Sürgősségi osztályok: senki nem tudja, meddig kell várni

Kuslits Szonja

Kuslits Szonja

2017. november 2., csütörtök 10:08, frissítve: péntek 08:37

Az orvos- és nővérhiány, illetve a jelentős túlterhelés is felelős azért, hogy lassú az ellátás egy-egy kórházi osztályon, például ahogy arról a napokban több hír is szólt, a sürgősségiken. Azonban az is biztos, hogy az ügyeleti rendszerben gyakran vannak olyan betegek, akik esete nem sürgős, várhatnának akár egy napot is az ellátásra, és elmehetnének háziorvoshoz – erről Hegedűs Zsolt, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének alelnöke beszélt lapunknak. Hegedűs kitért arra is: ha a betegek tájékozottabbak, illetve felelősebbek lennének, akkor csökkenhetne a terhelés.

A sürgősségi osztályon a várakozási időt egyébként az említettek mellett az is növelheti, hogy az orvos több osztályon is ügyel, és olykor a saját osztályára kell átmennie, tehát ide-oda szaladgál az esti műszak alatt.

A szakembert annak kapcsán faggattuk, hogy az RTL Klub híradója nemrég beszámolt róla: egy nő és édesapja 18 órát várakozott a budapesti Jahn Ferenc kórház sürgősségi osztályán, amíg sorra került. Mások is hasonlóan jártak, a beszámoló szerint volt, aki a földön, volt, aki székeken próbált aludni. Az asszony elmesélte, hogy egy idős nő magatehetetlenül feküdt egy ágyon, és senki rá sem nézett.

Nem ez az egyetlen ilyen intézmény, év elején a Szent János kórházzal kapcsolatban jelentek meg olyan hírek, hogy egy férfi négy órát csak arra várt, hogy a mentők kiérjenek hozzá, újabb ötöt a Szent János kórházban orvosra és röntgenre, negyvennyolcat pedig a szükséges műtétre. Korábban a többi között arról is beszámoltunk, hogy a Honvédkórház sürgősségi osztályán naponta csaknem 250 beteget látnak el, akik akár 12 órát is várakozhatnak. A helyzet tehát több kórházra is jellemző, ahol kevés orvossal akár több száz beteget látnak el.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Hegedűs Zsolt szerint a legnagyobb baj az, hogy semmiféle adat nincs arra vonatkozóan, hogy melyik kórházban hány sürgősségi szakember van, és mennyi a tényleges várakozási idő. Angliában ezek az adatok a sürgősségi osztály esetében is publikusak, havonta nyilvánosságra hozzák őket az intézmények.

– Egy politikai, egészségügyi programnak fontos része lehetne, hogy például a sürgősségi osztályos várakozási időt lecsökkentik 4 óra alá. Azonban ilyen ígéretek nálunk el sem hangozhatnak, hiszen senki sem méri, hogy most mennyit várnak a betegek, vagy ha mérik, akkor az helyi szinten marad – mondta Hegedűs Zsolt.

A sürgősségi osztályokon egyébként mindig felmérik, hogy valójában kinek az esete mennyire sürgős, és ez alapján hívják be a betegeket is, de előfordulhat, hogy hiába szorulna valaki azonnali segítségre, ha egyéb körülmények miatt ezt a rendszer nem ismeri fel, és végül akár 5-10 órát is várakoznia kell. Az ilyenek számát kellene lehetőség szerint minimalizálni.

Hegedűs Zsolt beszélt arról is: azért lenne fontos, hogy az intézmények mérjék, az adott napon hány beteget láttak el, és milyen gyorsan, mert így az is látható lenne, ha valahol kifejezetten jól csinálják. Nem minden kórházban kell ugyanis fél napokat várakozni a betegeknek, de a jelenlegi rendszerben arról sem értesülünk, ha valahol jó gyakorlatot folytatnak. Hasznos volna, ha össze lehetne hasonlítani az intézményeket e tekintetben is. A jó gyakorlatot el kellene terjeszteni, díjazni, pozitív ösztönzőkkel támogatni is lehetne a jobban teljesítő intézményeket.

– A leglényegesebb mindemellett az volna, ha a betegeket is megkérdeznék végre, hogy nekik mi a tapasztalatuk az ellátásról, mert őket jelenleg teljesen kihagyják az „egyenletből”. A páciensek véleményét publikálni kellene megfelelő formában, közérthetően. Sokat nyerne vele a rendszer, ha lenne politikai akarat arra, hogy ezt a területet megreformálják, azonban ilyen szándék egyelőre csak nyomokban található – mondta az alelnök.

Az, hogy egy betegnek az adott régióban átlagosan mennyit kell várni egy beavatkozásra, jelenleg a várólistás beavatkozások – például gerinc- és csípőprotézis-, szürkehályog- és gerincstabilizáló műtét – esetén tudható csupán. Ezeket az adatokat bárki megtalálhatja az interneten. Persze nem felemelő, amit itt látunk, de vitathatatlan, hogy az évek alatt csökkent a várakozási idő több műtéttípusnál is. Hegedűs Zsolt azonban ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: kérdés, hogy a nyilvános adatok mennyire fedik a valóságot, az eredményeket hitelesíteni is kellene. Ugyanis míg egy osztályvezetőnek például heti kétszer rendelkezésére áll a műtő, addig egy rezidensnek kéthetente egyszer. Ám osztályvezetőkre sokkal többen várnak, tehát lehet, hogy hozzá még így is hosszabb idő után kerülhetnek be műtétre a betegek.

– A valódi várólistát – az egészségügyben uralkodó feudális rendszer miatt is – az orvosok notesze mutatja – mondta Hegedűs Zsolt.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.02.

A szerkesztő ajánlja

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

Hazánk riasztó mértékű kettéosztottságáról mesél országszerte a tűzifa

A politikusok tulajdonképpen azzal büszkélkednek, hogy a hozzájuk tartozó falvakban mennyi szegény ember él.

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.