Százezernél többen bizonytalan helyzetben

Kuslits Szonja

Kuslits Szonja

2017. augusztus 12., szombat 16:30, frissítve: vasárnap 00:01

Magyarországon 70 808 embernek nincs érvényes lakcíme, két évvel ezelőtt ez a probléma még „csak” 63 660 embert érintett, vagyis egyre súlyosbodik a probléma. Ráadásul az olyan gyermekek száma is nő, akiknek nincs érvényes lakcímük; a probléma mára csaknem 4500 kiskorút érint – derült ki A Város Mindenkié csoport pénteki közleményéből. A szervezet a Belügyminisztériumtól kért tájékoztatást arról, hány embernek van olyan lakcíme, ami bizonytalanná teszi a helyzetét, vagy megakadályozza, hogy alapszolgáltatásokhoz hozzájusson. Ekkor derült ki, hogy a 2015-ös adatokhoz képest romlott a helyzet.

Ha valakinek érvénytelen lakcíme van, lényegében semmilyen állampolgári jogát nem tudja érvényesíteni, ami a lakcímhez kötődik. Ilyen például a választás, a szociális ellátások igénybevétele, az iskolalátogatás vagy az egészségügyi illetékesség. Ebből a szempontból tehát különösen nagy veszélyben vannak a gyermekek. Bár a problémát már korábban jelezték az Emberi Erőforrások Minisztériumának, a tárca azóta sem tudott valódi megoldást kidolgozni a helyzetre – írták.

Kiderült az is: Magyarországon 23 865 embernek csak úgynevezett településszintű lakcíme van. Noha ez a fajta lakcím elméletben teljes értékű, a gyakorlatban nagyon sok diszkrimináció éri azokat, akiknek ilyen van, sokan ugyanis hajléktalanként élnek. Összesen 1453 kiskorúnak van településszintű lakcíme, annak ellenére, hogy ez a hatályos törvény és végrehajtási rendelete értelmében nem is volna lehetséges. A Város Mindenkié csoport hangsúlyozta: 5818 embernek csak tartózkodási címe van. Pedig társadalombiztosítás szempontjából állandó lakcím nélkül a magyar állampolgárok is külföldinek minősülnek, vagyis nem jogosultak az államilag támogatott tb-ellátásra.

A Város Mindenkié csoport és az Utcajogász elnevezésű szervezet arra is fölhívta a figyelmet: a kormánynak többek között köteleznie kellene a lakcímbejelentést intéző járási hivatalokat arra, hogy tartsák be a törvényt, és engedjék, hogy a bérlők élhessenek a lakcímhez való jogukkal. Törvényben kellene kötelezni a családok átmeneti otthonait és a munkásszállókat, hogy tíz nap ott-tartózkodás után jelentsék be lakóikat.

Egyébként a témában korábban ombudsmani jelentés is készült. Székely László rámutatott, hogy körülbelül 50 ezer magyar állampolgárnak azért jelez érvénytelen biztosítási jogviszonyt a tajszáma, mert nincs bejelentett lakcíme. Hiába jogosultak az érintettek például gyesre vagy nyugdíjra, a törvény szerint nem számítanak belföldinek, így hátrányba kerülhetnek többek között az egészségügyi ellátás során. Székely jogszabály-módosítást is szorgalmazott.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.12.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.