TI: Magyarország a második legkorruptabb ország az EU-ban

MN

2018. február 21., szerda 20:04, frissítve: szerda 22:27

Magyarország a világ országai között a 66. helyen áll 45 ponttal a Transparency International (TI) legfrissebb korrupciós rangsora szerint. Ez kilenc helyezéssel és három ponttal rosszabb, mint az ország egy évvel korábbi teljesítménye – közölte a Transparency International Magyarország szerdán.

A jelentés szerint az Európai Unióban Magyarország az utolsó előtti helyet foglalja el, már csak Bulgária teljesít rosszabbul.

A jelentés főbb megállapításai a következők:

  • Magyarország a második legkorruptabb ország az Európai Unióban,
  • a közbeszerzések elosztásával kapcsolatos részrehajlás döntő módon járul hozzá ahhoz, hogy a kormányközeli oligarchák az elmúlt időszakban mesés módon gazdagodnak,
  • levonható az a következtetés, hogy Magyarországon felülről vezérelt, rendszerszintű, több esetben törvényesített korrupció tapasztalható,
  • és a TI Magyarország szerint a közpénzek átláthatatlanul kerülnek a sportszervezetekhez.

A Korrupcióérzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI) minden évben a TI berlini központjának kutatói állítják össze, ezúttal 180 országot rangsoroltak.

A CPI-világranglista első helyein hosszú évek óta jobbára ugyanazok az országok találhatók. 2017-ben Új-Zéland, Dánia, Finnország, Norvégia, Svájc, Szingapúr és Svédország alkották az élbolyt: a közleményben kiemelik, hogy a „felvilágosult autokráciának” tekinthető Szingapúrt leszámítva ezekben az országokban fejlett a demokrácia, pártatlanul működnek az állami intézmények, a végrehajtó hatalom tevékenysége átlátható és elszámoltatható, és nyilvánosak a közpénzköltések.

A CPI-lista alján pedig Szudán, Jemen, Afganisztán, Szíria, Dél-Szudán és Szomália található. Ezen államokban diktatúra vagy anarchia van, és az állami intézményrendszer nem képes betölteni funkcióját. A korrupció óriási, ami az egyik oka a kirívó szegénységnek.

 
Az Európai Unió tagállamainak CPI-pontszámai 2017-ben (Transparency International)
 

Magyarország 2017-ben – kilenc helyet zuhanva – a világ korrupciós rangsorának 66. helyére esett vissza: 45 pontot ért el, ami 3 ponttal múlja alul a 2016-ban mért teljesítményt. Hat év alatt Magyarország CPI-pontszáma 55 pontról 45 pontra esett vissza, vagyis hosszabb távon a magyar eredmény folyamatos romlása látszik. A 2012 és 2017 között tapasztalt 10 pontos csökkenéssel Magyarország korrupció elleni teljesítményének a megítélése történelmi mélypontra süllyedt.

Magyarország már 2016-ban is az EU alsó, korrupt ötödében helyezkedett el, hiszen akkor a 28 tagállam közül a 24–25. helyen végzett, holtversenyben Romániával, ám megelőzve Görögországot és Olaszországot. 2017-ben ezek az országok már mind jobban teljesítettek, mint Magyarország.

Régiós összehasonlításban sem jobb a helyzet: az ország korrupciós megítélése a kelet-közép-európai térségben az utóbbi évtizedben folyamatosan lejtmenetben volt. Az európai uniós csatlakozást követő években a 11 országot számláló listán még a harmadik helyen voltunk, jelenleg itt is utolsó előttiek vagyunk, azaz a tizedik helyen állunk. Az elmúlt hat év alatt a régióban a magyarországi korrupciós helyzet súlyosságának a megítélése zuhant a legnagyobbat.

A közleményben felidézik, hogy a Transparency International berlini központjának elemzése arra az eredményre jutott: azokban az országokban terjed a leginkább a korrupció, amelyekben akadályozzák a civil szervezetek működését. „A lejárató kampányok, a vegzálás, és a túlzott bürokratikus terhek mind olyan eszközök, amelyeket egyes kormányok arra használnak, hogy elhallgattassák a korrupció ellen küzdő szervezeteket” – hangsúlyozta Patricia Moreira, a Transparency International Berlinben működő nemzetközi titkárságának ügyvezető igazgatója.

A TI berlini titkárságának közleménye rámutat: ennek a folyamatnak az egyik riasztó példája Magyarország, ahol legújabban a „Stop, Soros!” elnevezésű törvénycsomag fenyeget számos civil szervezetet. Mindezt tetőzi az a negatív és sokszor uszító kampány, amelyet a kormány a kritikus hangot megütő civil szervezetek ellen folytat, és amelynek részeként a külföldi bevételekkel rendelkező civil csoportosulásokat közel egy éve külön törvény bélyegzi meg.

Felülről vezérelt, rendszerszintű korrupció

A közleményben kiemelték: az elmúlt évek számos példával szolgáltak arra, hogy a hatalom birtokosai a sajátjukként tekintenek a közpénzekre Magyarországon, „a közbeszerzések évről évre növekvő összege, a látványcsapatsportnak juttatott adótámogatási rendszer és a letelepedési államkötvénybiznisz, úgy tűnik, mind ezt a célt szolgálják”.

Mint írják, az állami pénzből gazdálkodó szervezetek 2017-ben 3457 milliárd forintot költöttek közbeszerzésen, ez 1500 milliárd forinttal több, mint 2016-ban. Míg 2012-ben a GDP 4,7 százalékának megfelelő összeg jutott közbeszerzésekre, 2016-ban pedig 5,7 százalék, addig 2017-ben ez az érték már elérte a GDP 9,4 százalékát.

„A legkomolyabb korrupciós kockázatot a hirdetmény nélküli eljárások – tehát a szándékoltan verseny nélkül odaítélt szerződések – jelentik, melyek aránya évek óta 13 százalék körül van, ami háromszorosan meghaladja az Európai Unió átlagát” – fűzték hozzá.

Mindemellett kiemelik, hogy a letelepedési államkötvények kereskedelme még a sűrű szövésű hazai korrupción belül is különleges helyet foglal el. A törvényesített közpénzszivattyúnak köszönhetően 20 ezer ismeretlen hátterű bevándorló szerzett magyarországi letelepedési jogosultságot, és 60 milliárd forint közpénzzel gazdagodtak a kötvényeket forgalmazó, döntően offshore paradicsomokban bejegyzett vállalkozások. Mindezt úgy, hogy az alaptörvény értelmében közpénzt egyáltalán nem lenne szabad olyan szervezetre bízni, amelynek átláthatatlan a tulajdonosi szerkezete.

„A végrehajtó hatalom nemcsak a baráti cégeket, hanem a politikusoknak kedves sportklubokat is előszeretettel gazdagítja közpénzből: utóbbiak a taotámogatási rendszer keretében a tavalyi év végéig 450 milliárd forint adótámogatást kaptak, azaz ennyivel kevesebb folyt be az államkasszába. Az adóveszteség összege idén 530 milliárd forintra emelkedhet” – jegyezték meg.

A TI Magyarország azért kifogásolja a taotámogatások rendszerét, mert a közpénzek átláthatatlanul kerülnek a sportszervezetekhez, a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelmű, hogy a sportszervezetek támogatásvonzó képessége erősen összefügg a politikai beágyazottságukkal.

Mészáros vagyona és Elios-ügy

A jelentésben megnevezték Mészáros Lőrincet: hangsúlyozták, hogy míg a felcsúti polgármester vagyona 2016-ban „csak” 35 milliárd forintra rúgott, és ezzel 28. lett a 33 leggazdagabb magyart tartalmazó Forbes-listán, addig 2017-ben már a 8. helyre lépett elő 106 milliárd forintra becsült vagyonával. „A közbeszerzési adatok tanúsága szerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe sorolható különböző cégek 2017-ben összesen 476 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el. A gigantikus összeg 83 százaléka, nettó 396 milliárd forint az Európai Uniótól származott. Ennek köszönhetően Magyarország legismertebb gázszerelője tavaly megháromszorozta a vagyonát” – fogalmaztak. Az elemzés szerint a közbeszerzések elosztásával kapcsolatos részrehajlás döntő módon járul hozzá ahhoz, hogy a kormányközeli oligarchák az elmúlt időszakban mesés módon gazdagodnak.

Kitértek az Elios-ügyre is, megjegyezve, hogy a 2009 és 2014 között kiírt uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokkal kapcsolatban kiírt közbeszerzési eljárásokban olyan alkalmassági követelményeket írtak ki, amelynek csak a szóban forgó cég tudott megfelelni. Ráadásul valamennyi vizsgált eljárásban olyan tanácsadó cégek segítették az ajánlatkérőket, a helyi önkormányzatokat, azaz fogalmazták meg az alkalmassági kritériumokat, amelyek a közös tulajdonosi háttér révén bizonyíthatóan kapcsolatba hozhatóak a későbbi nyertes ajánlattevővel, az Elios Zrt.-vel – jegyezték meg, hozzátéve, hogy feltételezhető még a projektek túlárazása, a versenytársakkal való összejátszás. „A hazai közbeszerzések természetrajzát jól példázza a 2015-ig a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségében álló cég, az Elios Innovatív Zrt. évekig tartó sikersztorija” – fogalmaztak.

A TI Magyarország szerint mindezek alapján levonható az a következtetés, hogy Magyarországon felülről vezérelt, rendszerszintű, több esetben törvényesített korrupció tapasztalható, amely meghatározza a politikai rendszert és befolyásolja a gazdaság működését. A szervezet ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy a kormány a korrupció és a hatalmi visszaélések leküzdése helyett a kormányzást kritizáló civil és nemzetközi szervezetek elleni kampányra használja az államhatalmat.

A Korrupcióérzékelési Index

A Korrupcióérzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI) 12 szervezet 13 felmérése és értékelése felhasználásával készíti el a Transparency International Berlinben található központi titkársága. A CPI alapjául szolgáló mérőeszközök szakértők és üzletemberek megkérdezésének eredményeként állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján. A Korrupcióérzékelési Indexben a 0 a korrupcióval leginkább, 100 a legkevésbé fertőzött országot jelzi.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.