Pénzszórás az omladozó lőterek árnyékában

Molnár Richárd

Molnár Richárd

2017. augusztus 19., szombat 10:09, frissítve: szombat 14:04

A jelek szerint egyetlen új lőtér építését sem kezdték meg az országos lőtérfejlesztési program több mint egy évvel ezelőtti bejelentése óta. Erre ugyan 27 milliárd forintot szánnak három év alatt, de a meglévő, többségükben leromlott állapotú sportlőterek fejlesztésére, működtetésére 2016 óta az összeg tíz százalékát sem fordította a kormány. A Demeter Márta független országgyűlési képviselő írásbeli kérdéseire adott válaszokból kiderült, hogy a lőtérfejlesztésért felelős Honvédelmi Minisztérium (HM) 2016-ban mindössze egy sportlőtér üzemeltetéssel is foglalkozó egyesületnek, a szentendrei Honvéd Kossuth Lövészklubnak adott 1,1 millió forintos támogatást. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma idén először adott sportlétesítmény-fejlesztési támogatást a Magyar Sportlövők Szövetségének (MSSZ), 220,5 millió forintot.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly májusban jelentette be, hogy mind a 174 járásba lőteret, vívótermet és lovasközpontot akar építtetni. Ezt azzal indokolta, hogy bár a magyar sportos nemzet, sokan túlsúlyosak és betegesek. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ezután tette közzé, hogy 197 lőteret hoznának létre 27 milliárd forintért, idén júliusban a kormányinfón pedig azt mondta: első lépésben negyven fővárosi és vidéki lőteret építenek. Idén januárban Szelényi Zsuzsanna független parlamenti képviselő kérdésére Simicskó István honvédelmi miniszter azt írta: „Honvédelmi rendszerünk fenntartásához kiemelten fontos az állampolgárok honvédelmi szempontú aktivitása, az egyének egészséges hazafias érzületének és honvédelmi felkészültségének erősítése.” Ő az általános fizikai felkészültségen túl a honvédséghez köthető sportok, benne a lőkészség fejlesztését tartja kiemeltnek.

Vagyis még most sem teljesen világos, hogy az új lőtereket az önkéntes területvédelmi tartalékos honvédek (akik civil munkát végeznek, de katonai kiképzést kapnak), esetleg polgári lövészklubok számára építenék, vagy a tömegsport, esetleg a közoktatás számára. Utóbbi elképzelést Simicskó cáfolta: az iskolákban nem alakítanak ki lőtereket. Ha viszont az a cél, hogy az egyszerű állampolgárok akár hobbiszinten is megismerkedhessenek a lövészettel (és később sportolóként vagy tartalékosként kamatoztathassák tudásukat), akkor arra a már meglévő sportlőterek is alkalmasak lennének.

Csakhogy Sinka László, az MSSZ főtitkára lapunknak azt válaszolta: a meglévő 98, sporttevékenységre használt hazai sportlőtér – néhány kivételtől eltekintve – infrastrukturálisan rendkívül rossz állapotban van, amelyek méltatlanok a modern kor követelményeihez vagy a sportlövészet nemzetközi eredményességéhez. 2010 előtt hat, azóta öt lőteret zártak be, helyükön parkoló, uszoda vagy lakópark épült. Sinka úgy tudja, lövész-versenyengedéllyel mintegy 4500 fő rendelkezik, a sportlövészettel hobbiszinten foglalkozók száma további 9-10 ezer főre tehető. A lőterek többsége önkormányzatok, vadásztársaságok, erdőgazdaságok tulajdonában vagy magántulajdonban van.

Adódik tehát a kérdés: a kormány miért nem a meglévő lőtereket hozza rendbe ahelyett, hogy 27 milliárdért újakat épít? Az eredetileg a megpályázott 2024-es budapesti olimpiára készülő, de a megrendezéstől függetlenül is bővíteni, korszerűsíteni kívánt Fehér úti Nemzeti Lőteret például az MSSZ főtitkára szerint hamarosan átadják. Erre kiemelt kormányzati beruházás keretében a fejlesztési minisztérium 700 millió forintot biztosított. A kivitelező személyében régi ismerősre bukkanhatunk: az üzletet az a Pharos 95 Kft. nyerte el, amelynek felcsúti telephelye is van; ennek címe azonos Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cége, a Mészáros és Mészáros Kft. telephelyének címével. A Pharos főleg futballstadion-építésben utazik, a cég építette például a Puskás Akadémia műfüves pályáját, ezenkívül Zalaegerszegen, Mezőkövesden és másutt is nyert megbízásokat.

Demeter Márta lapunknak azt mondta, a HM lőtérprojektjéről a mai napig nem tudni érdemi információt (a Magyar Nemzet három hete kérdezte meg a Miniszterelnökséget és a HM-et, mikor kerülhet sor az első új lőtér átadására, és hogy eddig mennyi pénzt fordítottak a programra, de választ nem kaptunk). A képviselő szerint inkább a meglévő 98 lőtér fejlesztésére kellene költeni, amelyek a megszűnés határán vannak a pénzhiány miatt. – Ha a HM-nek olyan fontos lenne a sportlövészet, nem csupán egyetlen lőteret támogatna egymillió forinttal, miközben a Magyar Futball-akadémiának évente több mint 50 millió forintot ad – tette hozzá a politikus.

Egy nap szünet

Megelőzné a lakosság várható tiltakozását a súlyos zajterheléssel járó új lőterek építése előtt a kormány. Módosítaná a Belügyminisztérium a lőterek szabályozásáról is szóló 2004-es rendeletet. Az indoklás szerint a szabályozások eddig nem voltak képesek garantálni az egészséges környezethez való alkotmányos alapjog érvényesülését, és sok volt a lakossági panasz. A lőtér-üzemeltetési engedélyhez ezután szükség lesz a környezetvédelmi hatóság zajkibocsátási határértéket tartalmazó határozatára. Este 10 és reggel 6 óra között lövészet nem lesz tartható, és hetente legalább egy lövészetmentes naptári napot kell biztosítani.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.19.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Richárd

Titkos kommunikációs stratégia oldalanként 450 ezerért Cegléden

A város fideszes önkormányzata hivatalosan üzleti érdekből rejtegeti méregdrága tervét.

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

„Jelentsen fel, úgysem fog történni semmi”

A Központi Nyomozó Főügyészség előtt a fideszes „jelölt” karácsonyi csomagjának ügye.

Majláth Ronald

Szélesedő szakadék, és egy elveszett nemzedék

Egyre nehezebb tapasztalatlan fiatalként boldogulni a globalizált világban.

Pallagi Marianna

Aggódnak a magyarok, amiért ukrán katonákat telepítenének Kárpátaljára

A helyi magyarok úgy vélik, hogy a nacionalisták után a frontot megjárt harcosok is célba vennék őket.