Százezernél többen bizonytalan helyzetben

2017. augusztus 12., szombat 16:30, frissítve: vasárnap 00:01

Magyarországon 70 808 embernek nincs érvényes lakcíme, két évvel ezelőtt ez a probléma még „csak” 63 660 embert érintett, vagyis egyre súlyosbodik a probléma. Ráadásul az olyan gyermekek száma is nő, akiknek nincs érvényes lakcímük; a probléma mára csaknem 4500 kiskorút érint – derült ki A Város Mindenkié csoport pénteki közleményéből. A szervezet a Belügyminisztériumtól kért tájékoztatást arról, hány embernek van olyan lakcíme, ami bizonytalanná teszi a helyzetét, vagy megakadályozza, hogy alapszolgáltatásokhoz hozzájusson. Ekkor derült ki, hogy a 2015-ös adatokhoz képest romlott a helyzet.

Ha valakinek érvénytelen lakcíme van, lényegében semmilyen állampolgári jogát nem tudja érvényesíteni, ami a lakcímhez kötődik. Ilyen például a választás, a szociális ellátások igénybevétele, az iskolalátogatás vagy az egészségügyi illetékesség. Ebből a szempontból tehát különösen nagy veszélyben vannak a gyermekek. Bár a problémát már korábban jelezték az Emberi Erőforrások Minisztériumának, a tárca azóta sem tudott valódi megoldást kidolgozni a helyzetre – írták.

Kiderült az is: Magyarországon 23 865 embernek csak úgynevezett településszintű lakcíme van. Noha ez a fajta lakcím elméletben teljes értékű, a gyakorlatban nagyon sok diszkrimináció éri azokat, akiknek ilyen van, sokan ugyanis hajléktalanként élnek. Összesen 1453 kiskorúnak van településszintű lakcíme, annak ellenére, hogy ez a hatályos törvény és végrehajtási rendelete értelmében nem is volna lehetséges. A Város Mindenkié csoport hangsúlyozta: 5818 embernek csak tartózkodási címe van. Pedig társadalombiztosítás szempontjából állandó lakcím nélkül a magyar állampolgárok is külföldinek minősülnek, vagyis nem jogosultak az államilag támogatott tb-ellátásra.

A Város Mindenkié csoport és az Utcajogász elnevezésű szervezet arra is fölhívta a figyelmet: a kormánynak többek között köteleznie kellene a lakcímbejelentést intéző járási hivatalokat arra, hogy tartsák be a törvényt, és engedjék, hogy a bérlők élhessenek a lakcímhez való jogukkal. Törvényben kellene kötelezni a családok átmeneti otthonait és a munkásszállókat, hogy tíz nap ott-tartózkodás után jelentsék be lakóikat.

Egyébként a témában korábban ombudsmani jelentés is készült. Székely László rámutatott, hogy körülbelül 50 ezer magyar állampolgárnak azért jelez érvénytelen biztosítási jogviszonyt a tajszáma, mert nincs bejelentett lakcíme. Hiába jogosultak az érintettek például gyesre vagy nyugdíjra, a törvény szerint nem számítanak belföldinek, így hátrányba kerülhetnek többek között az egészségügyi ellátás során. Székely jogszabály-módosítást is szorgalmazott.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.12.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.