„Schiffer shortolta a választásokat” – belháború dúl az LMP-ben - Magyar Nemzet

„Schiffer shortolta a választásokat” – belháború dúl az LMP-ben

2018. április 10., kedd 09:41, frissítve: kedd 13:19

A magyar politika, különösen az ellenzéki térfél szokásainak ismeretében kisebb csodának számít, hogy az LMP-ben a választásokig meg tudták akadályozni, hogy széles körben híre menjen egy komoly belharcnak, ami a teljes önállóság hívei és a más pártokkal együttműködést keresők közt tört ki. Csak a választások után került napvilágra, hogy már három hete etikai eljárás folyik Hadházy Ákos társelnök és egyes, visszalépett képviselőjelöltek ellen, amiért a párt döntéseivel szemben együttműködést keresett más ellenzéki pártokkal.

A mára fegyelmi szakaszba jutott eljárás kezdeményezője Sallai Róbert Benedek leköszönő képviselő, aki beadványában azt írta: nyilatkozataival, „folytonos összefogáspárti magatartással” Hadházy „a párt stratégiai céljait súlyosan veszélyezteti”, sőt, Sallai benyomása szerint „más pártok érdekeiért és céljaiért dolgozik”. A legfontosabb vád, hogy Hadházy belső levelezésekben és testületi üléseken is a tárgyalások mellett szólalt fel, mert szerinte volt remény a megegyezésre, illetve már márciusban arról írt, hogy ő személy szerint vissza fog lépni, ha nem lesz megegyezés (erre végül nem volt szükség, a szocialista Harangozó Tamás lépett vissza az ő javára – a szerk.).

A Sallai által megfogalmazott vádak közt szerepel az is, hogy „LMP tagokat buzdított arra”, hogy lépjenek vissza a jelöltségtől. Ezzel összefügg, hogy Sallai haragja azokat is utolérte, akik engedtek a buzdításnak: etikai eljárást kezdeményezett Kassai Dániel ellen is, aki Kunhalmi Ágnes, az MSZP–P jelöltje javára lépett vissza a budapesti 15-ös választókerületben még március 20-án (Kunhalmi végül magabiztosan hozta is a mandátumot – a szerk.). Kassai ügye is fegyelmi szakaszba lépett, szintén szombaton lesz a tárgyalása.

Az persze nem meglepetés, hogy Hadházy az együttműködés mellett tette le a garast: már tavaly októberben azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy „szükségesek és lehetnek is együttműködések a pártok közt, de csak akkor megfelelők”, de nem bármi áron, vagyis csak jó együttműködésekre van szükség, és ezekről csak akkor szabad beszélni, ha megvalósultak. „Egyébként maga az összefogás kérdése a Soros-tervnek felel meg, csak eltereli a figyelmet” – fogalmazott a társelnök.

Bár most a baloldalon sokan az LMP-t és Szél Bernadettet hibáztatják a Fidesz újabb, nagyarányú győzelméért – amiért, úgymond, nem léptették vissza tömegesen jelöltjeiket az MSZP–P és a DK javára –, a helyzet azonban ennél kicsit bonyolultabb. Az LMP valóban több kongresszusi határozatban is kiállt az önállóság mellett, elutasítva, hogy 2014-hez hasonló összefogásban vegyen részt. Ugyanakkor nem igaz, hogy Hadházy „elszabadult hajóágyúként” tárgyalt volna más pártokkal, ezek mögött elnökségi és politikai tanácsi döntés is volt.

Egyébként maga Sallai is dolgozott korábban, még tavaly egyfajta együttműködésen, amit talán hallgatólagos koordinációnak nevezhetnénk: ennek lényege az lett volna, hogy az LMP, a Jobbik és az MSZP hivatalosan állít ugyan jelölteket mindenhol, de felosztja egymás közt a körzeteket, és adott helyen csak az egyik párt kampányol igazán, a többiek „hideg kampányt” folytatnak, vagyis lényegében nem csinálnak semmit. Ezt viszont az LMP-ben nem ítélték elég hatékonynak, Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt visszalépése után pedig az MSZP is visszakozott, és inkább a DK-val kezdett egyezkedni a körzetek felosztásáról.

Az LMP stratégiája az volt, hogy tartják az önálló pozíciót, de a háttérben tárgyalnak az együttműködésről. Úgy tervezték, ebbe lehetőség szerint a Jobbikot is be kell vonni, illetve a lehető legkésőbb kell bejelenteni – hogy ismertek legyen a valódi erőviszonyok, illetve a kormánypárti média ne tudja egymás ellen hergelni a pártokat. Amikor nem sikerült eredményt elérni, akkor is fenntartották a lehetőségét a visszalépéseknek, amelyek közül néhány meg is valósult. Igazán a február 25-i, hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás után vált sürgetővé a megegyezés, hiszen sokak számára úgy tűnt, a Fidesz támogatottsága 50 százalék alá esett, így már van értelme a koordinációnak.

Hadházy Ákos a Magyar Nemzetnek most azt mondta: a párton belül voltak, akiknek ez nem volt ínyére a megegyezés keresése. Schiffer András korábbi társelnök volt az egyik, aki Hadházy szerint „shortolta a választásokat”, vagyis eleve arra játszott, hogy nem nyerhet az ellenzék. Sallai volt a másik, aki polgári perrel fenyegette meg a jelölteket, mondván, hogy a visszalépéssel kárt okoznak, mert kampánytámogatást veszít a párt (Schiffer szerint ez hazugság, és perrel fenyegette meg Hadházyt). Sallai Kassai visszalépése után határozati javaslatot is bevitt az elnökség elé, amely a polgári perről szólt, de azt a testület leszavazta.

Schiffer András szerint „totális nonszensz”, hogy ő befolyásolná az LMP stratégiáját, hiszen tavaly tavasszal tudatosan és teljesen kivonult a párt életéből, még azokon a levelezőlistákon sincs rajta, amelyeken a viták nagyrészt folytak. Szeptember óta attól is tartózkodott, hogy bármilyen kritikával illesse az ellenzéki pártokat. Ha egy párt első számú vezetője mégis azt gondolja róla, hogy ő befolyásol, azzal szerinte kiállítja magáról a szegénységi bizonyítványt. A Magyar Nemzetnek Schiffer azt mondta: a jelöltállítás befejezését követően egyetlen jelöltet sem keresett meg, annak az egy embernek pedig, aki őt megkereste, elmondta a véleményét, majd az illető végül visszalépett.

Schiffer a Magyar Nemzetnek azt mondta, nevetséges, hogy ő „shortolta” volna a választásokat, mert meggyőződése, hogy az Orbán-kormányt le lehetne váltani, de azzal a stratégiával biztosan nem, amit az elmúlt években az ellenzéki pártok felmutattak. Szerinte a korábbi Veszprém megyei időközi választások is ezt mutatták, ahogy most vasárnap az LMP-s Csárdi Antal győzelme is a budapesti 1-es választókerületben, amelyet pedig úgy rajzoltak meg, hogy ott csak a jobboldal tudjon nyerni. A valódi gond az, hogy Orbán Viktornak van narratívája – még ha utálatos és cinikus is –, amit a legegyszerűbb emberek is megértenek, a jelenlegi ellenzéknek pedig csak az „Orbán, takarodj!” jelszava van. 2016 nyarán épp azért lépett vissza, mert nem érzett elég erőt magában, hogy ezen fordítani tudjon – mondta Schiffer.

 

A párt és a frakció jogásza is azt mondta, egy ilyen kártérítési követelés nonszensz, hiszen a passzív választójog korlátozása lenne: senkit nem lehet ugyanis arra kényszeríteni, hogy induljon vagy ne induljon a választáson, az mindenkinek az egyéni döntése. Schiffer ügyvédi irodája azonban írt egy olyan szakvéleményt, amely szerint ez lehetséges, hiszen a képviselőjelöltek aláírták, hogy az elnökség kérésére visszalépnek, és ezt úgy értelmezték, hogy csak az elnökség kérésére léphetnek vissza.

Az elnökség elé került egy olyan javaslat is, amely kifejezetten kimondta volna, hogy az LMP nem támaszt semmilyen követelést a visszalépett jelöltekkel szemben, de azt Sallai mint a testület titkára nem tette fel szavazásra. Amikor az etikai bizottsághoz fordultak emiatt, Moldován László, a testület önállóságpárti vezetője – ő végig kitartott a budapesti VI–VII. kerületben az önálló indulás mellett – azt mondta: valóban szavazásra kell feltenni a javaslatot, de az nincs előírva, hogy mikor.

Ugyanezt az eljárást követte Sallai, amikor az egyes jelöltek visszalépéséről kellett volna dönteni: nem bocsátotta formális szavazásra, ezért csak a öt elnökségi tag informális döntése állt a visszalépők mögött, akik most mind etikai eljárásra számíthatnak. Más kérdés, hogy az MSZP–Párbeszéd oldalán sem ment minden egyszerűen: Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt például maga mondott vissza (vagyis inkább tagadott le nyilvánosan) egy 2-2 jelölt visszaléptetéséről szóló részmegállapodást, mivel abból őt a szocialisták kihagyták.

Hadházy most a Magyar Nemzetnek azt mondta: az összes ellenzéki párt felelőssége, hogy nem sikerült elhitetni az emberekkel, akarják és képesek is megváltoztatni az országot. Bár voltak részsikerek – Csepel-Soroksár, XVIII. kerület és a Belváros –, több helyen is látszik, hogy a Fidesz egyszerűen túl erős, a visszalépések ellenére is győzni tudott a jelöltjük. Hadházy elismerte, hogy nekik is van felelősségük a kudarc miatt, ő maga le is mondott a posztjáról, de túlzásnak tartja, hogy most Szél Bernadettet és az LMP-t akarják „keresztre feszíteni” emiatt, hiszen az állami propaganda és a határon túli szavazatok miatt eleve egyenlőtlen volt a verseny. 

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.