Plakátügyben a hatalom lezárta a peres utat

Szabó Zsolt

Szabó Zsolt

2017. október 16., hétfő 08:15, frissítve: hétfő 14:46

Plakátügyben ellehetetlenítette a hatalom, hogy jogszerűen, bírósági úton védjék meg álláspontjukat a reklámcégek a kormányhivatalok teljes mértékben jogsértő eljárásával szemben – jelentette ki a Magyar Nemzet kérdésére Magyar György ügyvéd, a Mahir Cityposter Kft. jogi képviselője. Elmondta: – Nem kerültünk még abba a fázisba, hogy bírósághoz fordulhassunk. Megfordították ugyanis az eljárás rendjét: előbb van végrehajtás, és csak utána közigazgatási eljárás. Mi pedig csak annak sérelmezett határozatával szemben fordulhatnánk bírósághoz. A hivatalok azzal kezdik, hogy a nekik nem tetsző plakátokat lefotózzák, majd letépdelik, de nem küldenek ki semmilyen formalizált határozatot. Ha kapnánk, azonnal megtámadnánk és megfellebbeznénk, s ha a fellebbezést is elutasítanák, akkor mehetnénk bírósághoz. A közigazgatásra is kötelező általános eljárási szabályok szerint a hatóságoknak előbb kellene felszólítaniuk az általuk jogsértőnek vélt tevékenység beszüntetésére, és csak utána léphetnének fel erővel.

Magyar György kiemelte: jogsértő a plakáttörvény és az ahhoz kapcsolódó kormányrendelet, így természetesen a jogalkalmazás is. – Ez az egész olyan, mintha valakit „véletlenül” lelőnének, majd megkérdeznék, hogy miért ment arra, vagy valaki a házépítést a kémény felhúzásával kezdené, és utána ásna alapot – mondta az ügyvéd. Úgy látja: az eljárásrendet nemcsak megcsúfolják, hanem tudatos jogsértéssel a választási kampány végéig el akarják húzni a folyamatot. – Ezzel szemben tehetetlenek vagyunk, mert a hatalom a jogsértést jogszabályalkotásba „burkolta”. Magyarországon ma már maga a jogalkotás vált jogellenessé. Oda a jogállam! Ami történt, az mind a magyar jogalkotás és jogalkalmazás, mind az európai jogrend megsértése azzal, hogy egy közigazgatási aktust nem engednek törvényes bíróság elé. Természetesen jogorvoslatra még így is maradt lehetőség. Nyitva áll az út, hogy az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljunk – fejtette ki Magyar György.

A plakátháború idén szeptember végén durvult el végképp Magyarországon, amikor Zalaegerszegen, majd Egerben is a kormányhivatal kezdte el lekaparni és átragasztani a Jobbik saját – tehát a párt tulajdonában álló – plakáthelyein lévő üzeneteit. Előtte az ellenzéki párt 1100 óriásplakáthelyet megvásárolt több reklámcégtől.

Az Országgyűlésben a nyáron kizárólag a kormánypártok által – kétharmados helyett végül feles többséggel – megszavazott szabályozás lényege, hogy a plakáthelyek tulajdonosai csak listaáron adhatják bérbe felületüket, erről pedig az illetékes kormányhivatalt értesíteni kell. Ha a szerződést nem küldik el, a kormányhivatal egyszerűen leszedheti a hirdetéseket. Ezután augusztus 7-én Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter már másnapi hatállyal utasításba adta a fővárosi és megyei kormányhivatalok dolgozóinak, hogy ellenőrizzék és listázzák a területükön található reklámhordozó felületeket.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A kormányzati rohamot az indokolhatta, hogy a Mahir felületein magánszemélyek által megrendelt politikai üzenetek jelentek meg. Végül Simicska Lajos, lapunk tulajdonosa az általa súlyosan alkotmánysértőnek tartott helyzetben szeptember 27-én közleményben jelezte: amíg ezek a körülmények fennállnak, közterületi cégeinek vezetőit arra kérte, hogy politikai és közéleti tárgyú hirdetés közzétételére vonatkozó megrendelést ne vegyenek fel, illetve ne teljesítsenek.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.16.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.