Pont a hazai hospice tűnik el a Magyar Hospice Alapítvány árnyékában

Szabó Emese

Szabó Emese

2017. november 6., hétfő 19:59, frissítve: csütörtök 22:12

A Magyar Hospice Alapítvány ügye egy dologra mindenképp felhívta a figyelmet: arra, hogy Magyarországon létezik hospice, és azzal törődni kell. Viszont azt, ahogy a 10 ágyat üzemeltető alapítvány finanszírozási problémáját kommunikálta, igen furcsán szemlélik azok a szakemberek, akik kevesebb pénzből oldják meg a betegellátást. A támogatás pedig most sem hozzájuk érkezik.

Múlt szerda óta arról szólnak a hírek, hogy heteken belül bezárhatják az ország egyetlen felnőtt-hospice-házát. A 10 ágyat működtető Magyar Hospice Alapítvány óbudai létesítményéről van szó, amelynek munkatársai száz embert saját otthonában is ápolnak. Viszont ők csak csepp a tengerben: mint az a hazai ellátókat összefogó Magyar Hospice-Palliatív Egyesület felméréséből kiderül, itthon tavaly összesen 243 ágy állt rendelkezésre.

– Idén bővült is az ellátás: 60 új ágyat tudtak erre a célra biztosítani. A debreceni Kenézy Gyula Kórház indult 20 ággyal, a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház mosdósi telephelyén pedig 20 új ágy szolgálja a gyógyíthatatlan betegeket. A Semmelweis Egyetem és szarvasi hospice is 10-10 ággyal bővült.

– Örömteli olvasni és véleményezni a hazai hospice ellátóhelyek megalakulásához készített szakmai javaslatokat – mondja Benyó Gábor, a felmérést is készítő egyesület alelnöke, a Hospice és Palliatív Ellátás Szakmai Kollégiumi Tagozat elnöke, aki gyermekgyógyászként, onkológusként és palliatív orvosként a gyermekhospice-szal foglalkozó Tábitha Ház orvosigazgatója. – Ehhez a 300 ágyhoz képest beszélünk a Hospice Alapítvány 10 ágyáról. Nem szabad azt sem gondolnunk, hogy az intézménytől független hospice-ház feltétlenül magasabb szintű szolgáltatást nyújt, sőt, sok esetben a kórházak mellett működő intézmények feladatai a megterhelőbbek. Az, hogy ezek a szervezetek nem rendelkeznek önálló ingatlannal, nem jelenti azt, hogy rosszabbak – teszi hozzá.

A Magyar Hospice Alapítvány problémája azért érdekes, mert a szervezet az állam által biztosított forrást idén is megkapta – ez fajlagosan minden szolgáltatónál azonos összeg –, tehát nem arról van szó, hogy elvettek tőlük valamit, hanem arról, hogy magánadományokból és 1 százalékokból nem jött össze a működési költségük másik fele – mutat rá Benyó Gábor. A hospice-ok ugyanis alapvetően két irányból kapnak támogatást: egyrészt a költségvetésből, ami általában a működési költség 50-70 százalékára elég, másrészt adományokból.

Az, hogy a Magyar Hospice Alapítványnál kisebb összeg jött össze az 1 százalékos felajánlásokból, általános jelenség. Minden alapítványnak csökkent a bevétele, elsősorban azért, mert sokan az adóhivataltól kérték az adóbevallás rendezését, az 1 százalékokról pedig nem rendelkeztek. Nem nagyon tudnak olyan alapítványról, amelynek emiatt ne esett volna a bevétele akár 10-20 százalékkal is. Viszont a forráshiány ez esetben még így is nehezen érthető másokhoz képest, hiszen idén januárban a Quimby is adott jótékonysági koncert a Magyar Hospice Alapítvány javára a Müpában, és számos más jótékonysági rendezvényük is volt. Ezeken sok pénzt begyűjtöttek, számos vélemény szerint a hazai hospice szervezetek közül a legtöbb segítséget ők kapják. A helyzet emiatt is furcsa.

Nemcsak 300 hazai hospice-ágynak töredéke a Magyar Hospice Alapítvány 10 ágya, hanem az otthoni betegápolásnak is: tavaly 6500 érintettet láttak el otthonában a szolgáltatók, míg a Magyar Hospice Alapítvány munkatársai körülbelül száz embert ápolnak ily módon. Budapesten pedig legalább 10 másik, otthoni ápolást biztosító szolgáltató is van. Azzal tehát nem szerencsés riogatni az embereket, hogy a hazai hospice-ellátás van az összeomlás szélén.

A finanszírozási problémák sajátos kommunikálása miatt előállt egy olyan furcsa helyzet is, hogy a 90 hazai szolgáltató közül most egy szerzi meg a civilek támogatását – a szervezethez az elmúlt napokban rengeteg adomány érkezett –, illetve tesz szert plusz állami támogatásra. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ugyanis utasítást adott az egészségügyért felelős államtitkárnak, hogy biztosítsa a Magyar Hospice Alapítvány működéséhez szükséges forrást.

Miközben a gond az, hogy az egész hospice nincs megfelelően államilag finanszírozva, nem pedig az, hogy az alapítvány van hátrányosan megkülönböztetve. Van például olyan 20 ágyas vidéki hospice, amely évi 37 millió forintból gazdálkodik. Ez azt jelenti, hogy kétszer annyi beteget látnak el lényegesen kevesebb pénzből. Ez természetesen nem jelenti, jelentheti azt, hogy ezek az intézmények rosszabbul végzik feladatukat, illetve kísérik az életük végén a betegeiket. Ez is arra utal, hogy a pénz nem a betegellátás miatt kevés, hanem ahhoz nem elég, hogy pluszszolgáltatásokat is lehessen nyújtani, gyászcsoportokat lehessen indítani, továbbképzéseket lehessen tartani. Viszont ehhez valamennyi hazai szolgáltató szívesen látna plusztámogatást. Kellene még forrás bővítésekre is, ugyanis az Egészségügyi Világszervezet szerint 1 millió lakosra minimum 50 palliatív ággyal kellene számolni. Ez 10 millió lakosnál 500 ágyat jelentene, aminek itthon tavaly valamivel kevesebb mint a fele, idén már több mint a fele állt rendelkezésre.

Hospice számokban

A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület tavalyi felmérése szerint itthon összesen 90 betegellátó intézmény és otthoni szolgálat végez hospice tevékenységet. Működik 17 intézményi bennfekvő részleg, 65 otthoni ellátást biztosító csoport (ezek több megyében, összesen 87 telephelyen vannak jelen), 4 hospice mobil team (ők kórházi támogató csoportként tevékenykednek), illetve van 4 palliatív járóbeteg-ellátás. A hospice-okban összesen 1255 fő dolgozik fő- vagy mellékállásban: 98 orvos, 551 ápoló, 111 gyógytornász, 71 pszichológus és mentálhigiénikus, 208 önkéntes, 35 szociális munkás, 107 koordinátor és adminisztrátor, 48 dietetikus és 26 lelkész. Telefonos segítségnyújtás 24 szervezetnél folyik, gyásztanácsadással 11 ellátó foglalkozik, pszichoonkológiai ambulanciát 8, fájdalomambulanciát 3 szervezet működtet. Nappali szanatórium sehol sem működik.

 

A szerkesztő ajánlja

Szabó Zsolt

Tarlós István úgy látja, nem feltétlenül kell a mobil gát a Rómaira

Budapest főpolgármestere szerint rendben van a 3-as metró felújítása, és kitart a Fidesz támogatása mellett. Interjú.

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

Hazánk riasztó mértékű kettéosztottságáról mesél országszerte a tűzifa

A politikusok tulajdonképpen azzal büszkélkednek, hogy a hozzájuk tartozó falvakban mennyi szegény ember él.

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.