Szép csöndben megszületett a lex Felcsút

2017. június 27., kedd 06:00, frissítve: kedd 22:30

Újabb lehetőséget kapnak egyes sportszervezetek, például a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) arra, hogy eltitkolják, mely cégek utalják az államkassza helyett nekik társasági adójukat. A Magyar Nemzet által megkérdezett szakértők többsége így értékelte a vonatkozó törvény legutóbbi módosítását. Bár a szavazást követően a röplabda látványsporttá emelése, és ezzel bevonása a taótámogatási rendszerbe „vitte el a show-t” (különösen, hogy az a fideszes Bánki Erik kezdeményezte, akinek a felesége is a röplabdaszövetségben ül), nem ez volt az egyetlen fontos változás.

Az elfogadott javaslat ugyanis több olyan kisebb-nagyobb módosítást tartalmazott, amelyről eddig nem számolt be a sajtó. Ezek közül – természetesen a támogatható sportágak körének bővítése mellett – a legfontosabb azonban egy mindössze kétsoros bekezdés, amely mindenhonnan törölte a közhasznú szót a törvény szövegéből. Ennek eredményeként míg korábban csak ilyen minősítéssel rendelkező alapítványok kaphattak taótámogatást, addig a jövőben bármilyen utánpótlás-neveléssel foglalkozó alapítvány gyűjtheti az adóforintokat.

A hivatalos indoklás szerint a módosításra azért volt szükség, hogy a szabályozás összhangba kerüljön a sporttörvény egy – amúgy több mint öt éve hatályos – pontjával, szakértők szerint azonban nem erről van szó. A cél az lehet, hogy egyes támogatott sportszervezeteknek a jövőben se kelljen elárulniuk, kitől kapják a pénzüket. A hagyományos alapítványok ugyanis kisebb mértékű adatszolgáltatásra kötelezhetők, mint a közhasznúak.

Valószínűleg a módosítás időzítése sem véletlen: sokak szerint egy a FUNA-t érintő bírósági döntés miatt változtattak épp most a törvény szövegén. A taótámogatás bevezetése óta több mint 12 milliárdnyi adóforintot begyűjtő, Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc vezette felcsúti alapítvány a kezdetektől figyel arra, hogy ne áruljon el részleteket támogatóiról, illetve az elköltött támogatásokról. Emiatt több jogi eljárás is indult, a Demokratikus Koalíció például közvetlenül a FUNA-t perelte be. Februárban pedig a párt másodfokon is nyert: a Fővárosi Ítélőtábla döntése értelmében a felcsúti szervezetnek ki kell adnia azoknak a beruházásoknak, megbízásoknak a szerződéseit, amelyeket taópénzből finanszíroztak (Mészárosék az ügyben a Kúriához fordultak, így az adatszolgáltatásra egyelőre nem került sor). A mostani törvény fényében azonban a döntésnél is érdekesebb az indoklás, az ítélőtábla szerint ugyanis a dokumentumok azért nyilvánosak, mert a FUNA közhasznú szervezet, amely közhasznú tevékenységet lát el.

Ennek fényében nem lenne meglepő, ha a felcsúti alapítvány a jövőben elhagyná a közhasznú minősítést, hogy továbbra se kelljen részleteket elárulnia a hozzájuk áramló taómilliárdokról. Valójában azonban erre sincs feltétlenül szükség, mivel Mészáros Lőrincnek van egy nem közhasznú sportegyesülete is saját községében. A polgármester évek óta a Felcsút SE-nek is az elnöke. Utóbbi szervezetet – ha lehet hinni a bírósági nyilvántartási adatoknak – Alcsútdobozon alapították, és egy időben, miután az egyesület Felcsútra költözött, a kormányfő volt az elnöke is. Ráadásul az egyesület – ha jelentős bevétele nincs is – évek óta ugyanarra a címre van bejegyezve, ahova a FUNA.

Más kérdés, hogy szakértők szerint ez a múlton már nem kellene hogy változtasson. Ha lépnek is valamit Felcsúton, hogy kikerüljenek a közhasznú besorolás alól, az a korábbi bírósági döntésre elvileg nem lesz hatással. – Így amennyiben a Kúria is ugyanúgy dönt, mint a törvényszék, ki kell adnia az adatokat az alapítványnak – mondta lapunknak Mucsi Gyula, a Transparency International Magyarország projektvezetője.

Kifejezetten érdekes az is, hogy a közhasznú alapítványokra vonatkozó módosítás az eredeti törvényjavaslatban még nem szerepelt, csak az utolsó pillanatban került bele a törvényalkotási bizottság javaslatára. Hallottunk olyan véleményt, hogy részben emiatt tárgyalta az eredetileg tervezettnél egy nappal később a jogszabályt a törvényalkotási bizottság. Azt, hogy pontosan kinek a fejéből pattant ki a kétsoros bekezdés, nem sikerült kiderítenünk, de az biztos, hogy a bizottság kormánypárti többsége kezdeményezte és szavazta meg.

OTP-hitel Felcsútra

Az elmúlt években két ízben is az OTP Bank nyújtott jelentős összegű hitelt a FUNA-nak, hogy utóbbi megvalósíthassa beruházásait. A pénzintézet tavaly és tavalyelőtt is 600 millió forintot adott Mészáros Lőrinc alapítványának. A fedezetet mindkét esetben a FUNA-nak megígért taópénzek jelentették (amiket a Magyar Labdarúgó Szövetség által jóváhagyott sportfejlesztési programjukra gyűjtöttek). Az első hitelt épp egy éve, 2016. június végén kellett visszafizetnie a Felcsútnak, a második azonban csak 2017 októberében lesz esedékes. Az OTP-t kerestük kérdéseinkkel, de a taótámogatásaikról adó-, a konkrét hitelszerződéseikről pedig banktitokra hivatkozva nem kívántak nyilatkozni. (MN)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.06.27.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.