Pár hét alatt kellett volna felújítani az Egri várat, valaki jól járt vele - Magyar Nemzet

Pár hét alatt kellett volna felújítani az Egri várat, valaki jól járt vele

2018. február 9., péntek 06:35, frissítve: péntek 10:02

Hiába a papíron látszólag szabályos ügymenet, trükköktől hemzseg, egy-egy helyen pedig a szabálytalanság gyanúja vetül az egri vár uniós támogatásból megvalósult 2015-ös felújításának dokumentációjára – derült ki a Magyar Nemzet birtokába került iratokból. A szemet szúró furcsaságokra a felújítás második ütemének irataiban bukkantunk; akadnak annyira védhetetlen lépések, hogy az önkormányzat meg sem próbálja őket magyarázni.

A 2,3 milliárd forint összértékű beruházásra – amire a város 1,8 milliárd forint uniós támogatást nyert – 2015-ben írták ki a közbeszerzést, két helyi cég tett ajánlatot partnereivel. Noha az egyik pályázó 241 millió forintért vállalta volna a 300 millió forint értékűre becsült kivitelezést, az önkormányzat nem vele, hanem a 400 milliós ajánlattal pályázó, városi nagyberuházásokon feltűnően sikeres Imola cégcsoporttal és partnerével szerződött. Annak, hogy nem az olcsóbb ajánlatot tevő cég lett végül a kivitelező, hivatalosan az az oka, hogy nem teljesítették a hiánypótlást – magyarázta érdeklődésünkre a város önkormányzata.

A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Miközben ugyanis az önkormányzatot szorította az idő az év végi uniós elszámolás miatt, a vár felújításának második üteme egyre késett.

Ráadásul a közbeszerzést úgy írták ki, hogy 2015. október 31-éig be kell fejezni a beruházást. Egészen szeptemberig – a kiírás határidejének meghosszabbítása miatt – ugyanakkor azt sem lehetett tudni, hogy ki végezheti el a munkát. Már azon a nyáron ismert volt tehát: lehetetlen tartani a száznaposra becsült munka határidőit (a szeptember végi nyolcvanszázalékos készültséget, illetve az október végi befejezést). Ennek ellenére az önkormányzat addig alkudozott és olyan magas kötbérigényt támasztott, ami vállalhatatlanná tette a szerződést az olcsóbb ajánlatot tevő cégek számára.

Nem meglepő módon az időhúzás és a konkurencia visszalépése hozhatta helyzetbe a jóval drágább ajánlattal pályázó Imolát, amellyel az önkormányzat a teljesíthetetlen előírások dacára – negyven nappal az átadási határidő előtt – szerződést kötött. Fontos rögzíteni, hogy az általunk megkérdezett szakemberek egyöntetűen állítják: csak a kiviteli tervek készítése egy ilyen volumenű projekt esetében harminc, de inkább hatvan napot vesz igénybe, ráadásul míg a kivitelező a munkaterületet át nem vette, a tervező be sem léphet oda. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint már ez is elég ok lehet arra, hogy felvetődjön a szerződés érvénytelenségének kérdése.

A jelek viszont arra mutatnak, a cél sokkal inkább az volt, hogy valamilyen módon kitolhassák a kivitelezési határidőt. Erre egy váratlanul előkerülő régészeti lelet is alkalmas. Ennek megfelelően a szerződéskötés utáni napon a kiviteli terveket készítő mérnök szemléje során egy rejtélyes, omladékkal teli üreget talált. Erről a kivitelező másnap értesítette az önkormányzatot. Ez a nap azonban legalább 60 órából állhatott a hevesi megyeszékhelyen, annyi hivatalt és szakembert járt meg a leletről szóló dokumentum. Az önkormányzat ugyanis nemcsak hogy feldolgozta az iratot, de még aznap intézkedett, tájékoztatta a leletről a járási hivatal örökségvédelmi osztályát. Az örökségvédelem még aznap régészt küldött a várba szemlére, de még a szemle dokumentálására is jutott idő, amelyben megállapították, hogy további feltárás szükséges. Figyelemre méltó, hogy az önkormányzat erre vonatkozó kérdésünkre meg sem próbálkozott a magyarázkodással: egyszerűen köszönetet mondtak a járási hivatalnak az eljárás példátlanul gyors lefolytatásáért.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

De nemcsak ez a rendkívül gyors ügymenet érdemel figyelmet, hanem az is, hogy – mint az várható volt – a szeptember végi részhatáridőre érdemi munkát nem tudtak végezni a munkaterületen. Még a régész által előírt feltárás is november első heteiben történt, holott akkorra már mindennel kész kellett volna lenni. A szerződést végül módosították – 2016. március 19. lett az új határidő –, ám ez is a előírások kreatív értelmezésével sikerült: csak decemberben írták alá a megállapodás módosítását, bő egy hónappal később, hogy ezt a szabályoknak megfelelően – az eredeti szerződés átadási határidejéig – megtehették volna. Az önkormányzat viszont állítja: a kivitelezővel kötött szerződés miatt egyetlen elmarasztaló megállapítást sem tettek az ellenőrök.

Ez a páratlan bravúr egyébként úgy sikerülhetett, hogy – mint hasonló esetekben – a beruházást szaknyelven szólva szakaszolhatták. Vagyis azokat a munkákat, amelyekre az uniós pályázatból futotta, elvégezhették az év végéig. A maradék, amit önerőből fedeztek, pedig átcsúszhatott 2016-ra. A beruházás előzetesen becsült ára és a drágább pályázó által vállalt ár közötti különbözetre – körülbelül százmillió forintról van szó – is kellett fedezet. Ezt önkormányzati forrásból állta a város. Így a két ütem során összesen 2,3 milliárd forintba kerülő beruházáshoz – a kormány önerőalapjából elnyert 223 milliós támogatás mellé – 240 millió forint önerőt kellett Egernek hozzátennie. Hogy a különbözetet honnan teremtették elő, arról a költségvetés egyik tétele árulkodik. E szerint hitelből fedezték a kiadásokat. Erre vonatkozó kérdésünkre az önkormányzat azt írta, hogy ők csak 78 millió forint hitelt vettek fel. Ez pedig nem is a kivitelezéshez kellett, hanem kulturális célú, kiegészítő beruházásokhoz volt rá szükség.

Az adófizetőkkel szemben a városi nagyberuházásokon feltűnően sikeres Imola Konstrukt és a cég ügyvezetője, Tóth Imre bizonyosan jól járt. A cégadatok szerint a 2012-ben és 2013-ban még veszteséges társaság a következő években már százmillió forintot meghaladó adózott nyereséggel zárt. Mellesleg kedden Kósa Lajos megyei jogú városok fejlődéséért felelős miniszter és Habis László polgármester társaságában tűnt fel a felújítás alatt álló egri Bárány uszodában. Azt a munkát is az Imola végzi.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.09.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.