Rengetegen tervezik, hogy elhagyják Magyarországot

MN

2017. június 18., vasárnap 15:56, frissítve: vasárnap 16:25

Nagyságrendileg 1,2 millió fő tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát – derül ki a Publicus Intézet legfrissebb felméréséből, melyet a Vasárnapi Hírek megbízásából készített. 

A megkérdezetteknek átlagosan majdnem hat (5,4 fő) közeli családtagja vagy ismerőse vándorolt külföldre az elmúlt pár évben, és lényegében ugyanennyien (5,6 fő) vállalnak tartósan munkát külföldön. A válaszadók majd háromnegyede érintett (71 százalék) és vándorolt ki, vagy vállal tartósan munkát közeli családtagja vagy ismerőse. A Fidesz-szavazók egyébként alacsonyabb érintettségről számolnak be (60 százalék), míg a Jobbik és MSZP szavazók, valamint a bizonytalanok magasabbról (83, 78 és 73 százalék).

A 30 év alatti korosztályban a megkérdezettek 85 százaléka, míg a legidősebb, 60 év felettiben több mint a felük (56 százalék) érintett. Iskolázottság szerint a legalacsonyabb érintettségről a 8 általánost végzettek számolnak be (61 százalék), míg a szakmával, érettségivel vagy diplomával rendelkezők között jóval magasabb az érintettek aránya, és kisebb is köztük a különbség (73, 75 és 78 százalék).

A felmérésből mindemellett kiderült, hogy a megkérdezettek 15 százaléka tervez a jövőben külföldön munkát vállalni. A fiatalok körében különösen magas ez az arány, tízből csaknem minden negyedik válaszadó tervezi, hogy külföldön próbál szerencsét. A középkorúak körében ez az arány 13-15 százalék, míg a 60 év felettiek körében elenyésző (2 százalék).

A külföldön munkát vállalni szándékozók leginkább

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes
  • az alacsony fizetéseket (55 százalék);
  • a bizonytalan jövőt (28 százalék);
  • és a hazai politika, közélet viszonyait (27 százalék) említették okként.

A megnövekedett kivándorlásért a válaszadók többsége szerint 

  • az alacsony fizetések (43 százalék);
  • a Fidesz-kormány és Orbán Viktor (26 százalék);
  • valamint a rossz gazdasági helyzet (12 százalék) felelős. 

A főbb okok sorrendje az összes párt szavazóinál hasonló. Azt, hogy nem lehet megélni a fizetésből, leginkább az MSZP-szavazók gondolják (51 százalék), de a Fidesz-szavazók is nagy arányban említik (46 százalék). A Fidesz és Orbán Viktor felelősségét leginkább az MSZP- és a Jobbik-szavazók, valamint a bizonytalanok is nagy számban említik (42, 38 és 28 százalék), míg a Fidesz szavazói körében 13 százalékos az említési arány.

Összességében valamilyen gazdasági vagy megélhetési problémát tízből hat megkérdezett említ (58 százalék), és politikai okot a válaszadók egyharmada (33 százalék). 

Munkaerőhiányt tízből hat megkérdezett tapasztal (58 százalék). A válaszadók szerint a munkaerőhiány elsődleges oka elsősorban:

  • az alacsony fizetések (62 százalék);
  • a képzett emberek már külföldön dolgoznak (55 százalék).

Ezen okok sorrendje és említési aránya hasonló a pártot választani tudók, azaz a Fidesz-, az MSZP- és a Jobbik-szavazók körében.

A bizonytalanok viszont másként gondolják: körükben az első említés az összességében harmadik helyen lévő gondolat, miszerint vannak, akik lusták, és nem akarnak dolgozni (66 százalék), majd az, hogy nem képeznek elég embert bizonyos szakmákból (55 százalék), és harmadik helyen említik, hogy sokan inkább a közmunkát választják, mert biztosabb és/vagy jobban megéri (30 százalék). Majd negyedik és ötödik helyen említik az alacsony fizetéseket (29 százalék), illetve azt, hogy a képzettek már kivándoroltak (17 százalék).

A reprezentatív közvélemény-kutatás június 9 és 13 között, 1008 fő megkérdezésével készült.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.