Tartós károkat is okozhat Gyurcsány Ferenc akciója

Marosi Adrienn

2017. november 3., péntek 19:14, frissítve: szombat 08:26

Aláírásgyűjtésbe kezd a Demokratikus Koalíció (DK), hogy ne szavazhassanak a választásokon azok a magyarok, akik soha nem éltek az országban. Több határon túli magyar szervezet tiltakozott, és a kezdeményezés az ellenzéki pártoknál is kiverte a biztosítékot. De pontosan mi is a célja mindezzel a Demokratikus Koalíciónak? Politikai elemzőket, Simon Jánost és Böcskei Balázst kérdeztük.

– Figyelembe véve, hogy úgysem fogják megváltoztatni a kétharmados törvényt, pontosan mi értelme az aláírásgyűjtésnek?
– Simon János: Vannak olyan lépések, amelyek nem az azonnali haszonszerzésről szólnak, és ez valószínűleg ebbe a kategóriába tartozik. De ha politikai elemzőként meg kellene határoznom, mi ennek a hozadéka, azt mondanám, hogy rövid távon igen kevés, vagy többet árt, mint használ. Biztos, hogy az a kevés erdélyi szavazó vagy amerikai magyar, aki a DK-ra voksolna, innentől kezdve nem fog. Gyurcsány Ferenc azt gondolhatja, hogy ha az ellenzékiek valamikor a jövőben valahogy összeállnak, egyik kritériumként ezt megfogalmazhatja. Vagyis bízik abban, hogy esetleg néhány ellenzéki politikai erőt, amelyiknek se pró, se kontra nem fontos ez az ügy, meg tud győzni az igazáról. Merthogy a DK-nak hosszú távon semmiképpen sem előnyös, hogy szavazhatnak a határon túliak.

– Böcskei Balázs: A DK álláspontjában sok újdonság nincs – a pártnak lényegében a kezdetek kezdete óta ez a véleménye, része ez a DK-s identitásnak. Annak, hogy a témát megint napirendre vette, a legfőbb oka, hogy ezzel egy olyan ügyet tematizál, amelyben a baloldali-liberális ellenzéki szavazópolgárok egy jelentős többségének az álláspontját képviseli. A Demokratikus Koalíció fő célja, hogy kihasználva az MSZP aktuális válságát, elsősorban utóbbi szavazói körében növelje népszerűségét.

– Elképzelhető, hogy így képesek lesznek bármikor is érdemben növelni a támogatottságukat?
– S. J.: Kétségtelen, hogy vannak olyan erők Magyarországon, akiknek erős materiális tudatuk van, számukra csak az anyagiak határozzák meg azt, hogy szavaznak, melyik pártot preferálják. Minél alacsonyabb iskolázottságúakról van szó, annál inkább működik ez, hiszen ők a munkaerő-piacon is sokkal kiszolgáltatottabbak. Számukra a DK fölvetése esetleg lehet kedvező, itt tudnak egyfajta „sárga irigység faktort” mobilizálni. Talán itt lehet tehát valamilyen bázist nyerni, főleg ha a DK ezt később megfejeli azzal, hogy ezek az emberek szociális, kulturális, gazdasági juttatásban részesülnek. Nekem az általános véleményem egyébként az, hogy mindez veszélyes és a nemzettestet erősen bomlasztja. Ettől függetlenül, ha a DK valamilyen irányba mozdulhatna, azt ilyen erőkre alapozva tehetné meg. A politikai pártok többségétől egyébként idegen ez a gondolkodás.
– B. B.: Nem tudhatjuk, önmagában ez a téma elégséges-e ehhez, valószínűleg nem. Az tény, hogy a DK és az MSZP versenyt fut egymással, a legutolsó Medián-felmérésben a választani tudó biztos szavazók tekintetében 2 százalék volt a két párt között a különbség. Gyurcsány Ferenc az aktivitásnövelés mellett bizonnyal médiareprezentációs növekedést vár minikampányától, és ezt a célt az utóbbi napokat nézve el is érte. Kitakarja az MSZP-t, és utóbbi párt szavazói ebben a kérdésben azon a véleményen is vannak, amelyen Gyurcsány Ferenc. Az MSZP újra az inaktivitás jeleit mutatja, aktuális válsága közepette pedig Gyurcsány Ferenc aktivitásnövekedése akár magasabb támogatottságot is hozhat a DK-nak.

– Ez a téma végül pusztán a számok alapján mégsem káros a Demokratikus Koalíciónak? Akkor sem, ha a választások előtt még inkább aktivizálhatja a főként fideszes elkötelezettségű határon túli szavazókat?
– S. J.: Elképzelhető, hogy azok, akik úgy gondolják, ez sérti az érdekeiket, és nem mentek volna el szavazni, mégiscsak azt mondják: már csak azért is elmennek, hogy nehogy megvonják tőlük a szavazati lehetőségüket. Egyértelmű, hogy a DK a pólusokat erősíti – azt akarja, hogy legyen fekete és fehér, váljanak szét egymástól a különböző értékek. Ebből következik, hogy a párt várhatóan a jövőben is fel fog dobni néhány olyan témakört, ami megosztja az országot, megosztja a polgárokat, esetleg növeli a meglévő feszültségeket.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes


– B.B.: Szerintem ez a téma elsősorban a magyarországi sajtóban lehet tartós és hatásos, kétséges, hogy a határon túli magyarokat egy-egy ilyen aktuális, pár hétig tartó kampány 2018-ban jelentősen mobilizálja vagy az aktivitásukat érdemben emeli. Ebből a szempontból egy-egy ilyen magyarországi minikampány jelentősége véleményes, más és együttes hatások döntik el, hogy valaki elmegy-e szavazni és kire a határon túl.

– A DK még messzebbre kerülhet bármilyen ellenzéki közösködésről? Vagy ezen már túl vagyunk? 
– S. J.: Általában az ellenzéki politikai erőknek a határon túliak szavazása nem központi témájuk. Úgy vannak vele, hogy egy mandátumot visz el, azt pedig nagy eséllyel a Fidesz kapja. De nem ez a választások tétje, nem ezen áll vagy bukik a kormányzat. Horzsolódásokat okozhat mindez, de például a Jobbik biztos, hogy szembekerül a DK-val ebben az ügyben, mert a párt nemzetileg sokkal elkötelezettebb.
– B. B.: A pártok világosan állást foglaltak ebben a témában, és külön listán kívánnak indulni, lehetőleg koordinált jelöltállítással. A „közösködés” kérdésén már túl vagyunk.

– AZ MSZP értékrendi alapon zárkózik el a szavazati jogok csorbításától, vagy állhat emögött valamilyen taktikai ok is?
– S. J.: Nem egyértelmű: az MSZP-ben benne van ez is, az is. Például nem lepődnék meg, ha Szanyi Tibor is valami hasonlóval állna elő: mint ahogy ’56 megítélésében is eltér a véleménye, így például eltérhet a határon túliak szavazati jogát illetően is. A szocialisták, illetve a baloldal ennél sokkal heterogénebb, sokféle értékrendszer jön fel. Kérdés, hogy melyek azok az erős konfrontációjú pontok, amelyek esetleg jobban szétválasztanak. Azt gondolom, hogy a határon túli kérdés a baloldal számára gyenge konfrontációjú pont. Ez egyébként kardinális a Fidesz–KDNP-nek vagy a Jobbiknak – ők teljes egészében, úgy mint más nemzet a régiónkban ragaszkodnak a történelmi és kulturális emberképhez, ami egyébként normális és egészséges fejlemény.
– B.B.: A Magyar Szocialista Párt felülírta az álláspontját a határon túli magyarokat illetően Mesterházy Attila elnöksége idején, ilyen értelemben következetességet kell feltételezni az MSZP részéről, a párt – a DK-val szemben – egyszerűen más állásponton van. Az MSZP, de az Együtt is úgy gondolja, hogy szerzett jogot már nem veszünk vissza.

– Fekete-Győr András eközben arról beszélt, külön választókörzeteket kellene létre hozni a külhoni magyarok számára…
– S. J.: Ebbe most nem mennék bele, ez egy technikai dolog. De nem hiszem, hogy választások előtt fél évvel bármilyen változtatás történne a választási rendszerben, épeszű ember erre nem gondol. Dobhatnak fel nagy ötleteket, de ezek – mint a léggömb – kipukkadnak.


– B. B.: Ez javaslatuk és részben egy aktuális reflexió a DK kampányára, a pártok a Demokratikus Koalíció kezdeményezésére úgy érezték, hogy megszólalási kényszerben vannak, és ki is tudják domborítani álláspontjukat.

– Látható, hogy a közönség soraiból sokan vevők Gyurcsány Ferenc szavaira. Felmérhetők ennek a politikai taktikának társadalmi kárai?
– S. J.: Vannak, akik nem úgy fogják fel, hogy ez egy partikuláris politikai erő Magyarországon. Szabadkáról vagy Kishegyesről például úgy tűnhet: Magyarországon a dölyfös pestiek már megint mit találtak ki. Vannak, akik az országtól távolabb nem tudnak különbséget tenni a politikai erők között. A károk tartósak lehetnek és sérüléseket okozhatnak.
– B. B.:
 Nem kockázat nélküli a határon túli magyarokkal kapcsolatos kérdéseket instrumentalizálni. Az egyik oldalon kérdés, hogy ez milyen vélt károkat okoz a magyarországi politikai és közgondolkodásban, másik oldalról ott van Gyurcsány Ferenc, aki a magyar társadalom egy jelentős többségének álláspontját képviseli. Ez a két érdek és gondolkodás ütközik.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.