Százmilliókat fizetett a kormány a remélt ukrán munkásokért

2017. december 12., kedd 15:52, frissítve: kedd 17:32

A bevándorlásellenes kormányzati kampány közepén sokan felkapták a fejüket, amikor tavaly júliusban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyíltan beszélt arról, hogy a hiányszakmák esetében „harmadik országbeli” – vagyis nem EU-s állampolgár –, szakképzett munkavállalókat lehetne behívni az országba. Azt viszont kevesen sejtették, hogy a miniszter ekkor már nem csak beszélt erről, de a tettek mezejére is lépett. 

A miniszter egy hónappal korábban, 2016. június 8-án már alá is írta azt a szerződést, amelyben összesen 450 millió forint támogatást adott a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból az „ukrán állampolgárok hiányszakmákban történő foglalkoztatása” címet viselő program megvalósítására. A vállalás elég ambiciózus volt, hiszen a támogatott cég, a frissen bejegyzett, debreceni Horizon2020 Nonprofit Kft. idén év végéig összesen 5250 ukrán munkavállaló „Magyarországon történő foglalkoztatásának elősegítését” vállalta.

Ahhoz képest, hogy a céget csak május 14-én jegyezte be a cégbíróság június 8-án már kapott is egy 450 milliós támogatást, a Magyar Nemzet által megismert szerződésben pedig az állt, hogy ebből nyolc napon meg is kapnak 180 milliót. A többit két részletben kapta – vagy kapta volna – meg a cég, feltéve, hogy elősegíti tavaly 750, idén pedig a vállalt 4500-ból legalább 1500 ukrán munkavállaló elhelyezkedését. A szerződésben visszafizetési kötelezettség is szerepel, arra az esetre, ha nem sikerülne legalább a vállalt létszám 90 százalékát elérni.

Hol vannak az ukránok? 

Kerestük ugyan a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy megtudjuk, mennyi teljesült a szerződésben vállalt létszámból, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, így nem tudjuk, pontosan mekkora összeget kapott meg a cég a szerződésben ígért 450 millióból. Mátyás László, a Horizon2020 Kft. ügyvezetője és közvetett tulajdonosa a Magyar Nemzetnek azt mondta: ők nem toboroznak közvetlenül munkaerőt, csupán elősegítik azt, így nem is tud pontos számokat mondani, de szerinte a kormány legutóbb szeptemberben tekintette át a programot, és rendben találta.

Ukrán vendégmunkások biztosan érkeznek Magyarországra: a Világgazdaság érdeklődésére legalábbis az NGM azt közölte: idén szeptemberig 10 760 munkavállalási engedélyt adtak ki úgynevezett harmadik országbeli polgároknak, míg tavaly egész évben csak 6303-at. Ez az adat annyiban csalóka, hogy júliustól a szerb vagy ukrán állampolgárok külön engedély nélkül is dolgozhatnak a hiányszakmákban Magyarországon, ami újabb hétezer munkavállalót jelent. A legtöbben egyébként épp az ukránok dolgoznak Magyarországon.

A szerződés mellékleteként szolgáló programleírás valóban jobban hasonlít a megkérdőjelezhető hatékonyságú, különféle képzéseket ígérő uniós támogatási programokra, mint konkrét munkaközvetítésre. Azt már korábban is tudni lehetett – hiszen közbeszerzést kellett kiírni rá –, hogy a pénz egy részéből médiakampányt indítottak Ukrajnában: a Horizon2020 tavaly 82,6 millió, idén pedig 125,7 millió forintért rendelt meg marketing szolgáltatást, hogy a magyarországi munkavállalás lehetőségét hirdessék Ukrajnában.

A program leírásában emellett olyan tételek szerepelnek, mint 900 ezer forint ügyvédi költségre, egymillió a közbeszerzés költségeire, két ügyvezető munkabére (kétszer 500 ezer forint hét hónapon keresztül), egy ukrán kapcsolattartó és egy kiemelt partnerkapcsolati vezető és egy kölcsönzési vezető bére (egyenként, havonta 600 ezer forint), illetve ezek járulékai. Irodát 2,2 millióért béreltek volna, utazási költségekre havi 600 ezret számolnának el a programterv szerint. Az ukrán munkavállalók utaztatására 4,8 milliót, a képzésükre 12 millió forintot szántak.

Fideszes és debreceni szálak

Lehet, hogy a munkavállalók száma nem is igazán fontos, hiszen a Horizon2020 Kft. mögött álló üzleti kör minden jel szerint jó politikai kapcsolatokkal rendelkezik. A Debrecenben és Budapesten is tart vagy tartott fent irodát, a cégjegyzékben pedig tavaly év végéig szerepelt egy Andrássy úti címre bejegyzett fióktelep. Az ingatlannyilvántartás szerint ez az ingatlan jelenleg Antal Kadosa Adorján tulajdonában áll, aki Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester bizalmasa, illetve a Provital Zrt. nevű közbeszerzési tanácsadócég tulajdonosaként az egész kormányközeli gazdasági holdudvar kiemelten fontos szereplője (a Provital székhelye is abban az épületben található, ahol a Horizon2020 fióktelepe volt).

Mátyás László és a főleg munkaerő-közvetítéssel foglalkozó céghálózata (aminek központi vállalkozása a debreceni HSA Human Service Agency Kft. tulajdonos a Horizon2020-ban is) számos területen érdekelt, egyebek mellett ő a vezetője a debreceni Meló-Diák Alföld Iskolaszövetkezetnek is. Ebben a minőségében ült tavaly Tusványoson egy asztalnál Kósa Lajos korábbi debreceni polgármesterrel, akkori Fidesz-frakcióvezetővel (aki ma már a modern városokért felelős miniszter), aki az iskolaszövetkezetek jelentőségét méltatta.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.