Pár éven belül 370 ezer ember hagyhatja el Magyarországot

2017. május 20., szombat 06:00, frissítve: szombat 14:06

Miközben évek óta komoly gondot okoz a magyar gazdaságnak az elvándorlás, a külföldi munkavállalás családokat szakít szét, egy most publikált nagyszabású kutatás szerint a folyamat nem ért véget. A fiatalok és a középkorúak jelentős hányada elvágyódik Magyarországról, sokan már szervezik is külföldre költözésüket. Ha terveiket valóra váltják, pár éven belül további 370 ezer ember hagyhatja el az országot. Összevetésképpen: ennyien laknak a Budapest utáni két legnagyobb városban, Debrecenben és Szegeden.

Még ennél is ijesztőbb azoknak a száma, akik álmodoznak a költözésről: a 18–40-es korosztályból 680 ezren, minden harmadik ember gondolkodott már azon, hogy más országban folytassa az életét – derül ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézet (NKI) tudományos főmunkatársa által most publikált elemzésből. Gödri Irén a közel 1500 fős reprezentatív felmérés adatait értékelte, azt vizsgálva, kik és miért akarnak ideiglenesen vagy végleg elvándorolni Magyarországról. Lényeges tehát, hogy nem a külföldön élők motivációit vizsgálta, hanem azokét, akik még itthon vannak, de elégedetlenek, ezért menni szeretnének.

Pedig már most is sokan élnek külföldön: a Magyar Nemzet által a brit és a német statisztikai hivataltól kikért adatok szerint csak ebben a két országban 170 ezer magyart tartottak nyilván három évvel ezelőtt, a szám pedig azóta is csak nő. Az eddigi legalaposabb – igencsak óvatos – becslést készítő NKI négy évvel ezelőtt 335 ezerre tette a külföldre költözött magyarok számát, ami akkor a 18–49-es korosztály 7,4 százalékát tette ki. Abban az évben még ennél is ijesztőbb adatot dobott be a köztudatba az akkori nemzetgazdasági miniszter: Matolcsy György félmillióra becsülte a külföldre költözöttek számát. Márpedig a szaktárcának vannak a legmegbízhatóbb információi: tisztában van a hazautalt jövedelmek nagyságával, ami 2015-ben ezermilliárd forint fölé emelkedett. A legfrissebb közlés, az Eurostat úgynevezett tükörstatisztikája szerint 2016 januárjában 410 ezren éltek külföldön, ám ebben nincs is benne néhány állam, például Franciaország és Spanyolország.

Mi sem mutatja jobban, milyen erős trendről van szó, mint az, hogy Gödri kutatása szerint a 18–40-es generáció mindössze egyötöde mondta azt, hogy eszébe sem jutna külföldre menni.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Még azok harmada sem zárta ki a lehetőséget, akik eddig egyébként még nem játszottak el az elvándorlás gondolatával. A migráción gondolkodó magyarok 35 százalékának komolyak a szándékai, 19 százalékuk pedig azt mondta, hogy már meg is hozta a döntést.

Ráadásul a terveit komolyan vevő 370 ezres csoport 48 százaléka mindenképpen menni akar, 52 százalékuk pedig már jelentkezett is valamilyen állásra. 86 százalékuk tájékozódott a külföldön tartózkodás, 87 százalékuk a külföldi munkavállalás feltételeiről. 54 százalékuk pedig egy éven belül már költözni is akar, nem húzná tovább céljainak megvalósítását. Sokan annyira elszántak, hogy pénzt is ölnek a „projektbe”: képzik magukat, nyelveket tanulnak. A tanulmány megjegyzi: a 18–40 évesek körében 11 százalékra tehető azok aránya, akik nagy valószínűséggel meg fogják valósítani migrációs terveiket.

Természetesen nem arról van szó, hogy a külföldi életet tervezgetők végleg el akarják hagyni szülőhazájukat: 27 százalékuk pár hétre, esetleg hónapokra, 28 százalékuk 3–5 évre települne ki. Viszont a megkérdezettek hat százaléka azt mondta, ha elmegy, nem fog többé visszaköltözni Magyarországra.

A már most is munkaerőhiánnyal küzdő magyar gazdaságra újabb csapást hozhat, hogy a magas piaci értékű, egyetemet végzett magyarok 33 százaléka, a szakmunkások 34, az idegen nyelven magas szinten beszélők 55 százaléka fontolgatja – ha átmeneti időre is –, hogy külföldre költözik. Ez azért is komoly probléma, mert az országban működő multik, illetve a hazai kis- és középvállalkozók évek óta panaszkodnak arra, hogy nem találnak képzett és tapasztalt munkaerőt, ezért kénytelenek visszafogni a fejlesztést. Ha valaki például lakásfelújítást tervez, sokszor hónapokat vár arra, hogy a munkával megbízott gázszerelő, festő ráérjen.

 

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) tavaly kidolgozott egy javaslatot, amely a lengyel példát alapul véve felvetette 250 ezer külföldi vendégmunkás Magyarországra telepítését. Az MGYOSZ szerint az egyik legfőbb baj, hogy a munkavállalási célú elvándorlás gyorsul, a képzett fiatalok külföldre mennek. Kisebb botrányt okozott, hogy a bevándorlást ellenző, a migránsok ellen kampányoló kormány egyik tagja, Varga Mihály bejelentette: neki tetszik a gyáriparosok ötlete, a „kulturálisan beilleszthető” vendégmunkások behozatala az EU-n kívüli országokból. Aki esetleg arra számít, hogy hazai segédmunkásokkal, átképzésekkel pótolható a hiányzó munkaerő, annak figyelembe kell vennie azt is, hogy az NKI tanulmánya szerint körükben az egyik legmagasabb a külföldi életet tervezők aránya: 32,6 százalék. A munkanélküliek körében pedig 42 százalék ez az arány.

A legijesztőbb adat a fiatalabbakra vonatkozik: a 18–24 évesek közel fele mondta azt, hogy nyakába venné a világot, a még tanulók 53 százaléka pedig azt fontolgatja, hogy az iskola befejezése után külföldre megy. Ez annyiban nem különös, hogy a fiataloknak még nincsenek kötöttségeik, nem élnek párkapcsolatban, nincs gyerekük. Ám a fiatalok elvándorlása azért is aggasztó lehet, mert ők várhatóan külföldön vállalnak gyermeket, a családalapítás pedig fékezi a mobilitást, tehát nem biztos, hogy később hazatérnek. Az LMP által márciusban kikért adatok szerint 2010 óta 78 ezer gyerek született külföldre vándorolt, illetve állampolgárságot kapott szülőtől (összehasonlításképpen: tavaly 91 ezer baba jött világra idehaza). Ráadásul a határokon kívül megtelepedett nők szívesen vállalnak akár két gyereket is: egy 2011-es brit felmérés szerint az Angliában és Walesben élő magyarok termékenységi arányszáma jóval magasabb (1,63) volt, mint az itthoni (1,3).

A most publikált tanulmány szerint a migráció motorja az elégedetlenség. A megkérdezettek jelentős része arra panaszkodott, hogy munkájával, illetve szakmai előremenetelével elégedetlen. A migrációt tervezők 43 százaléka mondta azt, hogy azért menne külföldre, mert nem úgy alakult az élete az elmúlt években, ahogy korábban elképzelte. „A negatív változást észlelők nyilvánvalóan elégedetlenek a mindennapi életüket meghatározó társadalmi, gazdasági körülményekkel, és ez migrációs terveikben is tükröződik. Azok körében, akik úgy vélték, hogy Magyarország helyzete az elmúlt három évben sokkal rosszabb lett, 41 százalék a migrációs potenciál” – jegyzi meg a tanulmány.

A kormány egyébként előszeretettel hivatkozik arra, hogy segít a hazaköltözésben. Csakhogy ezek a programok rendszerint kudarcba fulladnak. Az NGM és az Országos Foglalkoztatási Kft. Gyere haza, fiatal! nevű projektje alig 150 embert tudott hazacsábítani egy év alatt. A 444.hu pedig a múlt héten számolt be arról, hogy a Vállalkozz itthon, fiatal! programban részt vevők hoppon maradtak, miután hónapokig késett a kormány által beígért támogatás.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.05.20.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.