Semjén Zsolt: Próbáljatok meg ott Pride-ot tartani, elsőnek vágják le a fejeteket

2017. október 25., szerda 10:08, frissítve: szerda 13:55

Tudják, mi a közös Ferenc pápában, a DK-s Niedermüller Péterben, az ellenséges titkosszolgálattal együttműködő sajtóorgánumokban, az „elmebeteg” Kadhafiban, a Pride-ban vagy a szovjet zászlóban? Az, hogy ezekről a személyekről és témákról mind volt szó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes keddi zalaegerszegi fórumán, amelynek témája mi más is lehetett volna, mint a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció. Az is kiderült, hogy bár már mindjárt november van, és rohamosan közeledik az év vége, a felkonferálás szerint ez az esemény volt a Fidesz és a KDNP zalaegerszegi szervezetének első idei lakossági fóruma. A rendezvényen számtalan kérdésről szó esett, íme közülük néhány a teljesség igénye nélkül.

1. Hajléktalanos analógia segített

Semjén Zsolt arról beszélt a migránsok kapcsán, „keresztény emberek vagyunk”, és „amikor a szerencsétlen útra kelt embert” látjuk, „azért akkor ott mégiscsak a karitász előjön”. A miniszterelnök-helyettes ezt a „lelkiismereti problémát” egy analógia segítségével tisztázta magában. Arról beszélt, ő „miniszterként viszonylag jól keres”, és mint keresztény ember a jövedelme egy részét a Magyar Máltai Szeretetszolgálaton keresztül arra fordítja, hogy a hajléktalan emberekről szakszerűen gondoskodjanak. „De én nem keresztény lennék, hanem elmebeteg, ha nem ezt tenném, hanem azt, hogy az anyám, a feleségem és a három gyerekem mellé még tizennyolc hajléktalant beteszek a fürdőszobába meg a konyhába.” Vagyis a megoldás az, hogy a migránsokat a szülőföldjükön kell segíteni.

2. Janicsárok, migránsok, síri csönd

„A történelem az élet tanítómestere” – idézte Semjén Zsolt, aki szerint a migráció kérdésében sincs ez másként. Így az 1540-es évek történelmét említve arról beszélt: Nagy Szulejmán csak úgy tudta meghódítani Buda várát, hogy amíg ő ebédre invitálta a magyar urakat, az idő alatt egyre több és több városnézőnek álcázott janicsár és török szivárgott be oda, így végül elfoglalták a várat. „Amikor a történetet elmondtam Brüsszelben, és elmondtam egy CDU-s környezetben Németországban, síri csönd lett. Mert az a helyzet, hogy pontosan ez történik ma Európában, csak nem városnézőként mennek be, hanem migránsként” – mondta.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes
 
résztvevők a fórumon
Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet
 

3. Lehetetlen megszabadulni tőlük

„És miért a legfontosabb kérdés a migráció? Barátaim, azért, mert visszacsinálhatatlan. A helyzet az, hogy ha van egy rossz gazdaságpolitika, egy ciklussal később helyre lehet hozni valahogy. … Egy dolgot nem lehet helyrehozni: ha egyszer a tömeges iszlám betelepülés megtörténik az országunkba, többet tőlük megszabadulni nem lehet.”

4. Az Egyesült Államok a hibás

A miniszterelnök-helyettes szerint a tömeges migráció a „Clintonék-féle amerikai külpolitika miatt” történik. Az arab tavasz kirobbanása után ugyanis megdöntötték az „olyan-amilyen, de működő közel-keleti és észak-afrikai rendszereket”. Így például Bassár el-Aszad Szíriája kapcsán azt jegyezte meg: „Nem állítom, hogy leányálom volt, de egy dolog biztos, hogy jobb volt, mint az Iszlám Állam.” Líbiáról szólva pedig azt mondta: „Nem kétséges, hogy Kadhafi elmebeteg – de kit érdekel, hogy elmebeteg vagy nem elmebeteg? A helyzet az, hogy viszonylag jó minőségű egészségügyi ellátás volt, szociális alapon minden családban volt egy kétszobás lakás.” Tehát bár ez a rendszer is „elég borzasztó volt”, de az Iszlám Államhoz képest kevésbé volt rossz.

5. Hisznek, mint kommunisták a kommunizmusban

„A francia politika véleménye tulajdonképpen azért nem érdekes, mert már elveszett” – ismertette a migrációval kapcsolatos további gondolatait Semjén Zsolt. „Ez a francia generáció az utolsó, amely még francia életet élhet Franciaországban” – mondta, hozzátéve, hogy az ország évszázadokig hasznot húzott gyarmataiból, most ennek a következményeit nyögi. Ám annak ellenére, hogy a németeknek még gyarmataik se voltak, ugyanoda jutottak, mint a franciák. Brüsszelnek egyébként azért jó a migráció, mert a nemzetállamok a gátjai az európai egyesült államok megvalósításának, amely eszmében az ottaniak „ugyanúgy hisznek, mint a kommunisták a kommunizmusban”. Ám Semjén szerint „őrültség” az elgondolás, például azért, mert Európa nem összehasonlítható Amerikával, mivel ott eleve mindenki bevándorló volt, „kivéve az indiánokat, de azokat már kiirtották”.

6.  Az iszlámban nincs vallásszabadság

„Ha egy muszlim lesz katolikus vagy református, azt a többi muszlimnak meg kell ölnie. Legalábbis az eredeti iszlám hagyomány szerint” – magyarázta a miniszterelnök helyettese, aki szerint a hitelhagyást halálbüntetéssel sújtja a muzulmán vallás. Vagyis szerinte vallásszabadság és lelkiismereti szabadság ebben az értelemben „per definíció nem létezik” az iszlámban. Ugyanakkor azt megjegyezte, ha adót fizetnek, és alárendelt szerepben vannak a „könyv népei” – tehát a tradicionális keresztények és a zsidók –, akkor egyfajta védelmet élveznek az iszlámban.

7. Pride helyett fejlevágás lehetne

„Ahol az iszlám megjelenik, ott a saríát be kell vezetni a nem muszlimok tekintetében is” – hívta fel a zalaegerszegiek figyelmét Semjén Zsolt, aki azt is elmondta, az iszlám szó önmagában is „meghódolást” jelent. Elmesélte, „pont egy pride-os ember” esett neki, miszerint micsoda dolog az, hogy ellenzi a kormány a tömeges bevándorlást, és milyen nagyszerű a multikulturalizmus. Erre Semjén azt felelte neki: „próbáljatok meg ott Pride-ot tartani, a ti fejeteket fogják az elsőnek levágni, a miénket, keresztényekét majd csak a sor végén”. A miniszterelnök-helyettes arra viszont már nem tért ki, hogy ehhez mit szólt a „pride-os” ember.

 
Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet
 

8. Vegyi fegyver, polgárháború és túszejtés

A KDNP vezetője szerint a migránsáradatban érkezők egy része kiképzett dzsihadista harcos volt, ahogy most a Szíriában legyőzött Iszlám Állam katonái is Európába akarnak majd jönni. Feltette azt a kérdést is, hogy mi lesz akkor, ha a terroristák a „konyhaasztalnál összebarkácsolt robbanószerek” helyett majd biológiai vagy vegyi fegyvereket vetnek be, például antraxot. Semjén a korábban már a Kossuth rádióban is felvázolt negatív jövőképét is megosztotta az idős hallgatósággal, amely szerint „Malmőtől Marseilles-ig égni fognak a külvárosok”. Ugyanis tapasztalata szerint Németországban gyakorlatilag már nincsen olyan falu, ahol ne lennének pakisztáni, afganisztáni vagy szomáliai migránsok. Szerinte egyre frusztráltabbak és agresszívabbak lesznek, mert azt gondolták, „őket ide Merkel mama meghívta”, és majd komoly szociális ellátásuk lesz. Ám idővel kiderül, hogy nem tudnak németül, és szakmájuk sincs, egyre több lesz a bűncselekmény. Például ha egy ilyen hátterű migráns megerőszakol egy tízéves német kislányt, és az elkövetőt a gyerek apja agyonlövi, akkor „lázadás lesz a gettóban”, vagyis erőszak tör ki a bevándorlók és a helyiek között. „Bizonyos értelemben polgárháborúnak nézünk elébe, mégpedig azért, mert a párhuzamos társadalmakkal nem lehet együtt élni” – hangsúlyozta. Azt is hozzátette: a németek több százezer embert kiutasítanának, ám ezt nem könnyű véghez vinni. „Azt se tudják, hogy hol vannak, eltűntek a no-go zónákban, és amikor majd feltuszkolják a repülőre, túszokat fognak ejteni” – hangzott a politikus sötét jóslata.

9. Több a Soros-ügynök, mint a néppárti képviselő 

Semjén Zsolt szerint a Soros-féle NGO-kat csak a magyar nyelvben fordítják „civil szervezetnek”. Szerinte valójában a civil szervezet az, ha mondjuk ő a polgármesterrel létrehozna egy egyesületet, amely a zalaegerszegiek kulturális értékeinek megőrzését tűzi ki célul. Ezzel szemben az NGO olyan nemzetközi szervezet, amelynek magyarországi ügynökségei vannak. „Mindenféle álfilantróp, álhumanista célok mögé rejtik magukat, de amikor mozdulni kell, akkor annak az érdekeit képviselik ügynök módjára, aki az egészet fizeti. Jelen esetben Soros Györgyét.” Arról is beszélt, hogy bár „látható, hogy Soros György nem is európai polgár” (valójában Soros magyar állampolgár – a szerk.), az Európai Bizottság mégis fő helyen foglalkozik vele. Semjén szerint az Európai Unió képviselői között több ember lekötelezett Sorosnak – „mondhatnám, Soros-ügynök, de legalábbis lekötelezett”, mint amennyi tagja a legnagyobb frakciónak, az Európai Néppártnak van.

10. Óvatos kritika Ferenc pápáról

A zalaegerszegi fórumozók kihasználták, hogy ellátogatott hozzájuk a miniszterelnök-helyettes, aki így több kérdést is kapott. Az egyik idős úr Ferenc pápát „ellenpápának” nevezve tudakolta Semjén véleményét a katolikus egyházfőről. „Bevallom önnek, hogy nemcsak tisztelettel és jó akarattal, hanem imádságos lélekkel hallgatom a szentatyának a szavait, és nem titkolom, hogy vannak nehézségeim – mondta a politikus. – Ferenc pápa úgy tekint magára mint a szegények pápája, és a szegényeket jelen esetben azonosítja a migránsokkal – magyarázta. – Ezt világegyházi szempontból érteni velem, de magyarként az a kérdésem: akkor mi van velünk, középosztálybeli európaiakkal?” – tette hozzá. Semjén szerint egyébként „a menekültek és a migránsok megkülönböztetése teológiai szempontból is legitim, egész egyszerűen más jogi státus”. Arra is kitért, Ferenc pápa új stílust hozott be azzal, hogy a repülőútjain nyilatkozik a médiának bulvárszintű kérdésekben is, aminek az a kockázata, hogy kiragadnak egy-egy szenzációnak tűnő mondatot a szavai közül, és az bejárja a világsajtót.

11. Zavarkeltő sajtóorgánumok

A liberálisok külföldi ármánykodásai és a belföldi nemzetbomlasztó szervezkedései miatt megfelelőnek tartják-e a hazaárulás törvényi szabályozását? – tudakolta ugyanaz az idős úr, aki Ferenc pápáról is kérdezett. Semjén szerint a jogi kategóriát meg kell különböztetni a morálistól. Ugyanakkor egy honosítással kapcsolatos példát is hozott. Miután szerinte Trianonra ma az egyetlen lehetséges válasz a magyar nemzet közjogi egyesítése az állampolgárság által, nem véletlen, hogy ezt több, a magyarságot asszimilálni vágyó utódállam rossz néven veszi. Ezért szerinte ezek az államok úgy próbálnak zavart kelteni például Ukrajnában, hogy – nem kizárt, hogy bizonyos baráti titkosszolgálati háttérrel – létrehoznak nem valós honlapokat, „ahol nem létező emberek nem létező történetet mondanak el az állampolgársággal való visszaélés tekintetében”. „Bizonyos orgánumok rögtön átveszik, és megpróbálnak zavart kelteni. Na például ez súrolja a hazaárulás kategóriáját, mert aki ellenséges titkosszolgálattal működik együtt magyar nemzeti célokkal szemben, az valóban hazaárulást követ el” – fejtegette.

12. Niedermüller Pétertől a szovjet zászlóig

Semjén kérdésre azt is kifejtette: ha az ember végignéz az 1919-es Kun Béla-időszaktól Rákosi Mátyáson keresztül az 1956. november 4. utáni pufajkás időkig, vagy most a brüsszeli politikában figyeli Niedermüller Péter, illetve a baloldali képviselők tevékenységét – akik „kollaborálnak” migrációügyben, és azt is megszavazták, hogy Magyarországtól vegyenek el forrásokat –, „akkor nem tudok mást mondani”, mint hogy nekik „mindegy, csak hazaárulás legyen”. Azt is fejtegette, hogy van egy szélsőséges álláspont is, amely olyan mértékben „rigid” a nemzet ügyével szemben, hogy kényszeresen kell neki mindig valami, ami a magyar nemzeten kívül van. Volt, hogy „internacionalizmusnak hívták, és a Szovjetunió iránti olthatatlan szerelemben volt, most éppen Európai Uniónak vagy globalizmusnak hívják”. Így „kényszeresnek” nevezte azt is, hogy egyeseknek szükségük van arra, hogy a magyar zászló mellett legyen másik is. „Vagy egy vörös zászló sarló-kalapáccsal, vagy egy EU-s zászló, de az, hogy magyar zászló legyen a magyar Parlamenten, a baloldal soha nem fogadta el”. Egyébként leszögezte: ő nem EU-ellenes, „már csak azért sem, mert azt kereszténydemokraták találták ki”, de az unió nem cél, hanem a magyarság megmaradásának eszköze.

Később teológiai kérdések kapcsán a miniszterelnök-helyettes ismét szóba hozta a DK politikusát. „A tévedésben lévő ember tekintetében, mondjuk Niedermüller úr tekintetében, meg kell különböztetni a tévedést, amelyet elutasítunk, és az embert, akit szeretünk” – mondta.

A Semjén előadását egyébként hosszú tapssal jutalmazta a közönség. „Jaj, nagyon jó előadás volt, nagyon” – dicsérte egy idősebb hölgy a politikust, akihez többen is odamentek gratulálni.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.