Szembe kell nézni a múlttal + Képgaléria

WL

2012. április 16., hétfő 16:21, frissítve: hétfő 19:21

A holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján „azon honfitársaink előtt hajtunk fejet, akik a második világháborúban nem a harcok során estek el, hanem egy gonosz, gyilkos eszme német és magyar kiszolgálói miatt vesztették életüket” – jelentette ki Fónagy János. A holokauszt-emléknap üzenete, hogy Magyarországon senki sem élhet félelemben – mondta Szita Szabolcs. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár úgy véli, fontos a szembenézés a múlttal. Az IKSZ szerint az emberi élethez és az emberi méltósághoz mindenkinek elidegeníthetetlen joga van.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához kapcsolódóan hétfő délután Tatabányán koszorúzással emlékeztek meg a volt zsinagógánál a holokauszt magyarországi áldozatairól, majd az Edutus Főiskola aulájában folytatódott a hivatalos program, ahol Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár mondott beszédet. A politikus Máté evangéliumának 25. fejezetét hozta fel példaként. „Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” – hangzott az általa kiválasztott bibliai idézet. Mint az idézet, a mai nap is, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja a felelősségről szól, arról a felelősségről, amelyet az egyén és a közösség vállal azokért a cselekedetekért, amelyek általunk vagy miattunk bekövetkeznek – emelte ki Kovács Zoltán.

Az Auschwitz album című kiállítás megnyitóján, a hajdani zsinagógából kialakított galériában mondott beszédében Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Szolnokon szólt arról is, hogy ezeknek a felnőtteknek és gyerekeknek esélyük sem volt arra, hogy megvédjék magukat, sorsuk eleve elrendeltetett, és az esetek többségében a szülőföldtől távol, kiéheztetve, emberi méltóságukat sárba tiporva lettek gyilkosaik áldozatai.

Fónagy János szólt arról, hogy Szolnokon a II. világháborút megelőző időszakban kereken 1100 zsidó élt és vette ki részét szorgalmával a település fejlődéséből. A világpolitika azonban a szolnokiakat sem hagyta békében élni és alkotni. Tönkretette, megnyomorította ezt a nagyszerű közösséget, 1944 nyarán mintegy ötezer embert hurcoltak el a városból és környékéről, és csupán néhányan tértek vissza egykori lakóhelyükre.

A deportáltakat haláltáborokba vivő vonatok nemcsak Szolnokról, hanem az ország sok más helyéről is megindultak, és rövid idő leforgása alatt a magyar nemzet 600 ezer lelket veszített el a holokauszt borzalmai által. Az Auschwitz-Birkenauban elpusztultak közül minden harmadik magyar állampolgár volt – emlékeztetett a fideszes politikus.

Fónagy János hangsúlyozta: noha az idő kerekét nem lehet visszaforgatni, emlékezni tudunk, és vállalnunk kell a „történelemkönyvek sötét oldalait is”. Ugyanakkor a mostani fiataloknak minden adandó alkalommal el kell mondanunk, hogy ezek nem megismételhetetlen dolgok, mert a „történelem, bár azon vagyunk, hogy ez soha ne essen meg, magában rejti az ismétlődés lehetőségét” – fogalmazott az államtitkár.

Varga Béla holokauszt-túlélő azt idézte fel, hogy 14 éves szolnoki diákként miként élte meg családjával elhurcoltatásukat, az Ausztriában töltött nehéz napokat és a szerencsés szabadulást. Mint mondta, már a gettóba kerüléskor elvették a személyi irataikat, ami azt jelentette, hogy „nem létezünk többé, nem kell velünk elszámolni”.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A Szolnoki Galériában berendezett Auschwitz album című kiállítás alapja az a képgyűjtemény, amelyet egy, a haláltáborból élve kikerült kárpátaljai zsidó lány talált és őrzött meg az utókor számára. A fotókat a magyar zsidó transzportok érkezése idején az SS azonosítási szolgálat két tagja készítette különleges engedéllyel, mert a táborban szigorúan tiltották a fényképezést.

„Legyen erőnk, legyen erkölcsi tartásunk”

A holokauszt-emléknap üzenete, hogy Magyarországon senki sem élhet félelemben; minden, a nemzethez lojális közösséget meg kell becsülni, és a többségnek mindenkor következetesen meg kell őket védeni – mondta Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója hétfőn, a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján tartott budapesti rendezvényen.

A kormány és a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont megemlékezésén tartott beszédében a történész professzor arra szólított fel, hogy „legyen erőnk, legyen erkölcsi tartásunk, hogy a demokrácia szelleme és gyakorlata, a nemzeti méltóság kisugárzása, tisztelete (…) legyőzze az előítéleteket, visszaszorítsa a fajmítoszt, kigyomlálja a gyűlöletet”.

Beszélni kell a történtekről

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint fontos a szembenézés a múlttal, és két éve új korszak kezdődött, már határozottan „nevén lehet nevezni a dolgokat”, beszélni lehet arról, amiről sokáig nem lehetett.

Az államtitkár a nemzetközi sajtó képviselőinek tartott tárlatvezetést hétfőn a Holokauszt Emlékközpontban a magyarországi holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából. Mint az eseményen kiemelte, Magyarország a tavalyi soros EU-elnöksége idején igyekezett előtérbe helyezni a kulturális sokszínűséget, bemutatni az országot és Közép-Európát, amelynek kultúrájához a zsidóság is elválaszthatatlanul hozzátartozik. A zsidó közösségek hidat képeznek az országok, országrészek között – mutatott rá. Megjegyezte: Budapesten máig jelentős zsidó közösség él.

Hangsúlyozta, az első Orbán-kormány idején, 1999-ben született döntés a Holokauszt Emlékközpont létrehozásáról, amely – mint mondta – az egyik legfontosabb helyszíne a történelemről folytatott párbeszédnek. Ugyancsak ez a kormány határozott úgy, hogy 2001-től minden évben április 16-án tartsák a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját – idézte fel.

Kovács Zoltán azt mondta: az első világháború rombolása vezetett oda, hogy egy kiemelt népcsoporton keresztül gyakorolták a „gonosz ideológiát”, a közösségek harmonikus együttélése egyik pillanatról a másikra foszlott szét.

Mint fogalmazott, a holokausztban annak univerzalitása a „legmegdöbbentőbb”, az, hogy faji alapon a gyermekektől az idősekig mindenki áldozat lehetett.

Mint kiemelte, hogy ne fordulhasson elő ismét hasonló, megfelelően kell beszélni a történtekről, és azokra időről időre emlékezni kell.

Az emberi méltósághoz mindenkinek elidegeníthetetlen joga van

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) szerint az emberi élethez és az emberi méltósághoz mindenkinek elidegeníthetetlen joga van, és a tömeggyilkos önkényuralmi rendszerek áldozatai között nem lehet különbséget tenni – mondta Stágel Bence, az IKSZ elnöke, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő hétfőn, a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján az MTI-nek.

Világossá kell tenni minden nemzedék, különösen a fiatalok számára, hogy a nemzeti és a nemzetközi szocializmus megjelenési formái soha többé nem lehetnek részei az emberiség történelmének – szögezte le a kormánypárti politikus, hozzátéve: a holokauszt idején ártatlanul meghurcolt és meggyilkolt honfitársaik emléke előtt kötelességük fejet hajtani.

Kiemelte: fiatal kereszténydemokrataként olyan Magyarországon szeretnének élni, ahol a szélsőséges gondolkodás a lehető legkisebb mértékben van jelen a közéletben. Mint mondta, bíznak abban, hogy az esetenként néhány ellenzéki politikus részéről tapasztalható jobb- vagy baloldali szélsőséges megnyilvánulások nem találnak visszhangra a társadalom széles rétegei körében, és jelentéktelen tényezővé válnak.

Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A magyarországi zsidóság gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.

Forrás: MTI

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.