Szél Bernadett: Az LMP minden képviselő vagyonosodását vizsgálná

2018. április 6., péntek 10:10, frissítve: péntek 14:47

Az LMP nem zárta le az egyeztetéseket a baloldali pártokkal: lapzártánk után is változhat még, hogy melyik párt jelöltje kinek a javára lép vissza. Szél Bernadett úgy látja, a magas választási részvétel kormányváltáshoz vezethet úgy is, hogy végül nem sikerült a teljes ellenzéki koordináció.

– Mikor járt utoljára stadionban?
– Tavaly nyáron megszemléltem egyet Felsőtárkányban. Kívülről körbejártam.

– Van Felsőtárkányban stadion?
– Engem is meglepett. Jöttek hozzánk az emberek nyári egyetemre, és mondták, hogy nézzem meg. Tényleg ott volt.

– Egy megszállott fradista valószínűleg nem értene egyet azzal, hogy nem kellett új Ferencváros-stadion. Hol lehet meghúzni a határt az infrastruktúra-fejlesztés és a megalomán őrület között?
– Magyarországon a tömegsport népegészségügyi kérdés, ezt kellene a mostaninál sokkal jobban támogatni. Nyilvánvaló, hogy a kormány a stadionépítésekkel rég átesett a ló túloldalára. Büszkék vagyunk a magyar sportolók eredményeire, de az a lényeg, hogy sikerül-e megteremteni a tömegsport és a versenysport egyensúlyát. Nem beszélve arról, hogy oda kell az infrastruktúra, ahol van tehetség, nem fordítva. A stadionépítéstől láthatóan nem nyújtanak jobb teljesítményt a sportolók.

– Mostanában sokszor szóba kerül a közbeszédben a csalódott Fidesz-szavazó. Szokott ilyenekkel találkozni? Miket szoktak mondani?
– Azt, hogy egy polgári pártot reméltek, amely a középosztály, a szakmai értékek megbecsülésére épít. Ehhez képest a Fidesz a saját oligarchái számára mindent megad, miközben általánosságban is igaz, hogy keveseknek ad sokat. Közben ugyanúgy a multikat támogatják, mint szocialista elődeik, sőt egyenesen összeszerelő üzemet csináltak az országból. A korábbi támogatók fokozatosan ábrándultak ki. Van, aki 2010-ben szavazott a Fideszre, de olyan is, aki még 2014-ben is. Remélhetőleg a csalódott választók megtalálják az LMP-t.

– Nem biztos, hogy túláradóan boldoggá teszi a csalódott fideszeseket, hogy ön leült tárgyalni Gyurcsány Ferenccel. Ön szerint mit szólnak hozzá?
– Gondolom, azt, amit én. Nekem sem volt egyszerű helyzet. De úgy döntöttünk, hogy kimozdulunk a komfortzónánkból, mindenkivel leültünk beszélni az ország érdekében. Vona Gáborral és minden más ellenzéki politikussal is. Nem voltak könnyű tárgyalások. De ezek a politikusok azért politikusok, mert van szavazótáboruk. Akinek van szavazója, van létjogosultsága a politikai arénában. Azért sem szeretnék senkit sértegetni, mert ha ezekre a politikusokra nézek, én a szavazókat is látom. A magyar polgárokat, akik valamiért bennük reménykednek.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

– Érdemes a többi ellenzéki párttal való megegyezésükről beszélgetnünk, vagy mire megjelenik ez az interjú, megint vadonatúj helyzet fog előállni?
– Az alapelveink nem fognak változni.

– Mik lennének ezek?
– Kezdeményeztük, hogy legyen teljes ellenzéki koordináció, legalább a választókerületek felében csak egy ellenzéki álljon szemben a kormánypárti jelölttel. Ez volt a hódmezővásárhelyi győzelem receptje. Ez azon bukott meg, hogy a Jobbik és a baloldal kölcsönösen nem akar szóba állni a másikkal. Az LMP-vel mindenki szóba állt, de egymástól elhatárolódtak. Kár, hogy elment ez a lehetőség, szerintem ez olyan forgatókönyv, amely a választók akaratával egyezik. De a magas részvétel továbbra is kormányváltáshoz vezethet. Az ellenzéknek el kell tudni vinni a saját szavazóit választani, és több oldalról kell megszólítanunk a bizonytalanokat is.

– Mi történt önök közt az MSZP-vel? Először kijött a hír, hogy megegyeznek négy körzetről, visszaléptetnek két-két jelöltet egymás javára. Aztán kiderült, hogy az MSZP huszonhét körzetben kér visszalépést az LMP-től, de csak három körzetről mondana le az önök javára. A tegnapi lapzártakor ott tartottak, hogy egy-egy jelölt visszaléptetéséről egyeztek meg.
– Mi úgy értelmeztük, hogy négy körzetről egyeztünk meg, ez két-két visszalépést jelentett mindkét párt részéről. Ezek után teljesen váratlanul megérkezett egy új ajánlat, ráadásul egy lakossági fórumon jelentették be, hogy léptessünk vissza huszonhét jelöltet, cserébe ők hármat léptetnek vissza. Nem tudom, melyik párt fogadná ezt el, gondolom, egyik sem. Komoly emberek az ilyesmit egyébként is tárgyalóasztalnál intézik. Szerencsére másnap korrigáltak az előbbi elképzelés irányába.

– Hadházy Ákos, az LMP társelnöke ráadásul azt jelentette be, hogy ha nem lesz országos megegyezés, ő egyéniben visszalép MSZP-s kihívója javára. Ezt megbeszélték, vagy meglepte vele önöket?
– Volt róla szó korábban.

– De ott ő elvileg esélyes. Ennek mi értelme?
– Az lenne az ideális megoldás, ha Hadházy Ákos egyedüli ellenzéki jelöltként indulhatna Szekszárdon a fideszes jelölttel szemben. Dolgozunk ezen az ügyön.

– Most akkor lesznek még tárgyalások? A DK-val sem sikerült megállapodni.
– Beszélnek egymással a politikusok. Nem mondhatok mást, csak azt, hogy változhatnak a dolgok.

– A Jobbikot megkeresik?
– A Jobbik ragaszkodik ahhoz, hogy az összes választókörzetben induljon, az én körzetemben is kampányolnak ellenem, aktívabban, mint a Fidesz, pedig ott én vagyok a legesélyesebb jelölt.

– Mondott olyat, hogy balról nem lehet legyőzni a Fideszt, meg olyat is, hogy a Jobbik a legnagyobb ellenzéki erő – utóbbit ritkán szokták kimondani politikusok az ellenfeleikkel kapcsolatban.
– A teljes ellenzéki koordinációval lett volna a legtöbb esélyünk a kormányváltásra, erre gondoltam akkor, amikor azt mondtam, balról nem lehet legyőzni a Fideszt. Így, néhány nappal a választás előtt, akivel tudunk, egyeztetünk, és szavazásra biztatjuk a választókat.

 
Fotó: Balogh Dávid / Magyar Nemzet
 

– Mit tud mondani az LMP migrációs politikájáról? A programjuk csak az európai határok védelmére tér ki.
– Nagyon sokszor elmondtuk, hogy az LMP ellenzi a felülről nyitott kötelező kvótát, az semmiképp nem lesz működő európai megoldás. Mi is támogattuk, hogy az Európai Bírósághoz forduljunk azzal, egyáltalán jogszerű-e bármely tagállamot befogadásra kötelezni. Ennek az eljárásnak még nincs eredménye, de ha a bíróság szerint nem jogszerű, akkor nincs miről tárgyalni. Globális krízis van, helyre kell állítani az egyensúlyt, és ebben a világ vezetőinek közösen kell fellépniük. Az ország méreténél fogva nekünk az a dolgunk, hogy a probléma megoldására sarkalljuk az EU-t. Az unió határainak őrei vagyunk, tehát meg is kell állítanunk a beáramló tömeget, és megállapítani, hogy ki az, aki menekül, ki az, aki bevándorló, és ki az, aki rossz szándékkal érkezik. A mi kezdeményezésünkre került be a büntető törvénykönyvbe, hogy büntethető legyen, aki terrorcselekmények elkövetésére buzdító propagandát terjeszt. Azt a javaslatunkat viszont, amely szerint a honvédelmi kiadásokat a jelenlegi duplájára, a GDP két százalékára kell emelni, leszavazta a Fidesz.

– Kövér László egy lakossági fórumon azt állította, az ellenzéknek sem erkölcsi, sem politikai ereje nem lenne, hogy ellenálljon a kötelező kvótáknak. Ez ennyire nehéz feladat lenne?
– Az európai kormányfők asztalánál jelenleg Orbán Viktor ül, és azokra az információkra egyszerűen nem lehet hagyatkozni, amiket onnan hazahoz. Múltkor is azt nyilatkozta, hogy Brüsszelben letépik a fülét, lerágják a húst a csontjairól. Ez nem információ. Abban a pillanatban, ahogy odakerülök, fel fogom mérni, hogy mi a helyzet. Nem sok jóra számítok, mert jó ideje dilettantizmus jellemzi Magyarország nemzetközi fellépését. Szijjártó Péter külügyminiszterként egyszerűen kicsontozta a magyar diplomáciai kart, káderpolitikát folytat ott is. Pedig a profi diplomácia lenne egy kis létszámú nemzet legjobb eszköze arra, hogy érdekeket érvényesítsen. Most viszont megszűnt a párbeszéd az európai intézményekkel, és jelentősen romlott a viszony számos tagországgal, pedig Magyarország érdekei nem ezt kívánják. A faragatlanság miatt rossz a megítélésünk: nem amiatt, amit a migráció témájáról gondol a kormány, hanem egyszerűen a stílus miatt. Lázár János fogja magát, kimegy Bécsbe, a világ jelenleg legélhetőbb városába, és elmondja mindennek. Gyakorlatilag a szomszédos országban randalírozik.

– Látom, egy székely zászló lóg az íróasztala fölött. Mi a véleménye, a határon túli szavazók számára mennyire jön át, hogy az LMP egy autonómiát támogató párt?
– A kormánypropaganda működik az országon kívül is, és a fideszes politikusok gondoskodnak róla, hogy rossz hírünket vigyék. Ők vertek éket magyar és magyar közé azzal, hogy politikai hovatartozás alapján osztályozzák a határon túli embereket. Vannak határon túli magyar szervezetek, amelyeket meg sem hívnak az egyeztetésekre, mert Soros-bérencnek tartják őket. A személyes tapasztalatom az, hogy az ottani magyarok, főleg a fiatalok számára egyáltalán nem egyértelmű, hogy a Fidesz lesz az a magyarországi párt, amelyik megoldja a külhoni magyarok problémáit. Az LMP megtartaná a határon túli magyarok szavazati jogát, de nem mi akarjuk megmondani nekik, hogyan politizáljanak.

– Sok szavazó számára komoly érvet jelentenek a Fidesz családtámogatásai. Megtartanák ezeket?
– Megtartanánk és kibővítenénk. Kiszámoltuk, belefér. Dupláznánk az egy gyermek után járó családi adókedvezményt, növelnénk a családi pótlékot 30 százalékkal, az egyszülős családoknál 45 százalékkal. A KSH adatai azt mutatják, hogy nőtt a szegénység az egygyermekes családok körében. Ma a kormányzat szerint három gyereknél kezdődik az élet, pedig Magyarországon rengetegen nem merik vállalni a második gyereket sem. Nagyon szűk körre korlátozódik a családtámogatás. Szociális bérlakások is kellenének, mert lakhatási válság van Magyarországon.

– Miért ilyen központi téma önöknél a bérlakásrendszer? A magyarok 86 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él.
– Igen, de akik nem, azok nagyon nehezen boldogulnak e téren is, főleg az egyszülős családok és a fiatalok, akiknek sokszor nincs hova családot alapítaniuk. Megjegyezném, hogy a saját tulajdonú lakások 75 százaléka régi családi ház. A meglévő állomány energetikai korszerűsítését mindenképpen támogatni kellene, ez a XXI. századi lét feltétele. Szomorú, de sok esetben a lakhatóvá tételről is beszélni kell.

– Ha a Fidesz kisebbségbe kerülne is, lehetséges lenne egyáltalán a kormányzás? Számos fontos pozícióba hosszú évekre bebetonoztak párthű embereket, valószínűleg egy ellenséges bürokráciával is küzdeni kellene, nem csak egy erős, egységes ellenzékkel.
– Ezen végigmentünk, meg tudjuk oldani. Ha a független igazságszolgáltatás működik, márpedig működni fog, akkor mindenkivel érdeme szerint fog eljárni.

– Hogy jön ki Áder Jánossal?
– Nincs köztünk munkakapcsolat, de nagy csalódás, ahogy a zöld értékekkel visszaélt.

– Azért kérdezem, mert ő javasolhatná Polt Péter legfőbb ügyész menesztését. Ön azt mondta, hogy Polt Péter egy kormányváltás után addig maradna legfőbb ügyész, ameddig összeszedi a cókmókját. Ha a köztársasági elnök nem partner ebben, hogyan fog ez megtörténni?
– Polt Pétert bűnpártolásért fogjuk felelősségre vonni, és nincs kétségem az eljárás végeredményéről.

– Hadházy Ákos ellen nemrég vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményeztek, mert a kormánypártok szerint több pénzt költött, mint amennyi a jövedelme. Saját pártja háza táján viszont nem vizsgálódik a Fidesz, hiába érik egymást a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos lelepleződések. Véget lehetne vetni a vagyonnyilatkozat-háborúnak?
– Hadházy Ákos ellen karaktergyilkosság zajlik, de ő áll a vagyonosodási vizsgálat elébe. Ellentétben a fideszesekkel. Kész javaslatunk van a vagyonnyilatkozati rendszer reformjáról, amit persze nem fogadtak el. Az önbevallást egyelőre el kell felejteni, mert a politikusaink nincsenek azon a szinten, hogy meg lehessen abban bízni, amit bevallanak. Bővítenénk az Állami Számvevőszék hatáskörét, hogy vizsgálhassa, mennyi jövedelmük van a politikusoknak, és ehhez képest mennyit költenek. A vagyonosodási vizsgálat lenne a belépő a parlamentbe. Mindenkinek vállalnia kellene. Helyre kell állítanunk a közbizalmat.

– Ha feltehetne egyetlen kérdést Orbán Viktornak, amire kötelező lenne teljesen őszintén válaszolnia, mit kérdezne tőle?
– Egyet? Százötven, nagyon is gyakorlati kérdésem lenne hozzá, amelyeket nem tudna megválaszolni, mert nem kormányzott. Nyilván ezért sem áll ki miniszterelnök-jelölti vitára.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.04.06.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.