Enthusiasm címmel jelent meg, és ami 11 fejezetén túl John O'Sullivan előszavát és Tibor Fischer The Hungarian Tiger című írását tartalmazza. Utóbbi teljes egészében bekerült a kötetbe, miként egy kettős interjú is Lánczi Andrással és Tellér Gyulával, valamint tíz esszé a második Orbán-kormányról. A John O'Sullivan és Pócza Kálmán által szerkesztett kötetet június 30-án, kedden mutatta be Budapesten Sullivan, Hörcher Ferenc és Bod Péter Ákos, Nick Thorpe újságíró moderálása mellett. A rendezvényen több ismert közéleti szereplő is megjelent: mások mellett Stumpf István alkotmánybíró, illetve Horváth János volt fideszes képviselő, országgyűlési korelnök.

A kötet célja már a címből is láthatóan az volt, hogy a 2010-től tartó időszak kiegyensúlyozottabb mérlegét adják. Éppen azért, hogy ne egy Magyar Polip 4 szülessen, de ne is egy rajongói értékelés, jelenjenek meg a kritikai elemek is. A bemutatón O'Sullivan is kiemelte, hogy itt nem a kormány ellenségei fogalmaznak meg kritikát, a könyv bevezetőjében pedig azt írta, ez a kötet egy kísérlet arra, hogy Orbán és az orbánizmus történetének első vázlatát adja. A könyvbe a Heti Válasz (Élő Anita, Ablonczy Bálint) és a Mandiner újságírói (Stumpf András, Rajcsányi Gellért) mellett írt többek közt Hörcher Ferenc és Csizmadia Ervin, de Balázs Zoltán is jegyez egy szöveget Plebejusság a konzervativizmus helyett címmel.

Közeledés a putyini Oroszországhoz?

A bemutatón aztán előkerültek a jól ismert politikai vitatémák, melyeket a kötet szerzői is alaposan kiveséztek. Ilyen a Kelet–Nyugat kérdés is, melyről a Danube Institute igazgatója, John O’Sullivan úgy vélekedett: nincs szó újfajta orientációról, Orbánnak nem példaképe Putyin, és Magyarország is betartja az EU által megfogalmazott szankciókat. O’Sullivan szerint pusztán retorikáról lehet szó, miként a forradalom szó használatának esetében is. Erről ír a könyv előszavában is: hogy senki nem tud mutatni egy olyan esetet, amelyben az orbáni hatalomgyakorlást ne szabályozta volna az ország alkotmánya.

Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet

O’Sullivan beszélt a bemutatón arról is, hogy a kormány külföldi megítélése nincs összhangban a teljesítményével. A könyvben ezt Kertész Imre példájával magyarázta: hogy a Nobel-díjas író saját elmondása szerint nem volt hajlandó a New York Times riporterének azt mondani, hogy Magyarország diktatúra, ezért a szöveget nem is hozták le. Pedig Kertész is kritizálta a kormányt a Danube Institute igazgatójának kommentárja szerint, csupán „nem osztotta a Közép-Európában, főleg a baloldalon és az értelmiségiek körében elterjedt nézetet, hogy az Orbán-kormány autoriter lenne, egyre inkább demokráciaellenes, és bizonyos értelemben illegitim.” Ugyanakkor O'Sullivan felemlegette Margaret Thatchert is: mint mondta, az egykori brit miniszterelnök megfontoltabban fogalmazott, így jóval kevésbé is volt támadható a kijelentéseiért. Továbbá azt is elismerte, hogy nem fenntartható az, ahogyan egyszer Oroszországhoz, máskor a nyugati világhoz fordul a kormány. A bemutatón Hörcher Ferenc is elismerte: óvatosabban kellene fordulni Oroszország felé.

A keleti nyitást nem értékeli a könyvben orientációváltásnak Lánczi András sem: mint mondta,„az összes többi ország ugyanígy tesz, leszámítva a szlogeneket.” A Corvinus Egyetem tanára és a Századvég Alapítvány elnöke szerint mindez csupán azt mutatja, mennyire számít egy ország mérete a megítélésekor.

Mi az, hogy illiberális?

A tavalyi tusványosi fesztiválon Orbán által megemlített illiberális demokráciáról is úgy véli Lánczi a könyvben: annak több értelmezése is lehet, „csak mert Fareed Zakaria (neves amerikai újságíró, a CNN műsorvezetője, a szerk.) felruházta a kifejezést egy bizonyos jelentéssel vagy interpretációval, ez még nem kell senkit sem megakadályozzon abban, hogy a liberalizmus és a demokrácia közti összefüggéseket vitassa meg.” Lánczi szerint az orbáni illiberális demokrácia csupán a fukuyamai „történelem vége”-elméletnek egy eltérő verzióját jelenti. A miniszterelnök tanácsadója, Tellér Gyula pedig úgy véli, az illiberális demokrácia egyszerűen egy olyan politikai erőt jelent ebben a kontextusban, amelyik állítása szerint tudja, miben áll a közérdek.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes
Nick Thorpe, Bod Péter Ákos, Hörcher Ferenc és John O’Sullivan a könyvbemutatón
Nick Thorpe, Bod Péter Ákos, Hörcher Ferenc és John O’Sullivan a könyvbemutatón
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet

Az interjút ritkán adó Tellér márciusban megszólalt a Heti Válaszban is, akkor többek között arról beszélt: „G. Fodor Gábor felfogásával szemben úgy látom, a Fidesz vezetői az amúgy szükségszerű napi birkózás mellett hosszú távú országépítésben gondolkodnak. Számukra a polgári Magyarország nem egyszerűen politikai termék, hanem életprogram, végcél, sors.”

A bemutatón O’Sullivan is felemlegette a tusványosi beszédet, de ő is úgy látta: félreértelmezték a kormányfő szavait, aki csupán a megválasztott testületek fontosságát igyekezett hangsúlyozni a nem megválasztottakkal szemben. A Danube Institute igazgatója példaként említette a demokratikusságra az internetadót is, melyet a kormány visszavont a tiltakozások hatására.

Orbán-kultusz?

Hörcher a bemutatón kiemelte: ő egy konzervatív kritikáját adja a kormányzásnak. Előkerültek a XX. század tragédiái is: Hörcher szerint ezek máig kísértenek, Trianont, a holokausztot, a kommunizmust még nem sikerült kibeszélni. Az előző évszázad ugyanakkor akként is előkerült: Hörcher szerint Orbán beilleszthető a Ferenc József, Horthy Miklós, Kádár János sorba. A filozófus szerint egyértelmű, hogy a kormányfő a rendszerváltás utáni Magyarország legjelentősebb politikusa. Hörcher szerint viszont még konszolidálnia is kell Orbánnak a hatalmát, hogy ténylegesen történelmi szerepet vívhasson ki. A konszolidációra való várakozásokról írt a kötetben is. De „Orbán-kultuszt” is emleget írásában: „egyértelmű jelei vannak, hogy Orbán PR- és marketingcsapata, általában politikai kommunikációs főtanácsadója, Habony Árpád vezetésével, egy lépéssel tovább menne a vezető reputációjának elismertetésében: úgy tűnik, ki szeretnének alakítani egyfajta Orbán-kultuszt nem csupán a rajongói körében – ahol ez biztosan virágzik már –, hanem nemzeti és ha lehetséges, nemzetközi szinten is.” Hörcher szerint a politikai vezetők kultusza „természetesen egy elég vitatható gyakorlat”, ami olyan erős ellensúlyokat követel, mint egy „egészséges ellenzék, és erős állami szervek, amelyek védik a parlamentáris demokrácia ritka értékeit”. Viszont hozzáteszi Hörcher: azt is látni kell, hogy Thatcher, Churchill és Kennedy kultusza is elkezdődött, már akkor, mikor hatalmon voltak.

Az első Orbán-kormányban a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági főtanácsadójaként dolgozó Bod Péter Ákos a könyvbemutatón arról beszélt: ő a magyar gazdaságpolitikát nem unortodoxnak, hanem heterodoxnak nevezné, vagyis vannak benne konvencionális és nem-konvencionális elemek is. (Írásának címe pedig Nem-konvencionális intézkedések.) A korrupció, a state capture (az állam foglyul ejtése) és a túladóztatás kockázatát is megemlítette a közgazdász, de kifejtette azt is, hogy túl sok az improvizáció a kormányzás során. A 27 százalékos áfát is kritizálta Bod, hozzátéve továbbá, hogy az államosítások és egyes különadók pedig marxista jegyeket mutatnak. Persze a könyvben nem kímélte az előző kormányokat sem, kifejtve: 2002 és 2010 között hullámvasútra hasonlított a fiskális politika, felelőtlen módon a hiány gyakran meghaladta a GDP 10 százalékát, ahol viszont egy ugyanúgy felelőtlen, az EU által szorgalmazott megszorító csomagot fogadtak el.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.