Termesszen répát a Határ úton!

Marosi Adrienn

2015. május 27., szerda 17:27, frissítve: szerda 20:50

Szerdán átadták Budapest eddigi legnagyobb közösségi kertjét. A mintegy 2600 négyzetméteres területen a környékbeli lakosok különféle növényeket termeszthetnek, és tanparcellák is helyet kapnak majd.

A Kerthatár Közösségi Kertet a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) alakította ki a Soroksári út és a Határ út sarkán található, a Magyar Telekom által átengedett, mintegy 2600 négyzetméteres területen. A környékbeli lakosok száz, egyenként 8 négyzetméteres parcellákon termeszthetnek zöldséget, gyümölcsöt, valamint gyógy- és fűszernövényeket.

A területen igyekeznek miden szakmai alternatívát elérhetővé tenni: különféle emelt ágyásokat és szabadföldi ágyásokat, valamint fűszerspirált is kialakítottak, és olyan növényeket is termesztenek, melyek a bio-növényvédelmet segítik elő.

Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet

Nem ez az első, a Magyar Telekom területén létrehozott közösségi kert: a Csárda utcai és a Kékvirág utcai kert már működik, a három közösségi kertben jelenleg mintegy 400 ember tevékenykedik. A fenntartásért egyszeri alapítványi támogatásként évi 12 ezer forintot kell fizetni. Ezeken a területeken sok szakmai program is terítékre kerül, a termési időszaknak megfelelően pedig képzéseket, rendezvényeket is szerveznek.

A Kerthatár Közösségi Kertben még további 40 parcella vár gazdára.

Világszerte hódítanak a közösségi kertek

A közösségi kertészkedés az egész világon elterjedt jelenség. A túlélési esélyek növelése érdekében a harmincas évek gazdasági válságát követően, majd a második világháború idején Amerikában és Európában sok helyen minden létező utcarészt megműveltek. Ma egy-egy nagyobb városban sok száz ilyen típusú kert működik, amely lehet egy saroknyi virágágyás egy forgalmas város közepén, egy zsebkendőnyi földdarabka néhány zöldséggel, vagy éppen néhány önkormányzat által támogatott, szociálisan rászoruló család létfenntartásának színtere.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes
Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet

A közösségi kertek esélyt adnak a friss és helyben termelt élelmiszer-előállításra, az önellátásra, valamint arra, hogy azokat a zöldségeket, gyümölcsöket, amelyet az adott termelő nem tud felhasználni vagy elfogyasztani, felajánlhassa másoknak.

Kiskert a tömbház tetején

Finta Sándor, Budapest főépítésze a Kerthatár Közösségi Kert megnyitóján elmondta: a ma már világszerte elterjedt közösségi kertészkedés különféle módon és formában alakult ki. Budapesten – hasonlóan a nyugati trendekhez – a gazdasági világválság miatt megrekedt ingatlanfejlesztések által üresen maradt, úgynevezett „foghíjtelkeken”, míg például Szentpéterváron a lakótelepek tetején jönnek létre ezek a területek. Mint megjegyezte, a hazai közösségi kertek egy része a piaci szereplők és a közösség összefogásának, míg mások az önkormányzati szektorok és a civilek együttműködésének köszönhetően jelenhetnek meg.

 

Bajusz Péter paradicsompalántáit gondozza
Bajusz Péter paradicsompalántáit gondozza
Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet

A főépítész kiemelte, hogy Budapesten jelenleg négy négyzetméter körüli az egy főre jutó közösségi használatú zöldterület, azonban a WHO által kilenc négyzetméter lenne javasolt. Éppen ezért az is fontos szempont, hogy miként lehetne a zöldterületek nagyságát növelni, ezzel pedig színesebbé tenni a fővárost is.

Mindemellett a kezdeményezés során új közösségi felhasználására alkalmas helyszínek is létrejönnek: sok esetben fesztiválok vagy romkocsmák kapnak teret, de közös bográcsozásokat vagy konferenciákat is tartanak ezeken a területeken.

A Kerthatár Közösségi Kert közelében lakó Bajusz Péter lapunknak elmondta: számára ez egy nagyon fontos lehetőség, mivel vidékről származik, és budapesti panellakásában mindig is hiányzott neki, hogy saját kertben tevékenykedhessen. Elmondta, hogy – bár ez még egy viszonylag friss terület – mindig találkozik valakivel a kertben, és már elkezdte megismerni a többi parcella tulajdonosát.

Kertészkedés az általános iskolában

Rab Istvánné „Jutka néni”, az újpesti Homoktövis Általános Iskola tanára az MNO-nak elmondta: az intézmény a Telekom pályázatán keresztül egy tankert létrehozására nyert támogatást, melynek köszönhetően jelenleg tizennégy családi kert, valamint kilenc tanulócsoportos kert működik. Itt a gyerekek többek közt borsót, retket és hagymát termesztenek, virágokat ültetnek, valamint a területen helyet kap egy közös fűszerkert és egy bogyóskert is.

Mint mondta, az általános iskolások komoly változáson mentek keresztül a kertészkedésnek köszönhetően, hiszen ez egy felelősségteljes tevékenység, mellyel megtapasztalhatják, hogy ők is a természet részei, ők is képesek befolyásolni, valamint élvezni annak gyümölcsét.

„Szeretnénk a kertet a tanításba is beépíteni, ez azonban nehezen megy. Egyrészt nagyon komoly szervezést igényel, hiszen egy tanóra keretében, harminc gyerekkel ezt nem lehet megcsinálni, csak kis csoportokkal, ráadásul a kollégák is igen leterheltek” – tette hozzá.

A tanítónő szerint a városi gyerekek szemszögéből a kertészkedés különösen fontos tevékenység, hiszen – tekintettel arra, hogy a többség csak tankönyvekben, fényképeken találkozhat ezzel – a természetet egészen más formában mutatja meg a fiataloknak.

Forrás: MNO

A szerkesztő ajánlja

Lázár Fruzsina

A magyar költőnő, akinek el kellett fojtania nőiességét, hogy sikeres lehessen

Nemes Nagy Ágnesnek még mostoha sors jutott. Vajon a mai írónők átveszik a hatalmat az irodalomban?

Pintér Bence

Olyan vérfagyasztó a valóság, mint a legkegyetlenebb mese

Az elmúlt évtizedekben számos, a 13 gyermekét ágyhoz láncoló, megkínzó Turpin családéhoz hasonló eset került napvilágra.

R. Kiss Kornélia

Apátia lett úrrá a baloldali bicskei ellenzéken

A szír származású jelölt a migránskampány miatt visszalépett, a másik szocialista is idő előtt visszavonulna. Csak a Jobbik száll szembe a Fidesszel.

Katona Mariann, Hutter Marianna

Szél tanácsadója: Kósa azt mondta, magyar vagyok, nem afgán

Megszólalt a tanácsadó, akit Szél Bernadett javasolt a nemzetbiztonsági bizottságba.